Játéktér
Fórumok : Lakóövezet : Damien Bradford lakása Fórumok: 
Témaindító hozzászólás
Hachi

2016.09.01. 19:07 -

http://i.imgur.com/T4nYfPx.jpg

[70-51] [50-31] [30-11] [10-1]

Hachi Előzmény | 2016.12.07. 20:06 - #70

Semmi másra nem tudtam gondolni, miközben öleltem magamhoz, mint, hogy egy hatalmas hülyeséget csináltam. Nem csak Midorinak okoztam fájdalmat, de Ninat is kihasználtam, bár nem mintha annyira tiltakozott volna. Nekem viszont lehetett volna többb eszem is de most már teljesen mindegy. Ami megtörtént, megtörtént..ezen már nem tudok változtatni. Már csak annyit tehetek, hogy nem menekülök el az érzéseim elől és a lány mellett maradok. Hiszen ezt akarom, nem? Mi mást akarnék..hogy ha egyszer visszajöttem hozzá és elmondtam az igazat. Simán eltitkolhattam volna előle, de egyszerűen nem tudtam megtenni.
Csak feküdve mellette simogattam, közben pedig a plafon bámultam. Midori a mellkasomon foglalt helyet, majd miután megszólalt csak lepillantottam rá. A kis vallomásán halványan elmosolyodtam, végül pedig nyomtam egy puszit a fejére.

- Én is szeretlek.. - mondtam ki halkan, de mégis érthetően, miközben mégjobban magamhoz öleltem. Tudtam jól, hogy megbocsájtott, de egyben mégis fáj neki a történtek. Ezt pedig meg is értem..fordított helyzetben én nem is tudom mit tettem volna. Szerintem simán képes lettem volna kinyírni a tagot, csak mert hozzá ért Midorihoz. Már csak a gondolatra is, hogy valaki más tapizza ideges lettem.

- Semmi..itt maradsz, velem.. - válaszoltam, majd újabb puszi követte kijelentésemet. - ..téged akarlak, Midori.. - néztem le rá újra, majd csak elmosolyodtam én is. Nem is értem hogyan tudtam szerelme esni..soha semi fordult még velem elő ilyen..vagy legalábbis nem emlékszem, hogy valamikor szerettem ennyire valakit, minr őt. A húgom meg Rose más tészta volt..hiszen mind a kettőjüket húgomként szeretem..de Midori kiütötte nálam a biztosítékot. - ..na meg pihenni. Tényleg fárasztó napom volt..és eléggé..eseménydús.. - húztam félre a számat, majd csak sóhajtottam egyet. - Rád is..rád fér a pihenés..aludj csak, én itt leszek..soha többé nem hagylak magadra.. - súgtam, és még mielőtt én is lehunytam volna a szemem nyomtam egy csókot az ajkaira.

- Jó éjt! - nyögtem ki, nem sokkal később pedig már el is nyomott az álom.

[DAMIEN OFF]


Selena Előzmény | 2016.12.02. 16:50 - #69

Lassan abbamaradt a sírás és megnyugodtam Damien karjaiban, ahogy átölelt. Csak egy rossz álomnak tűnt ez az egész, de még mindig sajgott a szívem, hogy ha csak rágondolok arra, hogy más nőt csókolt és… és… itt a gondolataim is megakadtak, majd szorosan lehunytam pilláimat, hogy ne is gondoljak erre. Alig ha fogom elfelejteni ezt a fájdalmat.
Ekkor tolt el magától, mire szipogva pillantottam fel rá, de csókja hirtelen ért. Időm se volt viszonozni neki, de bólintottam kicsit.

Átkaroltam nyakát, mikor a karjaiba vett és elindult velem a háló felé. Kimerültem. A sok sírás nem tett jót és ezt ő is látta rajtam. Amint letett az ágyra és mellém feküdt, hozzábújtam és beszívtam kellemes illatát.
- Damien… - hunytam le szememet, majd megszorítottam felsőjét. – Nagyon szeretlek… - motyogtam, majd amint oldalamat kezdte simogatni, eluralkodott rajtam a nyugalom és a fáradtság. Nem hittem volna, hogy pont vele, pont az iránt a srác iránt kezdek szerelmet érezni, akit egy parkban ismertem meg. Úgy látszik, hogy az élet még egy sárkány számára is okozhat meglepetéseket. Nem is keveset!

- Mi lesz most velünk? – kérdeztem, majd rá pillantottam és kicsit elmosolyodtam, ahogy őt néztem. Annyira szerettem őt és ezt már ő is tudja. Ugyan ezt érzi, bár jobb lett volna, hogy ha nem így jön rá. Én is jobban örültem volna ennek.
- Mit szeretnél most? – kérdeztem ismét halkabban és kicsit kétségbeesve. Nem tudom, hogy mi fog történni ezek után. Én sárkány vagyok, ő pedig ember. Egy vadász…


Hachi Előzmény | 2016.11.30. 17:53 - #68

Amint megéreztem apró kezeit a felsőmön, mondhani megnyugodtam bár még nem voltam benne biztos, hogy megbocsájtott e. Nehéz neki, tudom jól hiszen megbántottam, ahogyan el is árultam. De valóban szerettem őt és nem akarom elveszíteni őt. Ahogyan zokogása megütötte a fülemet, a szívem majd meghasadt. Szörnyen rossz volt így látni őt, de ez ellen nem tudok már semmit sem tenni. Csak továbbra is ölelve magamhoz próbáltam megnyugtatni, ami kisebb nagyobb sikerrel sikerült. A hátát simogattam, itt-ott pedig nyomtam egy csókot a fejére.
Viszont ami rohadtul meglepett, az az hogy ő kért bocsánatot. Szemeim elkerekedtek, majd csak vállainál fogva kicsit eltoltam magamtól, arcát pedig a kezembe fogtam. - Ezt..most azonnal hagyd abba..neked nincs okod bocsánatot kérned..hallod? - nyomtam egy csókot az ajkaira, végül pedig újra magamhoz öleltem.

Meghallva, hogy megbocsájt, csak alig hallhatóan felsóhajtottam. Nagyon örültem, ugyanis így van rá esély, hogy itt marad velem. Nem gondoltam volna, hogy majd azt fogom akarni, hogy velem éljen egy nő. Teljesen megváltoztam, amióta ismerem őt. Hihetetlen, hogy mit tett velem. De tényleg ezt akartam..őt és azt hogy velem legyen.

