|
Témaindító hozzászólás
|
2016.04.20. 17:28 - |
 |
[9-1]
Figyelmesen hallgattam a mondatait és mondtam:
- Azért úgy jobb, hogy te döntöttél így mert tetszett. Inkább az, mitsem majmolásból meg divatból. Mostanánan ez a menő inkább. Amúgy meg sejtettem, hogy egyiket sem viszed túlzásba. Nem tűnsz olyannak - vontam vállat lazán. Nekem emiatt nem kell magyarázkodnia, felesleges. A ravaszkás vigyora után már sejtettem, hogy rá fog kérdezni, hogy mégis mivel érdemelte ezt ki.
- Ha már a mentorod vagyok vagy micsoda, akkor alap dolog úgy vélem... - sóhajtottam egy kicsit. Persze nem mondom el neki, hogy semmi bajom vele, a kiégetései ellenére egész megkedveltem. A rosszalló nézésére csak megadóan felemeltem a kezeimet. Erre már jött is a fenyegetés mire vigyorogtam:
- Nem igazán szoktam használni. Általában nem szorulok rá. Maximum akkor ha kellemetlen társaságom akar és nem látok más kiutat a lerázására. Amúgyis, örülj neki. Neked tettem ezzel szívességet, legalább nem szarja el - azért a végére elmosolyodtam mikor mondta, hogy kedves gesztus volt. Hát kérem, elcseszett mintát nem akar egy életen át viselni nemde?
Meg is lett a hipnotizálás ereje. Bár több időbe telt mint gondoltam, mégis nagyon pöpec lett. Na ez a beszéd! A faszikám megszólításra csak pillogtam nagyokat. Okkéé...
Megszakítottam a hipnózist, majd amikor észhez tért egyből füttyentett a csávó még saját magán is elámulva. Nem csoda, enélkül biztosan nem lett volna rá képes. A arcpuszira kicsit zavartan reagáltam, elvégre nem minden nap teszik meg ezt nekem.
- Szívesen... - bólintottam nem sokkal később az ajánlatára.
Intettem a csávónak lazán, miután a vörös kijelentette, hogy akkor bizony ideje mennünk hozzám, hogy órát tartsak.
- Akkor menjünk... - ingattam a fejemet és már pattantunk is be a kocsiba. Hamar elérkeztünk a házamhoz és amint beléptünk az ajtón már megint elkezdte az idő a szarságait. Nagy villámlások eleinte, később pedig hatalmas zivatar. Nem esett...ömlött az eső. Azt a büdös mindenit. Sóhajtottam végül mondva:
- Nos, érezd otthon magadat... - túrtam bele egy kicsit zavartan a hajamba.
[ NICK és SETH el a férfi házához ]
|
- Hát, azért tény, hogy nem mindenki mert olyan lázadó lenni, mint én. Habár már én korántsem tekintek magamra lázadóként, inkább csak megszerettem ezt a stílust és rajtam ragadt. - ingattam fejem. - Az meg egy dolog, hogy néha iszom és füvezek. Azért egyiket sem viszem túlzásba. - túrtam bele bosszúsan a hajamba, amiért egyből valami iszákos narkós picsának tart bárki... Legalábbis arra igyekeztem utalni ezzel a mondatommal.
A kiváltságos dologra elégedett, ravaszkás vigyor jelent meg az arcomon, de végül kíváncsiságból rákérdeztem, hogy miért is érdemeltem én ezt ki.
- Na és miért is kapok ilyen kiváltságot? Ha nem a szórakoztatásomért, akkor miért? - vontam fel a szemöldökömet, és tettem fel kérdésem szórakozottan.
Ezután következett Seth produkciója, amiért ismim szarakodni kezdett, ejej. Csak pillogtam, mint valami hülye gyerek újonnan, és rosszallóan néztem rá, amikor meg hipnotizálta szerencsétlent.
- Hékás! - szóltam rá. - Azért merem remélni, hogy nem mindennél és mindenkinél használod a hókuszpókuszod, mert akkor fenéken billentelek. - sóhajtottam fel. - Viszont azért kedves gesztus, hogy ennyire próbálod ráterelni őt a tervre. - mosolyodtam el halványan azért.
Pár perc múlva sikeresen el is készült a tetoválás, és meglepő módon cseszettül jól sikerült. Igaz, meg kell hagyni, hogy többet pepecselt ezzel a virággal, mint mondjuk egy rózsával.
