|
Témaindító hozzászólás
|
2016.04.20. 17:27 - |
 |
[117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
Nagyban iszogattam a piámat mikor hirtelen megszólított egy csaj. Felvontam a szemöldökömet a nagy kérdezősködésére, hogy mégis mi a baj azzal, hogy én száraz vagyok. Jah, hát igen igazából csak az, hogy mindenki zuhanyzott. Úpsz. Persze kajánul visszavágtam:
- Az még véletlenül se jutott eszedbe, hogy nemrég jöhettem, így kimaradtam a közös zuhanyból? Milyen kár... - sóhajtottam egyet a végére, mintha tényleg bántam volna. Ja nem. Még szerencse, hogy megvédett az erőm ettől a szartól. Még ha néha bekrepál, akkoris üzemképes sokszor. Természetesen nem is szándékoztam egy random embernek elmondani, hogy jah bocs egy defektes boszorkány vagyok ezért van most itt káosz.
Beleittam a piámba és végül érdeklődtem inkább, terelve a témát:
- Nos, esetleg rendőrnéni vagy, hogy ennyire számon kérsz...? - egyből erre gondoltam. Ám nem sokkal később az egyik mellettem ülő alól valamilyen varázslatos módon kiborult a szék. Felvontam a szemöldökömet majd pislogva lenéztem a faszira:
- Ú, haver lehet haza kéne menned. Nem túl jó így bebaszva iszogatni továbbra is. A zuhany meg volt neked, szóval amiatt se kell aggódnod - vontam vállat. Erre puffogott, hogy ő kurvára nem részeg, csak valamelyik buzi azzal szórakozik, hogy a segge alól kibassza a széket. Csak megadóan felemeltem a kezeimet mondván, hogy ő tudja. Végül visszafordítottam a társaságom felé újból a figyelmemet:
- Szóval, hogy is hívnak?! - ha már ennyire faggatni akart.
|
Sokkal későbbre terveztem azt, hogy lenézek a nightclubba, de aztán úgy döntöttem, hogy mégis csak jobb előbb, mint soha. Most van hozzá kedvem, lehet, hogy később a fenének se lesz kedve lemászni oda. Kell egy kis szórakozás nekem is, mert hát nah. Az emberi élet rém unalmas eddig.
Azóta Ivannal nem istalálkoztam, mondjuk nem bántam. Jó fej volt, de nem volt sok kedvem azt hallgatni, hogy mennyire unja az életét. Talán majd legközelebb meglátogatom, de most nem. Elvileg valami nagy buli van már most a clubban, szóval hajrá!
Természetesen ingyen és bármentve beengedtek, mint aki már ezer éve ide jár. Pedig nem, csak a csajoknak a mai este ingyenes. A pasik meg... ők a pasik.
Már legalább fél órája bent voltam, mikor meghallottam pár csajt, ahogy sikongat a melltartója miatt. Felhúzott szemöldökkel indultam oda, hogy mégis mi a fene folyik itt, de nem láttam semmit se. Pechemre valami barom beindította a tűzjelzőt és telibe elkezdett rám és még sok száz emberre esni az eső. Szerencse, hogy vízálló volt a sminkem. Ekkor pillantottam meg egy tökre idegen csávót, aki halál nyugodtan iszogatta a piáját, de a legfutább, hogy száraz volt. Vizes hajamba túrtam, majd odasétáltam, kikerülve pár sipákoló libát, akik a hajuk, a ruhájuk és a sminkjük miatt sírtak. Leültem mellé a pulthoz, majd kértem magamnak egy vodkanarancsot.
- Hogy úszted meg a vizes jelenetet? - néztem a srácra, aki vigyorgva beszélgetett a bultossal. Most nem leszek egyből olyan, hogy rákérdezek. Lehet, hogy csak most érkezett, talán így is volt. Talán nem...
- Nem látom az esernyőt feledted - fordultam felé, majd belekortyoltam az italomba.
|
Jó ideje tengettem a napjaimat Magnoliában és igazából néha nagyon is unalmas városkának bizonyult számomra. Pedig igazán megszokhattam volna ezt a punnyadást a szülővároshoz képest, de mindig rájövök, hogy igazából szerény személyem pörgeti fel az állóvizet. Főleg mióta előjött ez az erőm. Ha nem lenne róla fogalmam, hogy a családomban mindenki boszorkány, simán azt hinném, hogy az X-menből szabadultam gecci. Valami szupermutáns vagyok aki több erővel is bír. Olálálá! Na jó nem. Igazából nem csodálom, hogy nekem jött elő a legkésőbb képességem. A zizis énemnek hála az is elképzelhető, hogy a túlzott hiperaktivitásom miatt azt mondta az erőm, hogy kösz de egyenlőre még nem kérek belőled.
Egy a lényeg, ma is letudtam a melót, bár párszor kiakadt a főnököm főleg azért mert ezerszer csöngött a telefonja, de nem szólt bele senki sem. Húpsz? Lehet kicsit szórakozott az egyik szellem az elektromossággal mert érezte, hogy unatkozom. Na mindegy, legalább ő nem unta a fejét. Mindenki jól járt.
