|
Témaindító hozzászólás
|
2016.11.02. 12:26 - |
 |
[7-1]
Szóval nehéz eset a kiscsaj, értem..hát nekem aztán mindegy. Szeretem a kihívásokat és azt hiszem ő pontosan az. Egy kihívás, amit elfogadok és teljesítek. Láttam rajta, hogy vevő a hülyeségeimre, ami nálam egy jó pont volt. Az is feltűnt, hogy flörtölget velem, szóval bejövök neki. Mondjuk kinek nem? Nem tagadom nekem is bejön a lány, hiszen dögös volt, de ettől még nem fogok hátast dobni.
- Ó ugyan, ezt még te magad sem hiszed el. - vigyorodtam el, miközben egyfolytában őt figyeltem. Volt egy kisugárzása ennek a csajnak, ami érdekessé tette őt a számomra.
- Naugye..most már tudod.. - vigyorogtam kissé gúnyosan, de persze nem néztem hülyének a lányt, csak simán az agyára akartam menni, ami nálam nem nehéz.
- Ennek örülök.. - értettem arra, hogy nem tart azzal a személlyel akivel jött, ezt pedig már jó jel volt, hiszen ki mással menne, ha nem velem. Amint észrevettem nem egy szívbajos csaj, azt is eltudnám képzelni róla, hogy ha akar - és újra csak azt tudom mondani, hogy ki ne akarna? - simán az ágyába tudna csalogatni. Amint kijelentette, hogy tetszik neki az italos ötlet, már nem is gondolkoztam tovább. Ma enyém ez a csaj, történjen bármi. - Helyes.. - kacsintottam rá, majd amint elment búcsúzkodni, én kifizettem a tankolást és már meg is indultam ki. Éppen a kocsim felé tartottam, mikor mellém lépett a lány.
- Hű, de kis kíváncsi valaki.. - pillantottam rá félszemmel, de arcomon végig ott volt a vigyor. - Az maradjon meglepetés. - értettem a helyszínre, de azért a nevemet elárultam, még se tűnjek bunkónak. - Damien.. - nyögtem ki a nevem, végül odaérve szépségemhez beszálltunk mind a ketten. Most már nincs menekvés, a lány velem fog jönni.
[Damien & Nina folyt. köv. Kocsma] |
|
- Hát olyannak is kell lenni. Nem fogom csak úgy magamat hagyni, ezt jobb, ha előre megtanulod - mosolyogtam még mindig. - Ejnye, hogy itt valaki milyen egoista - csóváltam meg a fejem. - Ez már kevésbé áll jól neked.
Hát na, nem voltam oda az ilyen férfiakért. Talán ezért se feküdtem le Benjaminnal? Hiszen ő is egy merő egó. Hah... még mindig a bátyámként szeretem és tisztelem. Néha úgy is viselkedünk. De mindegy most itt van Mister Jóképű vele kell foglalkoznom! Mondjuk nem fogom körül ugrálni, az nem én lennék, soha nem voltam az a nőcske. Küzdjünk meg egymásért, ha nagyon akarunk valamit egymástól valamit.
- Jaj, nem is tudtam, basszus! - tettem a szőkét, ami az igazi hajszínem, de mindegy. Tök megnyerő voltam. Végül is egyrészt színész vagyok, csak a hangommal játszok. - Vicceltem. Az ismerősöm tankolt, most vár rám. De nem hiszem, hogy vele fogok elmenni - vigyorogtam. Hát nah, nem vagyok az a fajta, aki kerülgeti a forrókását. Jó a dokinál nem volt erőm, kutyaszar voltam, szó szerint. - Egy ital - gondolkoztam el. - Az nagyszerűnek hangzik! - bólintottam. - Nem, nem én vezetek - ráztam meg a fejem. - Egy perc, csak szólok az utastársamnak, hogy valaki jobbal megyek innen el - futottam el és szóltam is, Gabe csak megcsóválta a fejét, de nem bánta. Visszatértem a fiúhoz rögtön. - Szóval... mehetünk, inni? Amúgy hova mennék, kocsmába? És még egy kérdés... Mi a neved? Én Nina Fowler vagyok. |
Valóban nem fagyok meg, de attól még csuromvizes lettem. Még szerencséje van, hogy rajtam maradt a kabát, ugyanis ha pólóban jövök be és azt önti le, tuti kiakadtam volna. Főleg mert nincs valami jó napom, mellette hiányom is van. Rohadt jó párosítás. Amint észrveszem a kiscsajnak is felvágták a nyelvét és nem hagyja magát. Nem is baj, néha kellenek az ilyen lányok is. Midori és ő - akinek mellesleg még a nevét sem tudom - két ellentétes személyiség. Ég és föld, tűz és víz. Nem tagadom Midori hozzám túl nyugodt, iszonyatosan naiv, viszont mégis valami rohadtul megfogott benne. Ez miatt sem tudom elengedni, pedig lehet az lenne a legjobb ha elfelejteném végre. Nem illünk egymáshoz, én nem az a fajta vagyok aki megállapodik. Egyszerűen kénytelen vagyok megmaradni egy személy mellett.