Következő kérése újra csak meglepett, ez pedig meg is látszott rajtam. Csak nagy szemekkel meredte rá, viszont amint újra hozzámbújt csak szorosan átöleltem. - Ezt nekem kellene kérnem.. - sóhajtottam, és persze nem kérdés, hogy vele maradok e. Ezt követően csak szó nélkül karjaimba kaptam és elindultam vele a szobám felé. Beérve letette az ágyra, majd csak mellé feküdtem és magamhoz húzva átöleltem. Megtámasztva fejemet néztem rá, miközben arcát, majd oldalát kezdtem el simogatni.

- Annyira sajnálok mindent.. - súgtam.. - ..nem is tudom mi lenne velem nélküled.. - sóhajtottam fel, végül pedig hátamra feküdtem, a lányt pedig a mellkasomra húztam és átöleltem.


Selena Előzmény | 2016.11.27. 21:11 - #67

Annyira bántott a helyzet és történtek. Mit ronthattam el, hogy ez történt? Biztos, hogy velem van a baj, hiszen nem vagyok elég jó neki. Ezért is sírtam olyan sokat most. Nem haragudtam rá már, de mély bánatot éreztem a szívemben, amit még soha nem tapasztaltam eddig.
Nem tudom, hogy miért nyitottam ki neki az ajtót, de megtörtént. Ott álltam vele szemben, majd engedtem, hogy magához öleljen. Egy darabig leengedett kézzel és csukott szemekkel hagytam, hogy öleljen, majd gyenge ujjaimmal megszorítottam a derekán a felsőt és ismét sírni kezdtem, amikor meghallottam a hangját.
Nem tudtam, hogy mit mondjak neki, szavak nem jöttek ki ajkaimon, de a könnyeim folyamatosan potyogtak és hangosan zokogtam, miközben görcsösen szorítottam a őt magamhoz.

- Én is sajnálom… - szipogtam, de nem eresztettem. Fáradt voltam, elkeseredett és bánatos. Azonban nem tudom, hogy mikor fogok neki teljesen megbocsátani. Mivel szeretem, így természetesen megbocsátok neki, de legbelül tudom, hogy én se vagyok képes azonnal megbocsátani neki. A bizalmam amúgy erős volt iránta, de most… Nem tudom, hogy mit kéne gondolnom. Szeret, de ki tudja, hogy mikor fog ismét megbántani. Nem tudom, hogy képes vagyok kibírni még egy hasonló dolgot. A szívem így is darabokban van.

- Én… én megbocsájtok… - szipogtam, majd elengedtem és eltávolodtam tőle, majd megtöröltem könnyes szememet, és már szerencsére nem folytak a könnyeim. Arcon vörös volt, ahogy szemeim is, de nem érdekelt már.

- Kérlek… maradj velem még – bújtam hozzá és beszívtam kellemes illatát, ami annyira szerettem még most is. Náthásan és kissé betegen is éreztem az illatát. Damien illatát. 


Hachi Előzmény | 2016.11.24. 17:07 - #66

Hihetelten, hogy mennyire kavarognak bennem az érzelmek, mellette pedig az a fájdalom és egyben bűntudat, azért amit ezzel a lánnyal tettem. A lánnyal, akit..szeretek? Hiszen ezt mondtam..nem? De úgy érzem nem tudom tovább titkolni még magamnak sem..hiszen mi más lenne a magyarázat arra, hogy ennyire megviselt engem is az, hogy lefeküdtem Ninaval? Pedig maga a szex rohadt jó volt, de a végére..hánynom kellett magamtól.
Fogalmam sincs mennyi ideig is könyöörghettem, hogy nyissa már ki azt a rohadt ajtót, mikor végül egyszercsak meghallottam kattanni a zárt. Szemeim szinte kipattantak, ahogyan a tekintetem is az ajtó felé emeltem. Nem is haboztam tovább felálltam, nem, hogy újra magára zárja az ajtót.

Amint megpillantottam az arcát, fájdalom nyilalt a mellkasomba. Mit tettem ezzel a lánnyal? Az a meggyötört arc, a pirosra sírt szemek..Legszívesebben magamhoz öleltem volna, de nem tudom jó ötlet e lenne. Hogy hagyná e, vagy elutasítana. De nem érdekelt..azt akartam, hogy mellettem legyen. Így csak szó nélkül odaléptem hozzá és szorosan magamhoz öleltem. Nyomtam egy puszit a fejére, ezzel együtt pedig arcomat a hajába temettem és mélyen beszívtam az illatát.

- Annyira sajnálom.. - súgtam, de egy percre sem engedtem el, persze ha ellenkezett nem erőszakoskodtam. Teljesen megérteném azt is, hogy soha többé nem akar látni, viszont én nem akartam elengedni. - Kérlek..bocsájts meg. - tettem még hozzá, majd csak mégjobban magamhoz húztam. Egyik kezem a tarkóján foglalt helyet, míg másik a hátán..amit itt-ott meg is simítottam.

Megmondom őszintén fogalmam sem volt arról, hogy most mi is lesz. Hogy itt marad e velem, vagy sem..de csak remélni tudtam, hogy képes nekem megbocsájtani és vissza tudmom szerezni a bizalmát.


Selena Előzmény | 2016.11.21. 21:56 - #65

Olyat éreztem, amit előtte még soha sem. Fájt a tudat, hogy Damien nemrég egy másik nővel volt. Mást csókolt, mást érintett és azért, mert engem akart elfelejteni. Mérhetetlen fájdalmat éreztem belül, amit nem tudtam hová tenni. Ez lenne a bánat, amit egy olyan személy okozott, akit a legjobban szeretek? Damien jelenti számomra a világot amióta egyedül vagyok ebben a városban és most ő is úgy tűnik, hogy magamra fog hagyni.
Már alig maradt könnyem, hiszen minden kisírtam, de ekkor meghallottam Damien hangját, mire felfigyeltem, de nem álltam fel a hideg kőről. Hallgattam őt. Nem szóltam semmit se, csak csendben figyeltem. Én is ugyan így vagyok ezzel. Soha nem voltam még szerelmes, így engem is megrémített ez az egész, de én máshogy élem meg ezt, mint Damien.