Kicsit tengődtem otthon, mikor végeztem, de szokásomhoz híven nem sokáig ültem meg a seggemen. Jah, nem is én lettem volna. Úgy döntöttem lemegyek a night clubba egy jó piáért. A csajok azok ott általában ugyanazok a sablon libák, szóval nem izgat a téma ilyen téren. Amint beértem a helyre, nos az erőm akaratlanul is aktiválódott. Talán a hely pezsgése. Fasz se tudja, de ahogy haladtam előre a pulthoz, pár csajnak a melltartója kicsatolódott, némelyik csávónak a gatyája lángra kapott picit. Húpsz. Természetesen mentem előre mintha mi sem történt volna. Néha csodálkozva azért odanéztem, hogy a látszatot fent tartsam, de nem igazán izgatott, inkább magamban röhögtem. Baszki, kiégek. Mire megérkeztem az úticélomhoz és kértem volna piát, már be is kapcsolt a füstjelző rendszer, egy kis zuhannyal megáldva a bent lévőket. Viszont engem nem ért víz. Ó, biztos valami izé pajzs...
Na mindegy. Akkora fejetlenség van, hogy igazából ezt úgysem veszi észre senki sem. A többség azt hiszi, hogy nemrég érkeztem és simán megúsztam az orgia zuhanyjelenetet.
Vigyorogva megszólaltam a pultosnak mondva:
- Cső, egy whiskeyt kérek jéggel! |
A csillámló-effektre aligha kiégtem. Méghogy hülyén néznék ki? Inkább az a kérdés, hogy ki nem nézne ki hülyén csillámlósan?! Brr, borzasztó, hogy ilyen szarokra gerjednek a lányok. Pedig még élnék is a könyvvel, ha nem épp ilyen buzis szarral erőszakolták volna meg a vámpír legendát.
Ezeknek nem is adtam hangot, hisz szerintem arcmimikámmal tökéletesen elárultam, hogy mit is gondolok illetve érzek ezzel kapcsolatban. Ám amikor fokozni kezdte a dolgokat, és ki is mondta, hogy mi van csak halántékomat masszíroztam.
- Ne is mondd! - morgolódtam. - Annyira szánalmas az a könyv, és gondolj bele... Nekem el kellett menni moziba egy csajjal, hogy ezt a fost megnézzük! Én még fizettem is érte, bakker! - forgattam meg szemeimet.
Mindenesetre legalább lepippantott elég rendesen. Valamivel félig-meddig azért kárpótolt. Ez volt a minimum egy ilyen szar után, amit néztünk!
- Hááát... - gondolkoztam el hirtelenjébe. - Amíg nem próbálsz ki őj dolgokat nem tudhatod! - kuncogtam. - Én eleinte amúgyis inkább sportoló szerettem volna lenni, de hát a szüleim akarták nagyon az orvosit. - köszörültem meg a torkom. - Eleinte nem hittem volna, hogy ez így tetszeni fog és a többi. Szóval nem árt új dolgokat kipróbálni, mint mondtam. - mosolyodtam el.
Ezt követően jött a táncunk. Ugye eleinte gyorsabb, pörőgsebb számok mentek, viszont amint lassú zene következett én átváltottam cseszett gentleman-módba. Észrevettem, hogy közelebb bújt hozzám, viszont nem zavartattam magam. Ha neki jól esik csak nyugodtan. Nem vagyok semmi jónak az elrontója! Azon azért meglepődtem, hogy simogatni is kezdett. Ó, váó, hááát, oké. Jól esett, szóval nincs gond, csak tényleg nem számítottam erre. Egy pillanatra meg is borzongtam az érzés miatt.
Amint véget ért a szám én is úgy eszméltem fel a meghitt szituációból, ami az elébb alakult ki köztem és Hazel között.
- Öhm... - böktem ki zavartan, és távolodtam el tőle. - Szerintem már ennyi bőven elég volt! - vakargattam meg a tarkómat. - Hazakísérjelek? - tettem fel kérdésem kedvesen.
Ahogy sejtettem belement, szóval kifizettem az italokat, majd bepattantunk a kocsiba. Szintén úriemberként kinyitottam előre neki az ajtót. Mivel vámpír vagyok nem nagyon félek attól, hogy elkapnak. Pont azért mert másképp vagyok berendezve, mint egy ember. Nincs olyan hatással rám a pia és a fű, de erről már volt szó ugyebár.
Nemsokára megérkeztem a lány háza elé, és bekísértem még a lakása ajtajáig. Nyomtam lazán homlokára egy puszit, és elbúcsúztam tőle végül. Azért tettett szigorral az arcomon mondtam, hogy ne felejtsen el jönni a rendeléseimre, mert nem lesz jó vége!
Ezzel én hazamentem, és Sethykémet zaklattam orrba-szájba, hogy ne hanyagoljon el és menjünk el nőzni vagy valami. Oké, hogy most is nővel voltem, de mégis Hazel más. Vele nem kezdenék ki!