- De kis csípős valaki.. - vigyorodtam el féloldalasan, miközben egyfolytában a szemeit fürkésztem. - Ez csak természetes.. - értettem egyet azzal, hogy jól áll a kabát, pontosabban a bőr.
Feltűnt, hogy alaposan szemügyre vett a kicsike, amit persze viszonoztam is. Jó bőr volt, pontosan megfelelt egy éjszakára. Egy tökéletes éjszakára, de csakis arra. Nem hiszem, hogy többet is ki lehetne ebből hozni, bár nem mintha akarnék is. Meg ő sem tűnik olyan fajtának, aki megmarad egy férfi mellett. Persze nem azt akarom ezzel mondani, hogy egy könnyűvérű nőcske, ugyanis nem is ismerem.
Kérdésére újra csak vigyorogni tudtam, majd csak felvont szemöldökkel körbenéztem. - Hát..azt hiszem általában az emberek tankolni járnak ide. - mondtam de arcomon végig ott ült a vigyor. - Na és te? Csaknem ugyanazzal a céllal? - kérdeztem vissza, bár már az egyik okot megtudtam, mégpedig az üveg víz, aminek mellesleg a fele rámkerült.
Ó, szóval ki akar engesztelni? Ez már tetszik.. gondoltam, miközben azon kezdtem el gondolkozni, hogy mit is kérjek. Végülis nem tett bennem kárt, szóval nem is tudom. - Megelégszem annyival, hogy elfogadj tőlem egy italt. Nos? - na igen, még én teszek neki ajánlatot, hiszen meghívtam őt. Persze biztos vagyok benne, hogy amúgy sem utasítana el.
- Csak fizetek..és már mehetünk is. Vagy te is kocsival vagy? - vontam fel kérdőn a szemöldököm. Az sem gond ha igen..megbeszéljük hol találkozunk és meg is van oldva. |
|
Egy dolog a srác nem a szavak embere és egy picit bunkó is. Wow. De nem baj, én megpuhítom őt, ha az kell. Sok embert lágyítottam már meg ehhez tényleg nem kell túl sok. A kisujjamból megy ez a dolog! Sok lány bugyiját is már leszedtem. Sőt! Miattam jöttek rá, hogy a lányokhoz vonzódnak. Amúgy rohadtul nem az én esetem. Tudom, tudom! Megdöbbentő, de nekem nem egy kemény motoros kell, ha nem egy vajszívű drága, aki ki is mutassa az érzéseit. Nem szeretem, ha csak úgy elrejtik azokat. Ők is érző lények, akármit mondanak, hogy milyen nagy macsók ők itt!
- Ejj, ejj. Megfagyni úgy se fogsz, akkor? Jó, hogy a bőr nem megy tönkre. Jól áll neked.
Azt nem mondtam, hogy csúnya gyerek. Jól néz ki és nagyon is akartam vele flörtölne, mert megtehettem, ha megvan barátnője, akkor ő szívta meg nem én. Nem rögtön azzal kezdett, hogy; "bocs van csajom!". Szóval még reménykedem. Lehet nem ebből az egészből semmi, de... azért élvezem az ilyen csevegéseket.Mondjuk én mindenkivel le tudok állni beszélgetni. Így ismertem meg Hadest, egyszer vittek el a szüleim egy nagy rendezvényre, ide Amerikába és a tökfejem az itt volt. Még pici voltam, ő meg már tizenéves, de jól szórakoztunk.
- És, egy ilyen jóképű egyén mit keres itt? - kérdeztem rá mosolyogva. Hát az biztos, hogy nem fogok kertelni, egyáltalán nem szükséges az - Komoly választ kérek, most.... Mivel tudnálak kiengesztelni?
Ha azt mondja, hogy egy szopással, akkor itt se vagyok. Nem szaladni fogok, hanem repülni, egészen a házamig. Nem érdekel. Azért nem vagyok olyan könnyen kapható nőcske, csak imádok játszadozni! Az meg nincsen tiltva, ugye? Na ugye, nincsen. Szóval mi lesz ebből az egészből? Nem vagyok jós, nem látom a közeli, se a távoli jövőt. Pedig néha milyen remek dolog lenne, nem? Meg tudnánk előzni a sok szart. |
- A rohadt életbe! - szitkozódtam mikor feltűnt, hogy bármelyik percben megállhat a kocsim, ugyanis már egy ideje, hogy jelez a tartály. Szinte egész úton egy rohadt benzinkutat kerestem, de persze, hogy csak a végső percben találtam, na meg az is már közel Magnoliahoz volt. Még jó, hogy sikerült addig elgurulnom ezzel a csotrogánnyal. Najó, az azért túlzás, oda vagyok ezért a négykerekűért, ugyanis az első kocsim amit kispöcs koromba vettem a saját lóvémból. Ahhoz képest pedig igenis egy rohadt jó kocsi. Arról sem a jármű tehet, hogy éppen kiment a fejemből, hogy tankolnom is kellene néhanapján.