Még most se tettem semmit. Hagytam, hogy beszéljen, de nem mondott újat. Megbánta. Nem akart megbántani. Fontos vagyok neki. Ezt tudtam, hiszen, akkor nem segített volna annyiszor. Egy dolgot viszont még nem mondott ki… Ezért is fájt ez az egész számomra. Nem szeret…

Hallottam, amint folyton kérlelt, hogy nyissam ki az ajtót, de nem voltam képes rá. Ha kinyitom, akkor azonnal megbocsátok neki. Nem akartam! Nem tudtam megbocsátani neki még, de mégis… Azt éreztem, hogy ha újra előttem lesz, akkor megbocsátom neki ezt az egészet.
Viszont miközben a szememet törölgettem egy olyat hallottam meg, amit nem hittem volna. Szeret? Valóban kimondta? Szeret… Csak ez visszhangzott a fejemben. Damien szeret és nem akar elveszíteni. Vajon ezt most csak azért mondja, mert bűntudata van, vagy mert tényleg szeret? Nem tudtam eldönteni, de hinni akartam neki.

Végül szipogva kinyitottam az ajtót, mire Damien azonnal felállt a földről. Nem szólaltam meg, csak még most is könnyes és kipirosodott szemekkel néztem rá. Arcom nedves volt, arcom sápadt és kissé meggyötört, de kinyitottam neki az ajtót. Azért, mert én is szeretem őt és meg akartam bocsátani neki. Én megadtam neki a lehetőséget, neki kell tennie érte, hogy újra megbízzak benne. 


Hachi Előzmény | 2016.11.20. 15:52 - #64

Mit is vártam? Hogy megveregeti a vállamat azzal a mondattal, hogy nincs semmi baj megtörténik ez? Tudtam jól, hogy ez lesz..ezt pedig rohadtul nem akartam. Annyit szenvedett ez a lány én pedig még bele is rúgtam. Mekorra egy barom vagyok. Egyszerűen rohadt nagy bűntudatot éreztem, amit nem tudtam hova tenni. Ennek nem így kellett volna végződnie. Csak megijedtem, hiszen állandóan Midori járt a fejemben, és ezzel próbáltam meg elfelejteni őt. De nem sikerült, ráadásul még csak nagyobb fájdalmat is okoztam, nem csak neki, magamnak is. De most már tudom mi ez az egész..mi a francért érzek így. Akármennyire is furcsa és nehéz belegondolnom..mellette pedig bevallani magamnak, beleszerettem ebbe a lányba, most pedig el fogom veszíteni.

Szörnyű volt így látni őt, a szavai pedig..mélyen belém hasítottak, de teljes mértékben igaza volt. Előtte kellett volna gondolkoznom, nem pedig..most. Most már el kellene engednem őt, hiszen mellettem szenved. Egy rohadék vagyok, aki nem érdemli meg ezt a lányt. Mégis..hogy küldhetném el? Nem akarom elengedni..már nem. Kijelentésire nem tudtammit mondjak..egyszerűen nem jöttk a szavak, pedig mondanom kellene valamit. Tudom jól, hogy neki csak én vagyok..hogy szeret engem, ami eleinte megrémisztett, de mostanra már nem. Sőt, most inkább úgy érzem, hogy fáj..hiszen egy olyan embert szeret, akit nem kellene.

Kezem ökölbe szorult és csak úgy bámultam magam elé. Csak azután pillantottam fel a lányra, mikor kimondta a nevem. Fejezzük be? Nagy szemekkel meredtem rá, végül a lány elrohant és már csak az ajtó csukódását és a zár kattanását hallottam. Csak megcsóváltam a fejem, miközben kezemmel eltakartam az arcom. - A rohadt életbe.. - súgtam és fogalmam sem volt, hogy mit is kellene most tennem.
Csak lassú mozdulatokkal visszaültem a kanapéra és a hajamba túrtam. Egyfolytában kattogtam, és tudtam, hogy tennem kell valamit..tenni is akartam, de nem tudtam mit. Sosem fog nekem megbocsájtani, amit meg is értenék..de nem akarom, hogy így legyen. Iszonyatosan fontos lett a számomra. Végül aztán csak ismét felálltam és elindultam a fürdőszoba felé, ahova a lány bezárkózott.

- Midori.. - szólaltam meg halkan, ekkor viszont megütötte fülemet a sírás hangja. Kezem újra ökölbeszorult, de folytattam. - ..kérlek hallgass meg. Én..nem így terveztem. Csak..megrémisztett ez az egész..folyton te jársz az eszembe..ami furcsa volt..hiszen eddig soha sem éreztem így.. - mondtam ki a szavakat, amik nehézkesen jöttek, de nem hazudtam. - Ezért..veszítettem el a fejem..de iszonyatosan bánom..kérlek, higgy nekem..nem akartalak megbántani..Fontos vagy nekem..- beszéltem a lányhoz, aki bár nem szólt vissza..de tudtam jól, hogy hallja amit mondok.

- Kérlek nyisd ki az ajtót..beszéljük..meg. - kértem a lányt, majd csak egy sóhaj kiséretében hátat fordítva leültem én is, és hátamat a falnak döntöttem. - Midori..nem akarlak elveszíteni.. - túrtam bele a hajamba, miközben megcsóváltam a fejem.. - ..én..szeretlek.. - tettem még hozzá halkan, de mégis érthetően.. - ..kérlek, nyisd ki azt a rohadt..ajtót... - ejtettem ki a szavakat, továbbra is halkan.


Selena Előzmény | 2016.11.17. 19:50 - #63

Nem erre számítottam. Nem! Még el se jutottak szavai az elmémhez, fel se tudtam fogni teljesen, hogy mi van, csak ez a két szó forgott egyfolytában a fejemben: Lefeküdtem valakivel.
Miért? Mikor? Nem értettem ezt az egészet, hogy hogyan történhetett meg ez, majd a kis megrökönyödés után nem haboztam felállni. Nem bírtam mellette maradni. Fájt… nagyon fájt az, hogy elárult.