[SHANE & HAZEL OFF] |
A színpadias megszólalására kicsit felnevettem mondva:
- Bocs, de eleve hülyén mutatnál csillámló effekttel - viszont mikor mondta, hogy szerinte józanul tolhatta az írónő azt a szar regényt, csak prüszköltem egyet:
- Hát ha józan volt akkor még inkább nem akarok vele találkozni basszus. Eleve megerőszakolta a normális vámpírok mítoszát. Egy csomó idióta meg arra izgul, hogy juj, biztosan ilyenek tényleg a vámpírok. A film után meg mindenki akart magának egy Edwardot - fintorogtam el magam. Hát na, egyáltalán nem az esetem az a Rober Patiszon, szóval jah. Erre megszólalt Saber a fejembe, hogy őt azért nem zavarná ha helyre tenné. Nagyon hiányos basszus, már lassan akárki megfelelne a céljának.
Bár ő most nagy reménykedik Shaneben, még azt is engedné neki, hogy szívjon a véréből. Szent szar! Totálisan zakkant ez az idióta. Meg is kaptam a visszavágást, hogy bizony nem, mert igenis jó érzés mikor egy vámpír táplálkozik az emberből. Az előző teste nem egy ilyet fogadott. Öcsém, nem elég, hogy megtudtam, hogy az előző életében a csaj akiben "lakott" egy harang volt, még ez is...
Tömör agyfasz ez az egész.
A foglalkozására elmosolyodtam halványan:
- Az a jó ameddig szereted csinálni. Szerintem én sosem fogom megunni az írást. Bár eleve tudom jól, hogy más szakmában totálisan csapnivaló lennék - vontam vállat lazán.
Nem sokkal később már a táncparketten voltunk és táncoltunk is a pörgősebb zenékre. Szerencsére nem voltam balfasz főleg, hogy Saber ugye besegített. Egy idő múlva viszont rohadtul meglepő dolog történt. Jött egy lassúzós szám, amire lementem volna a tánctérről, de Shane inkább közelebb húzott magához és lassúztunk ketten. Te jó ég mi a fene? Ő dumált itt nekem a félreérthetőségről? Én akkor meg mit mondjak ezek után?!
Bár jól esett közelebb bújni hozzá és elveszni a karjaiban, így én a kezeimet inkább a hátára vezettem. Totálisan elmerültem az érzésben, így nemsokára már simogatni is kezdtem finoman. Hogy miért? Gőzöm sincs, egyenlőre ráfogom a fűre meg a piára. De igazából rohadtul hiányzott nekem ez, hogy valaki a közelemben legyen és a többi. Főleg az érzelmi dolgok, valakihez kötődni meg egyebek. De Shanetől ezt semmiképp sem várhatom el, elvégre mégis a dokim, illetve kétlem, hogy komoly kapcsolatokban utazna. Én meg sajnos nem vagyok egyéjszakás. Lehet be vagyok szívva és piálva, de ezen nem akarok változtatni. Erre csak prüszkölt egyet Saber a fejemben, hogy már pedig jó lenne ha néha az lennék, mert lassan már erényövet növesztek magamra. Ez hülye. |
- Huh, megnyugodtam. Tényleg nem akartam csillámvámpír lenni. - adtam elő magam színpadiasan. - Mellesleg szerintem józanul tolta végig. - ingattam meg fejemet. - Szerencsétlen kóros eset lehet! - sóhajtottam fel.
Amikor nem értette, hogy miként mondom a fejbe látást csak megvakargattam tarkómat, majd válaszoltam is rá készségesen.
- Hát, én magára képességre gondoltam, hiszen arról volt szó. Amúgy igen, ez a dolgom és szeretem is csinálni. - mosolyodtam el.
Amint cukkolni kezdtem Hazel visszavágott. Ejej, igen megeredt a nyelvem nem mondom! Nem mintha ezzel bármi gond lenne csak pusztán fura a részéről. Legalább nem teljesen állt be még a fűtől. Biztos, hogy nem kap több anyagot egyenlőre, ezt bátran kijelenthetem!
Ekkor jött sorra egymástól az agyhúzás, amit meg is jegyeztem, majd követett engem a lány. Nem reagáltam le különösebben. Ha agyhúzás, akkor legyen az! Én nem fedem fel a kártyáimat!
Végül megvártam, hogy elszívja a maradék cigit, majd megigya piáját is. Ámbár fogalmam sem volt, hogy ezután táncolni akar, majd szerény személyemmel. Nos, teljesen kivetkőzött önmagából Hazel. Mintha kicserélték volna. Nagyon fura így látni őt! Mondjuk még mindig nem zavar, vagy ilyesmi!
- Táncoljunk! - túrtam bele a hajamba, és pillanatokon belül már a parkettre is tereltem magunkat.