- Váó, ez rohadt jól néz ki! - böktem ki elismerően. - Köszi faszikám! - pillantottam rá a hapsira, majd perkáltam is neki.
Ki is kászálódtam Sethyvel a tetoválószalonból, majd kislányos mosolyt csalva arcomra odaléptem hozzá, és puszit nyomtam a férfi arcára.
- Köszönöm neked is, Seth! - mondtam halkan. - Most már viszont mehetünk órát tartani! - távolodtam el tőle, és jelentettem ki vidáman. |
- Ah, tudom milyenek. Megszólnak aztán közben ők is régen ugyanolyanok voltak mint mi. Ittak meg a többi. Amúgy meg azért jobb mert most az a divat. Vagy valami hasonló. De engem nem igazán érdekel, a pávaság végképp. Azt sem vágom, hogy egy épkézláb faszi miért viselne például rózsaszín pólót... - fintorogtam végül. Csak forgattam a szemeimet a kérdésére. Jajj nekem:
- Inkább kiváltság ha nagyon választanom kéne - ingattam a fejemet. Hát na, az agyrohasztásért nem érdemelné meg. Mert amennyit néha csökkent az IQ-m basszus. Csoda, hogy nem egy zsák krumpli az agyam.
Vállat vontam mikor tagadta az aggodalmaskodás vádját. Nekem aztán totálisan mindegy ugye. Viszont mikor a faszi nem figyelt és erősebben csinálta a tetkót, egyből megvillantak a szemeim figyelmeztetően. Bólintottam ahogy beleegyezett az órába. Viszont megemlítette a faszi, hogy neki ez a virág lehet bonyodalmat okozna, nem lehetne rózsa? Őőő...nem?! Meguntam a szarakodást, felálltam és már bűvöletbe is ejtettem a szemeimmel mondva:
- Nem lehet rózsa. Meg kell csinálnod úgy, ahogy a rajzon van a legjobb tudásod alapján. Képes vagy rá... - elszakítottam tőle a szemeimet amivel eddig hipnotizáltam, majd visszaültem a helyemre. Ideje, hogy végre rendesen csinálja a munkáját. Megadóan felemeltem a kezeimet ha Nick esetleg rosszallóan rám nézett volna. Hát basszus, örüljön neki. Eleve a tetoválás is olyan mint ami nálam van. Azt kell adni a vevőnek amit akar, nem azt amit a művész szeretne. Ez ilyen téren nem kívánságműsor.
Nem sokszor hipnotizálok, de ez nem azt jelenti, hogy nem is tudok. Jó a technikám szóval nem kell félnem, hogy esetleg elrontom. Ráadásul a faszinak is jó lesz. Amint visszatér agyilag még saját magán is meglepődik, hogy volt képes ilyet csinálni. |
- Na igen, de hát tudod milyenek a szülők. - böktem ki szemeimet forgatva. - Nem mintha amúgy nem lesz elbaszott generáció. Amit most is egyes fiatalok művelnek. Nem értem mivel jobb pláza cirminek meg pávának lenni. - mondtam költőien. - Szerintem nem akarom megérteni ezt a logikát. - legyintettem egyet. - Amúgy tudom, hogy van tőlem durvább is. Van olyan ismerősöm. - zártam le ezzel.
Amikor mondta, hogy nekem ingyér van csak elvigyorodtam. Ó, még a végén félreértem, hogy nekem ingyen melózott.
- Ez valamiféle kiváltság vagy ez a jutalmam, hogy elszórakoztatlak? - vigyorogtam.
Zavartan elmosolyodtam, amint megjegyezte, hogy még órát sem tartott nekem. Hátna, csak mondtam. Viszont örültem, hogy megadja a telószámát. Haha, nem menekül előlem!
- Én nem aggodalmaskodom! - jegyeztem meg fejem ingatva.
Ám ahogy beszállt a beszélgetésbe a tetoválós faszi nem figyelt úgy, és picit felsziszentem varrás közben. Aucs... Nem volt vészes. Nem sikongattam, mint egyes idióta picsák. Azért figyelmesen hallgattam a tömör és rövid beszélgetést, ami köztük zajlott.
Ahogy lezajlott ez az érdekfeszítő csevely a két hím között, ezután ismét Seth velem kezdett kommunikálni. Nem is volt kérdés, hogy mit mondok erre.