- Persze, megértem… - álltam meg a kanapé mellett és a földet bámultam. Még nem sírtam, egyelőre fel kellett dolgoznom ezt az egészet. Végül is nincs okom haragudni rá. Nem csalt meg… Mégis miért érzem azt, hogy most összetörtem? Szeretem őt, de elárult.
- Mert neked olyan könnyen megy az, hogy valakit csak úgy egy mozdulattal összetörj… - motyogtam halkan és olyat mondtam, amit soha se akartam. Tudtam, hogy ez azért van, mert csak egyszer engedtem neki, hogy a lábam közé férkőzzön. Nem is volt olyan régen…

Szipogtam egy párat, majd éreztem, hogy vállaim megremegnek. Nem bírtam a könnyeimnek megálljt parancsolni, mert szüntelenül potyogni kezdtek.
- Sajnáltad volta akkor, mikor megfordult a fejedben, hogy lefekszel valakivel – néztem rá, de már nem bírtam. Arcom elé tettem kezeimet és úgy zokogtam fel, de nem akartam, hogy lássa ezt. Eleget látott már sírni, de ez most más volt. Ennyire nem érnék semmit se neki?
- Tudod, én is csak téged látlak, csak melletted akarok lenni, csak miattad aggódom és csak… csak téged szeretlek – sírtam halkan, majd hátráltam pár lépést.

- Damien… - néztem rá, majd megingattam a fejemet és inkább elpillantottam róla. – Ezt fejezzük be. Nem akarom, hogy továbbra is… - akadtam meg, mert alig kaptam levegőt a sírástól. Már a szívem is felfogta, hogy mi történt. – Nem bírnám még egyszer elviselni, ha elárulnál… kihasználtál… - hátráltam, majd sarkon fordultam és bezárkóztam a fürdőbe. Lekuporogtam a kőre, ami hideg volt, de nem érdekelt. Felhúztam a térdeimet, ráborultam és nem érdekelt már semmi. Sírni kezdtem és csak azon járt az eszem, hogy mit vétettem… Nem vagyok neki elég jó ahhoz, hogy szeressen. Nem tudtam, hogy mit tegyek. Elmenni nem akartam, de őt meg látni, hallani végképp. 


Hachi Előzmény | 2016.11.17. 18:58 - #62

Nem tudom miért rontok a helyzeten..hiszen nem ezt akartam tenni..pontosan az ellenkezőjét. El kellene küldenem őt, mert csak többet fogok ártani neki..pedig nem ezt érdemelné. Hát téynleg ennyire nem tudom mit akarok? Nem tagadom..jó érzés, hogy itt van mellettem ez a lány..hogy a közelembe tudhatom őt. Csak akkor mi a francért bújtam ágyba Ninaval? Mert az vagyok én? Igen az voltam..ameddig Midori be nem lépett az életembe. Ah, annyira bosszantó.
Akármennyire is elakarom felejteni ami történt, a lány nem hagyja..a folytonos kérdései meg az aggodalma..egyszerűen nem bírtam már. Kavarogtam bennem az érzelmek, ahogyan a történtek utáni bűntudatom is. Csak hagyná már végre abba..miért kell folyton kíváncsiskodnia?

- Lefeküdtem valakivel.. - fakadt ki belőlem, ami szinte akarom ellenére is hagyta el a számat, amit igazából nem is akartam elmondani. De nem tudtam tovább magamba tartani, így nem..ezek után biztos vagyok benne, hogy a lány itt hagy. Hogy újra sírni fogom látni, amit nem akarok..Már vártam, hogy felüljön és megvetően nézzen rám. Vártam azokat a szavakat..amiket eddig nem. Tudtam jól, hogy egy barom vagyok..de már ez ellen nem tudok semmit sem tenni. Fogalmam sem volt róla, hogy ezek után mit is mondhatnék..vagy egyáltalán akarok magyarázkodni? Alig hallhatóan felsóhajtottam, majd újra megszólaltam.

- Figyelj Midori..én..rohadtul nem így terveztem..és.. - pillantottam el róla, közben egyfolytában kattogtam, hogy mit is mondhatnék.. - ..én nagyon sajnálom. Nem akartalak megbántani..ahogyan ilyen...szar helyzetbe sem hozni.. - túrtam bele hajamba, majd csak felültem, később fel is álltam, de nem néztem rá. Tudtam jól, éreztem, hogy sír..azt a fájdalmat az arcán pedig nem akartam látni..

- Tényleg..iszonyatosan bánom..de tudom, ezzel semmire sem megyek.. - mondtam halkan, miközben bámultam ki a fejemből. - Megértem..ha most gyűlölsz..ahogyan azt is ha elmész..de.. - pillantottam vissza rá.. - ...értsd meg az én helyzetem is. Beállítottál az életembe..ami fenekestül felrfordult.. Állandóan csak..téged látlak..csak te jársz a fejembe..ami megrémisztett. Nem tudom mi ez a furcsa érzés..de teljesen megőrjít már.. - fakadtam ki ismét. Mégis mi lehet ez? Miért érzek így? Mi a francért fontos nekem ennyire ez a lány?


Selena Előzmény | 2016.11.15. 21:28 - #61

Éreztem, hogy baj van, de ha nem akarja elmondani, akkor nem fogom erőltetni, mert semmi nem köt hozzá… Mármint… hivatalosan. Bármennyire is szeretem őt, attól még nem vagyunk együtt. Sok időt töltünk együtt, de azért az más… Itt vagyok vele, együtt alszunk, együtt fürdünk, és ha nem lennék kissé gyáva, akkor újból le is feküdtem volna vele, de az még nekem… vagyis mindegy.

Amint hozzáért a kezemhez és magához húzott, majd elfeküdt a kanapén és én felé kerültem csak zavartan pillogtam rá. Még mindig képes zavarba hozni, ez nem kétséges, de nem is számít.
- Damien… - néztem a srácra kissé feltámaszkodva, de aztán inkább visszafeküdtem mellkasára, mikor láttam, hogy eltakarta szemét azzal a karjával, amivel nem épp engem simogatott. Az érintése most is megborzongatott, nagyon jól esett.