Eleinte ilyen tipikus bulizós slágerek mentek, de egyszercsak jött egy lassú szám. Ó, holy, creep! Ez sem tántorított el, így óvatosan egyik kezemet derekára helyeztem, és másikkal kezét fogtam meg. Közelebb mentem hozzá, mondhatni hozzásimultam, és lágyan irányítani kezdtem őt. Lassúzni kezdtünk. Ha már ilyen zene szól meg kell adni a módját! |
Legalább ízlett neki az a pia. Végülis az is haladás. Persze sejtettem, hogy nem lett volna muszáj magyarázkodnom, meg ugye kis agyfaszt is tolnom, de hát beszéltet ez a szar basszus. Ilyet megint nem biztos, hogy csinálok. Elvégre a pia és a fű elég durva kombó állítólag. Én meg lehet megszállott vagyok, de rám bőven hatnak az ilyenek. A twilightra elfintorogtam magamat undorodva:
- Fúj, biztos hogy nem! Az egy akkora égetnivaló sorozat, hogy az már fáj. Az irónő valami nagyon durva anyagot tolhatott, hogy ilyen baromságokat talált ki... - nos igen, lehet következtetni, hogy egy ilyen széria mennyire fáj a szívemnek íróként. Az meg még bosszantóbb, hogy az ilyen ponyva szarokat veszik mint a cuccot. Mint például mostanában is a Szürkelófasz. Ami eleve egy twilight fanficnek indult. WAT? Logika?! Jó mindegy. Megint gondolkozom baromságokon. A magyarázatára felvontam a szemöldökömet:
- Miért, pszichomókusként nem az a dolgod, hogy az emberek fejébe láss és következtess? - utána meg ugye meg lehet oldani a problémát.
A cukkolására és a nyelvöltésre csak simán visszavágtam:
- Hidd el, ha ez megtörténne, akkor előbb neked viszek be egy ütést, aztán utána csapnék véletlen magamnak. Bár eléggé hülye véletlen lenne ez tény - öltöttem vissza a nyelvemet. Cöh, beszívva velem ne szópárbajozzon szerintem.
A meglepett fejére simán képen röhögtem volna, de nagy nehezen megálltam ezt, elvégre eleve arra koncentráltam, hogy jó legyen az agyhúzás. Erre nem sokkal később simán megbosszulta a megmozdulásomat. Simán közelebb került hozzám amire lazán hevesebben vert a szívem. Ha Saber lenne most itt, már rég tocsogna és olvadozna, illetve minimum lekapná. Az eltávolodásra csak elmosolyodtam halványan és megszólaltam:
- Bagoly mondja... - ha ő félreérti az enyémet, akkor én mit szóljak az ő produkciójához? Hát basszus! Elszívtam könnyedén az utolsó slukkot és fasza voltam. Ja, igazából nem. De úgy éreztem magamat. Még nem vagyok szétesve, de remélem nem hoz több ilyen szar mert akkor ez lazán megtörténik. Lehúztam a maradék piámat jólesően, elvégre rohadtul szétvetett a meleg. Még szerencse, hogy ebben a ruhában nem sülök meg. Megvannak a kicsit nem kurvásan miniruhának az előnyei. Legalábbis beszívott aggyal erre bírtam következtetni. Lekászálódtam a székről vigyorogva:
- Gyere, táncoljunk! - ha már annyira azt akarja, hogy szórakozzak akkor megkapja. Random gyökérrel úgyse tenném ezt. Bár rohadt régóta nem táncoltam. Gyerekkoromban még jártam órákra, de miután Saber előjött azóta egyszer sem. Még jó, hogy ez a hülye picsa emlékszik a jó mozgásra, így ezzel nagy gondom nem lesz. Persze egyből visszavágott, hogy ne sértegessem, mire mondtam neki, hogy élvezze ki inkább a gyereknapot és csitu legyen neki. |
- Viszonylag.. - sóhajtottam fel. - De legalább nem förtelmes az íze... Ellenkezőleg. - vigyorodtam.
A magyarázkodásra felvontam a szemöldökömet. Hát, nem kértem beszámolót, hogy miért pont az ördög mellett döntött meg amúgysem vettem rossz néven, szóval annyira mindegy. Arra viszont hitetlenül pillogtam, amikor jött speckó képességekkel. Ó, anyám, miket ki nem talál. Eléggé ütős cucc lehetett, ha ennyire megeredt a nyelve és ráaásul még hülyeségeket is beszél össze. Végén félnem kell, hogy mit is vált ki valójában belőle az anyag.
- Akármennyire vagyok vámpír, de egyelőre nincs ilyen képességem. - kuncogtam. - Még a végén Twilightot tolsz nekem. Ott volt ilyen fejbe meg lélekbe nézős akármi. Kiégtem rajta. - na igen, egy csaj elhívott randizni, és ezt a szart kellett végigszenvedni, hogy végre dugjak vele. Bwah... - Mondjuk én nem nagyon vágyom ilyenre. Oda lenne az izgalom, ha bárki fejébe vagy lelkébe láthatnék. Nem véletlenül lettem pszichológus. Jobb ez így! - mosolyodtam el.
A fenyegetőzésre fejemet fogtam mosolyogva, majd nyomban vissza is vágtam egy cukkolással. Ha már ennyire egymás agyát húzzuk, akkor miért ne?!
- Asszed? - kérdeztem tőle kíváncsian. - Nehogy a végén magad találd el egy ütésnél! - öltöttem ki a nyelved.
Ezután röpke csend következett. Vagyis... Csend az nem volt, hisz bömbölt a zene, hanem csak köztünk szakadt meg kis időre a kommunikáció. Ám erre a lépésére nem számítottam. Lepetten pislogtam rá, amikor közeledni próbált felém. Ó, váó, végén félreértem. Habár lehet a másik énje szórakozik vele, vagy ennyire beütött volna nála a fű meg a pia? Mindegy.