- Nanáhogy benne vagyok! - mosolyogtam. - Szóval jöhet az óra sensei! - mondtam vidáman.
Úgyis nemsokára kész a tetoválás és merem remélni, hogy nem cseszte el a faszi. Kár lenne érte! Tényleg megtetszett a rajza, és jó lett volna, ha bokámon is ugyanúgy visszaadja a hatását. |
A dark jelzőre prüszköltem egyet, hogy ne törjön ki belőlem a röhögés. Jesszusom. Kuncogtam egy kicsit és végül megjegyeztem:
- Borzalmas vagy, hogy a gyerekek se láthatnak téged. Amúgy szerintem nem vészes a kinézeted. Láttam már sokkal durvábbat is. Hatalmas fültágítók, tele volt lőve fémmel, végig tetkó, van aki még a fejére is tetováltat - vontam vállat lazán. Szóval az a lényeg, hogy ő még normálisan néz ki azokhoz képest. Persz neki is van piercingje, de hát az inkább csábító egy csókra, mitsem taszító. De ez ugye részletkérdés, amit nem teszek szóvá neki.
Sejtettem, hogy szóval akar majd tartani, hogy ne antiszockodjak, illetve elterelje a figyelmét. Sóhajtottam a kérdésére és válaszoltam:
- Mondtam már, hogy ingyen van. De csak neked, másnak nem csinálok ilyeneket... - még a végén ellepnek az ingyentetkósok. Na meg a kis faszomat! Ami nem annyira kicsi.
Felvontam a szemöldökömet a további csacsogására és mondtam:
- Nem terveztem, de lehet, hogy lassan ideje majd hazamennem. Amúgy meg, hogy kaphatnál házit ha még órát se tartottam neked - vontam fel a szemöldökömet - ...amúgy meg persze megadom a számomat, ne aggodalmaskodj.
Ekkor a nagyon okos tetováló közbe kérdezett, hogy én csináltam-e ezt a rajzot, mire csak egy tömör jah volt a válasz. Erre ecsetelte, hogy mennyire fasza, mire egy laza köszt mondtam. Közben magamban hozzátettem, hogy remélem nem is bassza el. De ugye jobb ha ezt nem is mondom. Még a végén elszarja a tetoválást. De komolyan, akinek a pókliliom gondot okoz...jaj nekem.
- Ha gondolod utána tarthatok órát, nekem nem jelent gondot - vontam meg a vállamat lazán - ...de ha pihenni akarsz akkor azt is megértem. |
Seth cukkolására szemeimet forgattam, de nem vettem szívemre. Természetesen nem is kellett több, hogy visszabeszéljek neki.
- Hát, elég dark csingi-ling lennék. Szerintem félnének tőlem a kismakik. - vigyorogtam. - Ígyis volt rá példa, hogy voltam a városligetben és a szülők jó, hogy nem takargatták a kölyök szemeit. - nevettem el magam. - Én illúzióromboló-ling lennék szerintem. - túrtam bele a hajamba.
Amint előkerült a tetoválós faszi be is léptünk, majd hagytam, hogy dolgozzon. Én is mertem remélni, hogy nem fogja elcseszni, mert akkor kiégek. Azért nem volt kedvem jó pár korrekción túlesni. Nem szeretem a tűket, ez van.
Miközben a palika dolgozott én addig elkezdtem csacsogni Sethyvel. Nehogy már megkukkoljon nekem, mert van más fasz is itt meg ilyenek. Amúgyis szórakoztasson csak. Legalább kevésbé fog fájni, hisz elvonja a figyelmemet.
- Amúgy mennyit kérsz a rajzért? Gondolom nem ingyen kreáltál nekem ilyen fasza tetkót. - mosolyogtam.
Kis csend után megint megszólaltam, és közben már éreztem, ahogy a tű bőrömbe szúródik. Szerencsére nem volt annyira vészes. A combonál lévő tetoválásnál meg az oldalamnál elég rendesen szendvedtem!
- Ezután te mész haza? - vontam fel a szemöldökömet, és kérdeztem a csávótól. - Csak mert előtte köteles vagy megadni a telefonszámod. Ha már a sensei-em lettél. - vigyorodtam el. - Meg adhatnál nekem házikat is, hogy mit mutassak fel neked. - kuncogtam. |
Ingattam a fejemet a megszólalására. Azért örültem, hogy nem firtatta tovább ezt a komor témát. Jobban járunk, komolyan. A fogtündéres dologra csak elvigyorogtam mondva:
- Ó, értem akkor csingi-ling vagy, csak nem szőke hanem vörös! - cukkoltam egy kicsit.