- Tudod, ha valami gond lenne, akkor nyugodtan elmondhatod. Mármint… - halkult el a hangom kissé. – Nincs sok közöm hozzá, mert nem vagyunk együtt, de látom, hogy ha valami bánt… - húztam el a számat, majd megfogtam kezét és összekulcsoltam ujjainkat. Nagy kezében teljesen eltűnt az én apró és hófehér kezem.
- Nekem nagyon fontos vagy – feküdtem ré mellkasára, majd hallgattam a szív dobogását, ahogy szíve egyenletesen vert. Ez megnyugtatott, így hamar lehunytam pilláimat és halk szuszogásba kezdtem. A pillanat, ami most körülölelt minket annyira nyugodt volt és nekem nagyon is tetszett. Szerettem ilyen közel lenni hozzá. 


Hachi Előzmény | 2016.11.15. 19:58 - #60

Tényleg nem értettem miért csinálja ezt. Mi a francért kellett pont belém szeretnie? A rohadt életbe.. Muszáj összeszednem magam, nem lesz jó vége ennek, ha ennyire kimutatom, hogy szarul vagyok. Hiszen ez a lány aggódik értem. Nem ezt érdemli, hogy így átverjem..pedig azt tettem.
- Ennek..örülök. - mondtam halkan, közben továbbra is csak ültem ugyanúgy a háttámlának dőlve. Az újabb kíváncsiskodása csak olaj volt a tűzre..ez az kérdezz még, hátha szarabbul leszek.

- Csak sétáltam kicsit..előtte meg beszereztem pár dolgot.. - jelentettem ki és végülis az elsőben nem hazudtam. Azt viszont nem kell tudnia, hogy előtte mit is csináltam pontosan. Nem kellene ez az egész...jobb lenne ha eltűnne innen ez a lány. Ő sem szenvedne..én pedig végre önmagam lehetek újra. - Mondtam, hogy nincs baj.. - jelentettem ki újra, ekkor viszont megéreztem kezét az acomon, és azt, hogy közelebb került hozzám. A szívem hevesebben kezdett verni, amire szinte kipattantak szemeim. Csak ráemeltem tekintetem, ekkor vettem csak észre, hogy az én felsőm van rajta, ami nagyon is jól áll neki..főleg így, hogy alul felfedte azt a csodálatos..jézusom mekkora egy nyomorék vagyok. Most itt nyáladzok Midorira, miközben előtte meg mást tömködtem.

- Nem kell semmi.. - mondtam halkan, ezt követően viszont megragadtam a kezét és húzva magammal eldőltem vele. Midori így szinte félig-meddig rajtam feküdt, én pedig csak öleltem magamhoz és a karját simogattam. - Csak..maradjunk egy kicsit..így. - nyögtem ki halkan, majd csak szabad kezemet a szemeim elé helyeztem. Tennem kell valamit..mert ez így rohadtul nem lesz jó. De mégis hogyan mondhatnám el neki? Teljesen összetörne..nem tehetem ezt..Titokban kell tartanom..hiszen együtt sem vagyunk. Ez csak egy kaland volt..semmi több..


Selena Előzmény | 2016.11.15. 19:10 - #59

 

Nagyon vártam már, hogy Damien hazaérjen, mert unatkoztam egyedül és magányos is voltam. Szerettem volna vele lenni kicsit, hogy még jobban megismerjem. Annyira különleges, annyira szeretem, pedig nem gondoltam volna, hogy valaha bárkit is szeretni fogok. Olyan bénán érzem magamat így is, hogy folyton a nyakán lógok. Nem tudom, hogy hogyan kell egy férfival bánni.

Amint átölelt hozzá bújtam és beszívtam illatát. Hiányzott, de mégis észre vettem, hogy valami nem oké vele. Nem tudom, hogy mi, de éreztem.
Ahogy a nappaliba értünk, majd leült a kanapéra én is követtem és törökülésben ültem mellette. Elmosolyodtam, mikor rákérdezett, hogy jól vagyok-e.

- Aha, jól. Most már sokkal jobban, hogy visszajöttél – mosolyogtam rá, majd oldalra billentettem a fejemet.
- Egyébként mit csináltál a városban? Kicsit késő van már hozzá… - motyogtam. Nem mint ha számon akartam volna kérni, csak érdekelt, hogy merre járt. Eszembe se jutott semmi se, csak… Jó, én bízom Damienbe, mert ő őrzi a legnagyobb titkomat. Sárkány vagyok és ő pedig egy vadász. Sok fájdalom ért akkor, de most már úgy érzem, hogy minden rendben van.

- Amúgy én kérdeztem tőled, hogy van-e baj – kuncogtam halkan, de láttam, hogy nagyon levert és nem tudtam, hogy mi miatt. Ahogy fejét a kanapénak támasztotta és lehunyta a szemét csak néztem egy darabig. Végül arcához hajoltam és a kanapé háttámlájára támaszkodtam félig, míg egyik kezemmel az arcához értem és óvatosan simogatni kezdte először arcát, majd haját.

- Szeretnél esetleg fürödni vagy enni? Vagy mind a kettőt? – érdeklődtem tőle mosolyogva, majd ahogy Damiennel foglalkoztam el is felejtettem, hogy csak az ő felsője van rajtam, ami felcsúszott a derekamon. Látott már csipkés bugyiban, de most nem is zavart. Hiszen észre se vettem.
- Vagy megmasszírozzam a hátadat? – kérdeztem tőle mosolyogva. Nem értettem, hogy mi a baja, de szerettem volna, hogy ha nem érzi ezt most. Olyan jó lenne a mosolygós Damient látni. 


Hachi Előzmény | 2016.11.15. 16:04 - #58

Miután leléptem Nina-tól úgy gondoltam jobb lesz ha még szívok egy kis friss levegőt, ezért is kocsikáztam el a városligethez, ahol leparkoltam és gyalog indultam meg tovább. Előkotortam egy szálcigit is, amit jólesően elszívtam. Tudom jól, hogy Midori már aggódik, ugyanis azóta, hogy hívott eltelt kb egy óra, de egyszerűen nem tudtam még haza menni. Iszonyatos bűntudatot éreztem, amit rohadtul nem értettem. Sosem éreztem még ilyet, erre most, hogy belépett az életembe Midori, teljesen megőrültem. Gőzöm sincs mi ez az érzés, de egyáltalán nem tetszik. Más helyzetben egy ilyen szex után kurva jól lennék, erre most meg..míg tartott maga a dolog elfelejtettem mindent, de a végére..újra beugrott Midori képe. Nem tudhatja meg ezt az egészet..egyszerűen nem lehet. Ahogy elképzelem az arcát, a fájdalmat rajta..nem, nem akarom így látni.
Kezem ökölbeszorult, majd az első szál cigi után jött a második és harmadik is. Lassan ideje lenne haza mennem..nem kerülhetem őt örökre..de lehet ezek után, az lesz a legjobb ha elküldöm őt. Ha mellettem van nem vagyok önmagam, ez pedig irtóra zavar. Teljesen megőrülök ettől a csajtól..úgy viselkedem, mint egy szerelmes fasz...Még csak az kellene nekem..én szerelmes?! Jó vicc..