Hagytam, hogy számba tegye a csikket, majd meg is szívtam jól. Nos, igen, még mindig nem vágott fejbe igazán. Más ember lehet 3-4 szívás után fullon lenne, na de én! Nekem egy doboz kéne füves cigiből, hogy érjen valamit, bakker!
- Valóban? - vigyorodtam el, majd én is követtem a példáját csak jobban közelebb hajoltam hozzá és úgy adtam át neki. - Ha ilyen megmozdulásokat teszel végén félreértem! - távolodtam el tőle, és könyököltem fel a pultra. |
A szemforgatására csak elvigyorogtam magamat, majd vállat vontam:
- Nos, akkor kvittek vagyunk. Te elrángattál ide, én meg cserébe rendeltem neked egy viszonylag kevésbé buzis italt... - édes a bosszú. Bár szar nem lehetett a koktél. Valami kókuszos cumó szóval jah.
Az új dolgok említésére csak felvontam a szemöldökömet. Eh, egy valag új dolgot csináltam mostanában, bár tény, hogy ezek közé nem tartozott a nightclubba való menetel és a füvezés sem. A kikapcsolásra inkább nem reagáltam. Sajnos tudom, hogy ha nagyon nem bírnám elviselni Sabert akkor biztosan rászoknék valamire. Már pedig most, hogy többet szívja az agyamat ez így nagyon necces dolog.
Legalább nem vette rossz néven a megjegyzésemet. Vállat vontam végül:
- A démon annyira sablonos. Jah félig meddig én az vagyok, na mindegy is. De az ördögre szokták aggatni ezt a kísértő jelzőt, szóval akkor már inkább az vagy - ingattam kicsit a fejemet - ...bár rohadtul idióta párosítás ez a pszichológiával. Vagy talán inkább logikus? Mások fejébe esetleg lelkébe láthatsz, szóval speciális képesség is lehetne, hmmm... - nah jó, ennyi agymenés elég lesz szerintem.
Átvettem közben tőle a cigit és halálnyugodtan szipuztam tovább, közben pedig éreztem, hogy megüt rendesen. Ez azért elég durva anyag basszus! Erre nem gondoltam cseszem. Természetesen nem vagyok fullosan benyomva, de már egyből felszabadultabb vagyok a megszokottnál. Ez baj, nagyon nagy baj!
- Még az a szerencséd, hogy nem bántasz. Beszipuzva is ér valamit a krav maga tudásom...asszem - vigyorogtam el magamat.
Közben már Saber csacsogott a fejemben, hogy valamit csináljak, meg eleve hiányom van, simán élhetek egy nagyon is jó lehetőséggel. Nos, valóban régóta nem volt pasim, de nem vagyok egy olyan hiányos rinya aki ki is használja az első lehetőségét és szétteszi a lábát. De ez meg szentül nyafogott, hogy neki kell valami, akármi. Jesszusom, ha rajta múlna egy rossz kurva lennék. Persze lekorholt, hogy azért annyira nem, de én ezt akkoris így gondolom. Idióta picsa!
Mindez befüvezve rohadtul érdekes mutatvány volt, de visszaszolgáltattam újból a cigit a férfihoz kicsit közelebb húzódva, de azért előtte kicsit húztam az agyát, úgy tettem mintha le akarnám smárolni. Picit nagy erőfeszítésembe került, hogy ne tegyem meg, így ez helyett a mariskát inkább az ajkai közé biggyesztettem vigyorogva:
- Így máris jobb! |
- Azért nem gondoltam komolyan! - forgattam meg szemeimet.
Na igen, tényleg nem úgy gondoltam, de legalább nem lett olyan buzis a koktél. Kiégtem volna, ha a melegzászló színei köszöntek volna vissza a piámba. Lehet máskor megteszi nekem, jaj. Többet ilyet nem kérek tőle!
- Értem, de azért néha napján nem árt a lazulás! Nem azt mondom, hogy szokj rá, csak olykor kapcsolj ki! A lényeg, hogy új dolgokat is kipróbálj legyen szó bármiről! - mosolyogtam.
Szerencsére csak belement Hazel a cigizésbe, és amint meggyújtottam a spanglit hagytam, hogy pöfékeljen és szokja. Ha már cigiszűz akkor hagyok neki időt. Egyesek kajak majd megfúlnak az első szívástól, de a lány meglepő módon nem így tudta le. Hm... Fura, de biztos a másik énje segített a dologban. Ez végülis nem olyan rossz! Egyfajta szimbiózis azért megvan köztük akárki akármit is mond.
A megjegyzésére felnevettem. Rosszabb vagyok, mint az ördög? Ilyet se hallottam még, habár félig-meddig már annak számítok úgyhiszem, mert mégis csak vámpír vagyok. Azok valami démonfélék vagy mi a szösz... Habár Hazel sem panaszkodhat megszállója miatt.
- Jajnekem! - nyögtem ki színpadiasan. - Ilyen jelzőt se kaptam még! Egy pszichomókus, aki maga az ördög. Váó, elég jó two in one vagyok cseszem. - kuncogtam, és vigyorodtam el a végére. - De ne aggódj, ez az ördög jófej és nem fog bántani! - ingattam fejem.