Csak pislogva figyeltem ahogy úgy befalta a szenyát mintha valami fekete lyuk lenne a gyomrában. Majdnem megszólaltam, hogy cseszem ennyire nem kell sietni, de már végzett is. Oké, akkor menjünk inkább. Legyünk túl rajta. Megérkezve a boltba konstatáltam, hogy zárva van. Magamban örömujjongtam, hogy király akkor mehetek haza. De neeem, ő hívta is az egyik ismerősét. Imádkoztam - vagyis próbáltam - hogy nem egy idióta, aki el fogja majd cseszni.
Hamar megjött a pasas és a megszólalására egyből kiégtem. Ezen mi a faszom a macera? Te jó ég, ha balfaszkodik inkább megcsinálom én cseszem. Ha megy a rajzolás, akkor ez is menne faszom. Végül bejöttem én is és örültem azért, hogy nincsenek itt sokan. Ez az egyetlen pozitívum. Néztem ahogy a faszi átkopírozta a mintát és fel is rakta Nick bokájára ahova kérte. Na kíváncsi leszek mi fog ebből kisülni. |
Nem hoztam fel végképp, hogy milyen is a legtöbb fajtárs. Elég ha ő tudja, hogy más. Szerintem legalábbis így működik a dolog.
Azzal viszont nem számoltam, hogy volt olyan nagytudású egykor és egy vámpírral verekedett. Ó, jaj, habár nem tehet róla. Az emberek többsége nem is sejt semmit, kivéve, ha nem vadász. Most már Seth is tudja... Elég jól megtapasztalta saját fajtájának az átkát. Nem érdemes firtatatni.
Felvontam a szemöldökömet, amikor mondta, hogy erősek vagyunk a magunk módján. Ezt alá is írom, viszont könnyedén ez rosszul is elsülhet. Ezt nemsokára saját magának meg is válaszolta. Élhetünk valóban a meglepetés erejével, viszont olykor ez kevésnek bizonyul. Én épp ezért nem hangoztattom mi vagyok. Jobb mindenkinek a tudatlanság.
- Aláírom ez lehetséges, viszont ha nem vagyunk óvatosak... Könnyen halál lehet a vége. Pont emiatt én sem szoktam hangoztatni, hogy mi is vagyok. Csak azért mondtam el neked, mert így alakult a helyzet. Ha már rólad kiderült, hogy vámpír vagy, akkor rólam is derüljön ki ez a röpke igazság. Mindenesetre kösz, hogy nem tartasz egy repkedő fogtündérnek. Nem kell mondanom, de sokan ilyen faszságoknak képzelnek el. Rohadt Disney meg Barbie mesék. - kuncogtam a mondandóm végére.
Elmosolyodtam, amikor belement ígyis-úgyis, nagyobb kérlelés nélkül abba, hogy elkísér. Bólintottam egyet, amikor mondta, hogy ennem kell. Jó kislányként már vonultam is a konyhába, ahol gyorsan összedobtam egy szenyát, majd be is toltam.
- Na mehetünk! - vigyorogtam, és húztam magam után.
Az idő most sem volt fényes, hisz megállapításom szerint bármelyik pillanatban eshet az eső. Viszont most van esernyőm, haha! Bekaphatja Mr. Vihar!
Végül kisfurikázás után meg is érkeztünk a szalonhoz. Nem volt meglepő, hogy zárva van, de mivel én ennyire pro vagyok felhívtam ismim, akié a szalon és bejött. Egyszer kihúztam a szarból, és jön nekem eggyel. Nos, emiatt lehet nekem ilyen kiváltságom. Amint előkerült köszöntem neki egyet, és be is engedett minket a helyiségbe. Amint lehuppantam a székbe már át is adtam a rajzot, amit Sethy pingált nekem.
- Váó, kajakra ezt a virágot akarod? - nézett rám felszaladt szemöldökkel a pali.
- Ühhüm. Sethy, vagyis a spanom ezt ajánlotta. - válaszoltam mosolyogva.
- Okay, meglátom mit tehetek, viszont nekem kicsit macera lesz. - ingatta fejét, és közben Sethre pillantottam. Kiégnék, ha kajak megmásítani a faszi a tetoválást vámpírka meg leütné. |
|
[9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