Olyan másfél óra elteltével mentek végül csak haza. Szinte be sem léptem, Midori már a nyakamba is volt. Nem tagadom nehezemre esett átölelni őt azok után ami történt, de végül mégis átkaroltam derekát és magamhoz öleltem. Így, hogy mellettem van és érzem..rohadtul érzem, hogy belém van esve..csak még rosszabb. Összeszorul a szívem ha rágondolok, hogy míg én egy jót keféltem, ő itt várt rám hűségesen, mint egy kölyök kutya.

- Jobban vagy? - kérdeztem, értve ezt a betegségére, miközben elengedtem és az ő kacsóit is lehámoztam magamról hogy beljebb tudjak menni. Kérdése meglepett és kissé le is dermedtem..mégis hogy a francba jött rá, hogy nem minden oké? Ennyire látni rajtam? - Minden oké..mi gond lenne? - kérdeztem, de talán kissé ridegebben sikerült, mint az terveztem. Végül csak tovább haladva a nappaliba levettem a kabátomat, amit le is dobtam az egyik fotelbe. Kurvára nem tudom mit kellene most tennem..Midori itt rajong körülöttem, nekem pedig csak egyre nagyobb a bűntudat, azért amit tettem. Pedig még csak együtt sem vagyunk..akkor miért érzem magam ilyen..szarul?
Ledobva magam a kanapéra sóhajtottam fel, közben pedig fejemet a kanapé támlájának döntöttem és lehunytam a szemem is. - Fárasztó napom volt..ez minden..


Selena Előzmény | 2016.11.14. 20:51 - #57

Már nagyon vártam haza Daminent, mivel most pár napja nála vagyok, így kissé unatkoztam otthon, mikor ő elment. Azonban nem jött haza még, így persze, hogy aggódni kezdtem érte, mert nem mondott semmit se igazából és nah… Annyira szeretem, és úgy érzem, hogy fontos vagyok neki.
Egész jól el voltam otthon. Damien egyik nagyobb pólójában voltam, ami amúgy is a combomig ért, hiszen én nagyon kis alacsony vagyok hozzá képest még mindig.
Felhúzott lábakkal ültem a kanapén egy forró bögre teával a kezemben. Egy kicsit megfáztam a minap, így most egy százas csomag zsepi is volt velem, meg egy takaró. Így néztem a TV-t, de semmi se volt benne, ami érdekelt volna.

Azt vártam, hogy Damien mikor fog belépni a lakásba és mikor ölelhetem át újra. Nem voltunk együtt… vagyis hivatalosan egyáltalán nem alkottunk egy párt, ami néha rosszul esett, hiszen én szeretem őt, de nem tudom, hogy ő valójában mit is érez.
Megpróbáltam nem gondolni erre, de a köhögés és a folyamatos orrfújás elvonta a figyelmemet most ezekről a gondolatokról. Csak bámultam a TV-t, miközben a meleg teát iszogattam, ami elég jóra sikerült.

Hamarosan azonban kulcs csörgésére lettem figyelmes. Csak Damien lehetett az, így letéve a bögrét a dohányzó asztalra dobtam le magamról a takarót és indultam meg az ajtó felé, hogy üdvözöljem őt. Amint belépett az én arcomra egy széles mosoly került és azonnal megöleltem.

- Jó, hogy visszajöttél – mosolyogtam fel rá vidáman, már amennyire a betegségem most engedte. Azonban észre vettem valamit. Valami nem stimmelt nála, amit azonnal kiszúrtam.
- Minden oké? – kérdeztem tőle ellépve. – Valami gond van? – aggódtam tovább. Viszont köhögnöm kellett, így elfordultam tőle kissé, de még most is zavart, hogy látom rajta azt a furcsa tekintetet. Talán elmondja, mert én nem fogom nyaggatni. Ha nincs közöm hozzá, akkor természetesen megértem. 


Hachi Előzmény | 2016.10.31. 20:17 - #56

[DAMIEN & MIDORI OFF]


Hachi Előzmény | 2016.10.10. 16:05 - #55

Tényleg megtettük, akárennyire is nehéz elhinnem, hogy végre beadta a derekát. Persze, mint már említettem egyáltalán nem úgy gondolok erre az egész együtlétre, mint az elején. Valami oknál fogva már nme csak ez érdekel..sőt ha tehetném minden percben benne lennék. Hihetetlenül jó érzés volt vele a szex. Ezt teszi az első alkalom, bár való igaz Midori nem élvezte annyira, mint én..amit sajnáltam. Egyáltalán nem akartam fájdalmat okozni neki, ezért is ajánlottam fel, hogy abba hagyom ha nagyon fáj neki. Ő persze nem akarta, a végére pedig szerencsére élvezni kezdte.

Nem sokkal később az élvezésem után, egy kis segítéggel ugyan, de a lány is eljutott a csúcsra. Csodálatos látvány volt látni az arcát, miként élvez el. Nem beszélve teste reagálásáról is. Elnéztem volna akár órakon át is, ez miatt is döntöttem el, hogy nekem kell még ebből a lányból..pontosabban ő maga kell. Jó, kissé gusztustalan úgy beszélni róla, mintha egy tárgy lenne, de tényleg nem akarom, hogy ennyivel vége legyen. Egyenlőre nem tudom mi is lesz velünk, viszont jól érzem magam most így..mellette. Addig pedig szerintem nincs miről beszélni és gondolkozni.