Szóval elérve az előbb említett helyet már szálltam is ki, hogy megetessem a jószágot. Természetesen teletöltöttem a tartályt, majd miután végeztem is ezzel bementem, hogy fizessek. Éppen kinyílt előttem az ajtó, mikor valaki sikeresen belémrohant. Mellette nem lett volna ez még elég, rámöntötte az üveg vizét is. Csak egy fáradt sóhaj hagyta el a számat, ugyanis kissé pipa lettem, de amint rápillantottam a kis ügyetlenre, azonnal elszállt a haragom.
- Túlélem! Bár..néha nem ártana a csinos pofidon tartani azt a két szép szemed. - pillantottam le magamra, ahol dzsekimről folyt le a víz. Még szerencse, hogy bőrből van, így nem ázott át az egész. Végül csak visszapillantottam a lányra és be kell, hogy valljam valóban egész csinos volt.
Ezt követően csak figyeltük egymást, ugyanis nem volt más mondanivalóm. Mivel nem történt nagy baj, nem fogom szegényt lehordani a sárgaföldig. Mondjuk szerencséje van, ugyanis nincs túl jó kedvem, viszont ennek ellenére sem akadtam ki. Talán csak mert hiányom van? Igen, utoljára Midorival voltam, ami természetesen csodálatos volt, viszont az sem most történt. Nem tudom mi lehet a lánnyal, de azóta mintha elnyelte volna a föld. Fogalmam sincs, hogy miért is nem jelentkezik, bár lehet arra vár, hogy én hívjam fel. Hát..mit mondjak...nem szokásom csajokat hívogatni, az nem az én asztalom..de majd fejben tartom, hogy Midorira talán szakíthanék némi időt..viszont nem most, ugyanis jelen pillanatban jobb dolgom is van. |
|
Nem tudom elhinni basszus, hogy minek mentem át a szomszédos városba! Oké... hogy egyik haveromnak segítettem pakolni, de akkor is, nőből vagyok, nem vagyok izomból. Bezzeg Benjamin! Ő egy bútort fél kézzel kapna meg most komolyan. Agh, de utálom ezt! Rohadtul utálom azt is, hogy olyan kibaszottul keveset találkozunk. Ő a legjobb barátom, akármit mondok. Soha nem szerettük a rivaldafényt, bulikon is inkább meghúzódtunk és inkább beszéltünk egymással. Jó, közben versenyeztünk, hogy ki mennyi bugyit tud lerohasztani. És az az idióta mindig is nyert! Nagy macsónak hiszik, pedig igazából egy hűséges kiskutya. Agh... nagyon, de nagyon hiányzik az a tökfeje! Tényleg remélem, hogy nem poros már odalent neki!
Másik tökfejem az Hades. Majd neki írok üzit. Ő hamarabb válaszolna, mint a nyomozó úrfika! Ez az egész utazás is kikezdi a fejemet! Hülyegyerek társam egy csepp vizet se tartott az autóban és néha azon gondolkoztam, hogy kiugrok, repülök a nyamvadt kocsiból és iszok a tóból. Japp, egy picit nyűgös vagyok most de most nézzétek el nekem. Néha nekem kellett hurcolnom a dög nehéz dobozokat. Nem vagyok én strongman... vagyis strongwoman! Ilyenkor néha elgondolkozom, hogy tényleg kéne kondiba járnom, de az otthoni chips zabálás jobban hangzik. Meg nem is tudom mikor lenne időm munka mellett.
De öröm hír, Magnolia előtt meg kellet állnunk a benzinkútban tankolni! Szóval kiugrottam vízért, végre. Persze szóltam az utastársamnak, aki azt mondta, hogy ha sokáig tartana el akkor leparkol magának és nem hagy itt engem. Na, ez tényleg kedves tőle. Ma csinálta ezt először, vagyis kedves volt. A táskámat kivettem és vettem is vizet. Vagyis mellette vettem egy otthonra egy kis nasit, mert úgy éreztem, hogy hamarosan kitör a világháború a hasaljában, szóval kellett nekem egy kis gyógyszer! Miközben kimentem az üzletből sikeresen neki mentem valakinek és a szegényre még a vizet is ráöntöttem. Fasza nap a mai. Bár, ahogy felnéztem rá... Hálát adok istennek, hogy vele futotta össze!
- Szent ég! Sajnálom! |
|
[7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