Én is szívtam egy kicsit a cigiből, majd visszaadtam Hazelnek a spanglit. Én hiába szívnám el... Nem ér semmit sem. Mondjuk tény, ha megcsapolnám betépve a lányt tuti megérezném. Ám nekem ilyen szándékaim nem voltak! Nem vagyok idióta gyökér, mint némelyik sorstársam. Ezért sincs olyan sok vámpír haverom. Leginkább csak Seth áll hozzám közel... Természetesen nem homártasisan gondoltam még, ha olykor buzis megnyilvánulásaimmal idegesítem. |
A bosszús megszólalására csak ingattam a fejemet. Lecke? Mivan?! Mi a tökömet lehetne egy elcseszett nightclubban tanulni? Azt, hogy hogyan lehet pározva táncolni?! Mert azt jó pár egyed kimaxolta ahogy elnéztem nemrég a terepet. Lassan már lehetne itt orgia is, blöeh! Még csak az kéne, biztosan sprintelnék ki innen gyorsan az hótziher.
Időm se volt bármit lereagálni, hiszen a kezét a vállamra tette. Ah, basszus, de rég érintett meg bárki is, mosolygásról nem is beszélve. Sabr belül már olvadozott, én csak egy kicsit tettem ezt. De azt is lehet, hogy csak miatta. Talán érzelmi hullám vagy mi a fene.
Elvigyorogtam magam diadalittasan mikor meglátta a buzis koktélt. Csak megadóan felemeltem a kezeimet:
- Te mondtad a koktélt! - ám ekkor már kaptam is a cseresznyét amit örömmel fogadtam. Eleve egyik kedvenc gyümölcsöm. Bár szinte mindegyiket imádom.
A kérlelésére bevágtam egy csakazértsem fejet, ám mire mondta, hogy a művészek szívnak meg ilyenek, csak prüszköltem:
- Jah, mert sokan azt csinálják, de nekem fű nélkül is elég nagy a fantáziám. A piával meg eleve óvatosan kell bánnom. Egyszer használtam arra, hogy Saber hangját eltompítsam, de többször nem akarom így, mert alkesz íróknál nincsen rosszabb... - vontam vállat.
Persze nem adta fel a füves témát, így egy nagyot sóhajtva elvettem tőle. Egye fene, egy szívásba csak nem halok bele. Készségesen meggyújtotta én meg bele is szívtam. Arra számítottam, hogy elkap valami köhögésroham, de rájöttem, hogy ez azért nem történt meg, mert egy kicsit a másik énem irányított, hogy csináljam jól. Ah bakker, ez kajakra be akar füveztetni. Még csak az hiányzik, hogy nekem pofázzon hülyeségeket. Nem sokkal később átadtam neki a jointot és megszólaltam:
- Rosszabb vagy mint az ördög. Belecsábítod az embert olyan dolgokba amik távol állnak tőle. Ez feledtébb borzalmas... - ironizáltam egy kicsit az utolsó mondattal. Bár tény, hogyha az ördög eljönne ide, biztosan ilyesmi babaarcú bugyirohasztóként jelenne meg. Őőő asszem ütős ez az anyag, hogy ilyesmiken gondolkozom. Bár aláírom egyáltalán nem rossz pasi, sőt...
De könyörgöm, mégis a dokim! Jah és itt vagyok vele egy nightclubban, ahol körülöttünk dugnak...akarom mondani táncolnak, piálgatunk és füvezünk. Mit ne mondjak érdekes beteg-doktor kapcsolat. |
- Pedig nem szivatásnak szántam! - sóhajtottam fel bosszúsan. - Inkább csak egyfajta leckének! - tettem rá vállára kezemet. - Ne aggódj, jól fogod érezni magad! - mosolyodtam el halványan,
Hát, nem gondoltam komolyan, hogy rendeljen nekem koktélt, de úgy tűnik eleget tett kérésemnek... Még ha nem is lett kellően kiégetős.
- Nem tudom, hogy ki akar szivatni kit! - forgattam meg szemeimet, és böktem ki játékosan.
Na igen, eléggé köcsög volt tőle, hogy amíg én szerzek itt vicces bagót addig ő meg vesz nekem buzis piát. Habár nem fintorogtam, hisz lehúztam lazán, de előtte kivettem az esernyőt, és a cseresznyét is. Végül kajánul vigyorogva szája elé tartottam.
- Nyisd ki a szád! - ingattam fejem. - Ha már ilyen homis piát választottál, akkor ez a tiéd! - kuncogtam.
Ezután már jött is a viszakozás a spanglit illetően, amire összeráncoltam a szemöldökömet. Ejej, akkor is rá fogom venni, hogy érezze jól magát kicsit. Ha meg amúgysem cigizett és nem is szívott egyáltalán füvet mindenképp ki kell próbálnia már csak ezért is!
- Naaaa... - vágtam be kisfiús fejet. - Ha nem próbálod ki, akkor honnan tudod? - lengettem meg orra előtt az anyagot. - Csak egy szívás és nem több! Ellazít ás jó kedved csinál! - magyaráztam neki, majd mellékesen megjegyeztem. - Amúgy fura, hogy te nem szívsz. A legtöbb művész szokott, hogy legyen ihlet meg ilyenek. Nem tudom, hogy ennek mi valóság alapja van. Egy tuti, hogy másképp látja az ember a világot! - tűnődtem el. |
Csak szúrós szemmel néztem rá mikor kijelentette, hogy a helyet nem szeretem. Eh, biztos a vesémbe lát, ez valami idióta pszichomókusos baromság.