Még egy kis ideig benne voltam, majd amint helyre állt mind a kettőnk szívverése, kihúzódtam belőle. - Ne köszönd.. - súgtam, majd csak hozzátettem. - ..nincsmit ezen köszönnöd. Veled akarok lenni.. - csókoltam homlokon, végül pedig lassan lemásztam róla, lefeküdtem mellé és mellkasomra húzva átöleltem. Talán nemártana letusolnunk, hiszen mégis csak benne élveztem el. Na igen, ez is furcsa volt számomra, hiszen eddig csakis emberekkel feküdtem le, akikkel ugye védekeznem kellett. Most pedig itt van egy sárkány..akinél nem az az elsődleges, hogy gumit húzzak a farkamra.

- Eszméletlen voltál.. - adtam hangot végül az együttlétünkre is, közben pedig csak nyomtam egy puszit a fejére. - Ne haragudj..nem akartam fájdalmat okozni. - sóhajtottam halkan, de eközben is végig a mennyezetet bámultam. - Remélem..legalább egy kicsit is, de élvezted.. - ilyen is ritkán van, hogy ilyesmi miatt aggódom. Persze számomra fontos, hogy a partnerem is élvezze az együttlétünket, de nem elsődleges. Erre most meg itt izgulok azon, hogy Midori hogyan is érzett..Tényleg teljesen elment az eszem.


Selena Előzmény | 2016.10.09. 14:07 - #54

 

(+18)

Bevallom, hogy tényleg fájt az első néhány perc, de azt akartam, hogy jó legyen. Tudtam, hogy majd az lesz… vagyis a könyvek mind azt írták, hogy ha hagyom magamat ellazítani, akkor sokkal jobb lesz. Most még ezt nem tudtom, mert nem élveztem, de ahogy Damien egyre jobban mozgott bennem és én megnyugodtam, már nem fájt annyira. A feszítő érzés elmúlt lassacskán és helyét a furcsa, de jóleső érzés vette át.
A kérdésre két nyögés között elmosolyodtam.

- Azért, mert… - kapkodtam a levegőt kissé. – mert még mindig szeretlek… - nyögtem ki újra, megnyomatékosítva ezzel a hetekkel ezelőtti szavaimat. Szavaira többet már nem tudtam válaszolni, kezdtem ellazulni és lehunyt szemekkel élveztem minden pillanatát az együttlétnek. Viszont kicsit később azt vettem észre, hogy Damien megremeg bennem és valami teljesen más történik. Szinte teljesen megtöltött elülről, ami még közelebb juttatott az orgazmushoz, de persze egy kis kézi segítség sajnos kellett, hogy pár perc múlva nekem is gyönyörrel végződjön az együttlét. Levegő után kapkodtam, hátam ívben megfeszült, majd pihegve süllyedtem el a párnában, miután már teljesen ellazultam.

Soha nem éreztem ilyet, ami jó volt. Nagyon jó volt már a vége felé. A kezdeti fájdalom elmúlt. Testem kissé még remegett attól, hogy az orgazmus még mindig fel s alá kúszott bennem, de hamar megnyugodtam. Damien felém magasodott, várta, hogy kissé kipihenjem magamat. Még mindig teljesen bennem volt, de már nem zavart. Talán kissé zavart voltam, hogy mégis csak megtettük, így hát a végére, ahogy felvettük a szemkontaktust egy kissé elpirultam ettől, de nem voltam láng vörös.

- Damien, köszönöm, hogy itt vagy velem… - értem hozzá arcához, majd megsimítottam kissé hideg kezeimmel a srác meleg arcát, ami jól eső borzongással járt. 


Hachi Előzmény | 2016.10.09. 12:17 - #53

(+18)
Egyszerűen nem tudtam felfogni azt, miért csinálja meg mindenzt értem. Oké, hogy szeret..de ez nem túlzás egy kicsit. Persze örülök, hogy én lehetek számára az első, de nem szeretem azt látni, hogy szenved. Most viszont szenvedett, hiszen tisztán látom az arcán, hogy a lökéseim után megfeszül. Na meg az arcáról is le lehet olvasni, hogy fáj neki az együttlétünk. Legszívesebben leálltam volna, akármennyire is nehéz lenne, de Midori nem akarta. Folytatni akarta, mire én mondhatni engelmeskedtem neki.

- Miért vagy ennyire makacs? - kérdeztem halkan egy sóhaj kiséretében, de a mozgással egy percre sem álltam le. Ezt akartam elejétől fogva, nem? Magamévá tenni a lányt, de most..mégsem érzem magam jól tőle. Persze nagyon jólesik benne lenni, iszonyatosan élvezem is, de belül pedig rosszul érzem magam miatt. Kezdem azt hinni, nem csak ez a fontos..már nem. Fontos lett nekem ez a lány..csak azt nem értem miért.

- Nem, azt nem tehetem.. - súgtam, majd csak belecsókoltam a nyakába. Nem akarom, hogy olyan legyen ő, mint a többi lány. Számomra azok nem jelentettek semmit. Csak megfektettem őket és kész. Ott hagytam mindet a francba..de Midorival ezt nem tudnám megtenni. - Te vagy más, Midori.. - simítottam meg az arcát mosolyogva. Mikor lábait jobban szétnyitotta, felsóhajtottam..ugyanis így még mélyebbre kerültem benne. - Istenem.. - nyögtem férfiasan, miközben a tempót kissé gyorsabbra vettem. Éreztem, hogy nagyon közel járok..teljesen elveszítem miatta a fejem. Csak feltámaszkodva mellette ütemesebben hatoltam belé, de ügyeltem arra is, hogy neki is jó legyen. Nem sokkal később megéreztem, hogy itt a vég..nem bírom tovább. Egy mélyebbet lökve elélveztem, eközben pedig hangosan felnyögtem. Viszont ezek után sem húzódtam ki belőle. Azt akartam, hogy ő is a csúcsra jusson. Kezemet a csiklójára helyezve izgatni kezdtem, majd csak lassan tovább mozogtam benne.

- Engedd el magad, Kislány.. - súgtam a mozdulatok közben.


Selena Előzmény | 2016.10.08. 21:28 - #52

Ha tudom, hogy milyen érzés elveszíteni a szüzességet, akkor még egy darabig megtartottam volna, de szerettem Damient és nem akartam egy ilyen kis piti dolog miatt elveszíteni őt, mint a szex. Tudom, hogy a férfiaknak szükségük van rá, interneten olvastam, így hát arra jutottam, hogy lehet, hogy meg kellene próbálnom. Szerettem Daminet. Azt hiszem, hogy ez az az érzés, mikor a sok-sok pillangóról beszélnek a gyomorban. Nagyon jó érzés szeretni valakit.
Azonban szerelem ide vagy oda, de ez most nagyon fájt. Nem bírtam megszokni, hogy Damien bennem van. Mocorogni kezdtem, de a csókja megnyugtatott, ahogy lágyan ajkaimra tapadt. Viszonoztam neki mindezt.

- Neh… - ziháltam halkan, mikor azt mondta, hogy le is állhat, hogy ha akarom. Ekkor kezdett el bennem mozogni, mire összeszorítottam a fogaimat, mert az első pár mozdulat kellemetlen volt, de később, mikor már folytonosan mozgott felnyögtem és ez már attól volt, hogy kezdtem élvezni. Széttártam teljesen a lábaimat, hogy teljesen bennem lehessen.
- Minden rendben – kapkodtam a levegőt kissé, majd átkaroltam a nyakát és megcsókoltam. Hosszan és szenvedélyesen.

- Úgy légy velem, mint mással… - fújtam ki magamat. Azt szerettem volna, hogy ha úgy szeretkezünk, hogy a legjobbat adjuk bele. Én nem sokat tudok, de szeretnék adni neki is valamit. Azt, hogy minél jobban élvezze velem együtt. Bár még fáj, de tudom, hogy idővel jobb lesz. Sokkal jobb. 


Hachi Előzmény | 2016.10.07. 11:37 - #51

(+18)
Láttam rajta, hogy nagyon ideges ezt le sem tagadhatná. Mellette persze vágyott is rám, hiszen a teste reagált érintéseimre. De megértem, hogy fél..mégis csak az első alkalom, hiszen fogom elvenni a szüzességét. Igazából nem értem miért rám esett a választása ennyi idő után. Komolyan ennyit tenne és jelentene az, hogy szerelmes belém? Megbízik bennem, nekem pedig végig csakis azon jártak a gondolataim, hogy megfektessem. Érezni akartam a szűk barlangját, ez minden. Nem is értem, hogyan lehetek ennyire szemét. De ilyen vagyok..élek-halok a szexért.

Miután alig láthatóan ugyan, de bólintott, hogy készenáll, már a nyílásához is vezettem a farkam. Szörnyen vágytam már rá, és alig pár másodperc múlva már be is teljesedett. Óvatosan beléhatoltam, mire Midori felnyögött. Teste megrmegett és kissé meg is feszült. Ennek köszönhetően sikerült rájönnöm arra, hogy nem kellemes számára ez az érzés. Előre dőlve fölémagasodtam, úgy, hogy az alkalomra támaszkodtam, majd csak nyomtam egy gyengéd csókot ajkaira. Kérdésemre meg is kaptam a választ, ami az volt, amire számítottam. Nem tagadom az is eszembe jutott már, hogy abba hagyom, bár később biztos vagyok benne, hogy elmúlik ez a fájdalom, csak nem akartam, hogy miattam szenvedjen.

- Leálljak? - kérdeztem rekedtes hangon és egyenlőre még nem kezdtem el mozogni. Ha Midori azt akarja, hogy folytassam..természetesen ezer örömmel megteszem. Végül hát lassú mozdulatokkal kihúzódtam belőle, majd vissza. - Jobb egy kicsit? - kérdeztem kedvesen, miközben ajkaihoz hajoltam és újra megcsókoltam. Kezdtem úgy érezni, hogy Midori kezd odalent kitágulni, így merészebben mozogtam. Már teste sem feszült meg minden egy lökésemnél, így csak remélni tudtam, hogy már élvezi. Nekem hihetetlenül jó érzés volt..minden egyes mélyebbre hatolásnál beleremegtem. Annyira szűk volt..hogy nem sok hiányzik már, hogy ne süljek el. De addig még próbálom magam visszafogni, ameddig Midori nem élvez el. Mivel ez az első alkalma, azt akarom, hogy a legjobb is legyen egyben. Hogy csakis erre az egy éjszakára emlékezzen és nem is vágyakozzon más iránt..csakis irántam.


[70-51] [50-31] [30-11] [10-1]

 
Szomszédság




Vár: xx ; xx; xx

 
Városhatár
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Elfelejtettem a jelszót
 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Hivatalos, hogy jön a Haikyuu!! Gomisuteba no Kessen movie! Magyar nyelvû plakát, magyar feliratos elõzetes!    *****    Todoroki Shoto Fanfiction oldal, nézzetek be és olvassatok! Új Shoto nendoroid blog az oldalon!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött :)    *****    Madarak és fák napjára új mesével vár a Mesetár! Nézz be hozzánk!    *****    Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.    *****    Nyereményjáték! Nyerd meg az éjszakai arckrémet! További információkért és játék szabályért kattints! Nyereményjáték!    *****    A legfrissebb hírek Super Mario világából, plusz információk, tippek-trükkök, végigjátszások!    *****    Ha hagyod, hogy magával ragadjon a Mario Golf miliõje, akkor egy egyedi és életre szóló játékélménnyel leszel gazdagabb!    *****    A horoszkóp a lélek tükre, nagyon fontos idõnként megtudni, mit rejteget. Keress meg és nézzünk bele együtt. Várlak!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését!    *****    rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com - rose-harbor.hungarianforum.com    *****    Vérfarkasok, boszorkányok, alakváltók, démonok, bukott angyalok és emberek. A világ oly' színes, de vajon békés is?    *****    Az emberek vakok, kiváltképp akkor, ha olyasmivel találkoznak, amit kényelmesebb nem észrevenni... - HUNGARIANFORUM    *****    Valahol Delaware államban létezik egy város, ahol a természetfeletti lények otthonra lelhetnek... Közéjük tartozol?    *****    Minden mágia megköveteli a maga árát... Ez az ár pedig néha túlságosan is nagy, hogy megfizessük - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Why do all the monsters come out at night? - FRPG - Aktív közösség    *****    Az oldal egy évvel ezelõtt költözött új otthonába, azóta pedig az élet csak pörög és pörög! - AKTÍV FÓRUMOS SZEREPJÁTÉK    *****    Vajon milyen lehet egy rejtélyekkel teli kisváros polgármesterének lenni? És mi történik, ha a bizalmasod árul el?