- Eddig nagyon úgy tűnik, hogy direkt szivatásból csinálod, főleg úgy, hogy pontosan tudod, hogy nem szeretem az ilyen helyeket - vágtam neki vissza.
Basszus, hát nincsen igazam?! Jó biztosan azt akarja, hogy szocializálódjak meg a többi szar, de elég rendesen bedobott a mélyvízbe ha lehet ilyen hülyén fogalmazni.
A koktélra felvontam a szemöldökömet, elvégre pasi létére elég hülyén festene ilyen napernyős színes szir-szarral. Báár...meg is szivathatom vele. Hümm, poénnak jó lenne legalábbis én úgy gondolom. Röhögnék a fején amikor meglátja. El is vigyorogtam és mondtam a pultosnak:
- A legcsiricsárébb és színesebb koktélt kérném az úrnak, nekem meg egy Chocolate martini tökéletesen megfelel - erre kapott Shane egy Acapulcot. Eh, nagyon megkegyelmeztek neki. De legalább kapott cseresznyét meg napernyőt is. Zsír!
Nem sokkal később már vissza is tért egy jesszusom...füves cigivel?! Akkor tényleg nem szívattam meg eléggé. Pislogva elfogadtam tőle a cigit és mondtam:
- Nem vagyok bagós, füves meg pláne - fintorogtam a végére. Hát kérem, még sosem gyújtottam rá, igazából nem is vonzott a téma. Inkább egyenlőre csak a koktélomat iszogattam és tűnődve megszólaltam:
- Szóval köszi, de előbb fulladnék meg tőle mitsem elszívjam - vontam vállat lazán. Gondolom ő a gyárkéménnyel egyenlő, vagy legalább partibagós. Annak ellenére, hogy a karaktereim egy része bagózik én sosem tettem azt, így érdekes róla így írni. Na mindegy is. Régebbi kapcsolatomban egész normálisnak érezhettem magamat, néha eljártam az exemmel bulizni, de ilyenekkel nem éltem, maximum csak pia. De azt is ésszel ugye. |
Őőő, nem épp Marilyn Manson utalást akartam tenni épp, ezért eleinte értetlenül néztem rá, hogy mi van. Amint leesett neki, hogy mi vanés jöttek sorra a kérdések. Nos, nem meglepő, hogy válaszolatlanul hagytam őket. Legyen csak meglepetés, mert ha egyből elmondtam volna a tervemet tuti nem jött volna velem. Kénytelen voltam valamelyest sunyi dögnek lenni!
Ekkor következett röpke bókom, amit mosollyal nyugtáztam. Nem is firtattam ezzel kapcsolatosan a dolgokat, hisz valóban így gondoltam. Már csak az kell, hogy Hazel is elhiggye magáról, hogy szép, nőies, és EMBER, nem pedig holmi szörny és a többi!
Természetesen ahogy meglátta a terepet már menekült volna el, de nem engedtem neki. Csak bejutottunk a terepre, és a pultnál is sikeresen kikötöttünk.
- Haha... - nevettem fel, és közben intettem egyet az egyik pultosnak, hogy akkor legyen már valami ital is. Nem terveztem Hazelt leitatni, félreértés ne essék! Pusztán szórakozni hoztam. Nem fogok rámozdulni, viszont ez teljes egészében érthető. - Igen, tudom, hogy utálsz.. Vagyis nem engem, hanem ezt a helyet. Most majd megszereted! Hidd el, nem szivatásból hoztalak ide! - mosolyodtam el.
Közben fejben a mai estével kapcsolatosan már tovább haladtam. Eszembe is jutott, hogy vicces cigit is szerezhetnék, ami egy ilyen helyen nem lesz nagy kihívás! Sok drogdíller van erre felé, illetve kamaszkölkök, akiktől lehet szerezni anyagot.
- Hazel, kérj magunknak valami koktélt vagy piát... Mindjárt jövök. Maradj itt! - mondtam neki hangosabban, hisz a zene bömbölt.
Végül nemsokára találtam is egy kompromisszumképes bagázst, akiktől vettem jó kis füvet. Mivel vámpír vagyok szaglásom kifinomultabb, és kiszúrom könnyedén az ilyen dolgokat... Azt is, ha fos anyaggal van dolgom. Ez valószínűleg okés.
Vettem is egy szálat, mert úgy véltem ez bőven elég lesz. Nekem úgyis egy valaggal kéne szipuznom, hogy hasson is valamit. Ezzel vissza is mentem Hazel-höz és lehuppantam mellé.
- Tessék! - nyújtottam át a cigit, és közben beleittam a piába, amit a lány rendelt nekünk. |
Mikor tök lazán kinyögte, hogy Saber meg én is szimpatikusak vagyunk a számára, nos egyből kiégtem. Mintha ez egy kurvára természetes dolog lenne! Kicsit olyan mintha skizó lenne valaki és azt mondanák az embernek, hogy bírlak téged is, de a másik énedet is. Őőő...oké, ő tudja. Mégis mi a fenét reagálhatnék erre?!
Nemsokára jött a következő kiégés is mire megszólalt, hogy itt az ideje, hogy kinyaljam magam:
- Bocs, de nem vagyok Manson, aki kivetette pár bordáját, hogy... - fintorogtam, de végül leesett, hogy a kiöltözködésre gondolt, főleg miközben a szobámba terelt - ...de, mi?! Nekem nincs is...! Meg amúgyis hová?! - és már rám is csapta az ajtót. Honnan a tökömből szüljek olyan ruhát amibe úgy festek mintha kinyaltam volna magamat? Öcsém...mindig is egyszerű gönceim voltak, nem véletlenül. Nem feltűnősködni akartam, csak beolvadni a környezetbe, mintha egy hétköznapi ember lennék. Amíg kutattam a szekrénybe - ami csak virágnyelven jellemzi azt, hogy igazából konkrétan nyakig voltam benne - míg végül találtam egy csillogós göncöt. Szent szar! Nekem van ilyenem?! Hát, merem remélni, hogy jó lesz, mert más opciót nem igazán találtam eddig. Szerencsére pont jó volt, bár rohadtul kényelmetlenül éreztem magamat benne, ahogy feszült, vagyis fullosan követte a testem vonalát. Persze tudtam benne mozogni rendesen, csak pont passzolt. Ha már ennyire benne vagyok a "buliban" akkor már maxoljuk is ki a dolgokat egy sötétebb füstösebb sminkkel. A számra csak egy sima ajakbalzsamot tettem ami vanilia ízű volt, végül felvettem egy magassarkút ami igazából az egyetlen egy darab amit hosszabb távon elvisel a lábam. Muszáj voltam ezt választani, mert tornacsukába mégse mehetek ezzel a ruhával...
Mikor kiléptem a szobából már egyből kaptam is a bókokat amit hirtelen nem tudtam mire vélni, de végül zavartan csak kinyögtem:
- K-köszi... - és már követtem is a kocsijához. Gőzöm se volt hova megyünk, de ahogy egyre közelebb értünk már sejtettem, de mertem remélni, hogy nem valósul meg a legnagyobb rémálmom. Erre de! Na-neee! Nem-nem-nem-nem! Én oda biztos be nem teszem a lábamat az hótziher! Amint kiszálltam a kocsiból, már fürgén spuriztam is elfele a másik irányba, de fene a vámpírságába meg a magassarkúmba...
Kicsit félve de nagy nehezen követtem őt végül, elvégre kénytelen voltam. Már a sorbanállás is egy rémálom volt. Basszus! Főleg, hogy a mögöttem lévőnek éreztem a tekintetét a hátamban. Rohadtul zavaró cseszem. Majdnem hátrafordultam rámordulva, de ekkor vette meg Shane a jegyeket. Megszólaltam volna, hogy van nálam pénz de hát őhm, már nem is tudtam mit mondani, mert egyből a tömegbe keveredtünk. Fúh basszus, más hozzám se érjen, mert simán alkalmazom a krav maga tudásomat ezer örömmel, de az fájni fog.
Ráadásul némelyik táncoló párról nem tudtam hirtelen eldönteni, hogy ezek most tényleg táncolnak, vagy esetleg kúrnak. Fúj, jobb ha nem nézem meg! Szerencsére kikeveredtünk a pulthoz aminek nem tudom eldönteni, hogy örüljek-e vagy sem. De az biztos, hogy ezek után muszáj egy kevés piát innom. Morcosan viszonoztam Shane érdeklődő tekintetét:
- Ugye tudod, hogy most utállak?! - természetesen biztosan tudja. De amúgy nem utálom, csak az ilyen helyeket. Ki tudja, hogy mit akarnak az ember piájába rakni, meg melyik gyökér akarna megkúrni. Persze erre a hülye Saber már meg is szólalt, hogy azért a dokikát elfogadná jó pár menetre. Visszasziszegtem neki, hogy kussoljon, mert így is gyereknap van amiért itt lehet. |
A kellemes csalódásra elvigyorogtam és folytattam tovább a dolgomat ami igazából az volt, hogy mindkettőnknek jó legyen az együttlét. Igazából nem esett nehezemre, sőt. Szerencsére megkapta a második orgazmusát is, szóval nem panaszkodhat. Azt hittem menten be fog aludni de sajnos nem így történt. Valami oknál fogva szívesen megnéztem volna ahogyan alszik. Hm, talán a közös hobbi meg szimpátia miatt gondoltam ezt. Úgy döntöttem, hogy vele biztosan nem fogok bunkózni ezután az éjszaka után.
Szinte vágyakozóan perzselő tekintettel néztem végig, ahogy felkapja a tangáját meg a ruháját. Ó, szóval lelép. Kicsit felvontam a szemöldökömet mikor a füves cigit a számba tette, illetve a névjegykártyáját is. Elmosolyodtam halványan az elköszönésére, majd rekedtes hangon megszólaltam:
- Mindenképp... - alap, hogy hívni fogom majd. Ha nem fűért akkor biztosan egy menetért még. Nem gondoltam volna, hogy a szokásosnál jobban fogom élvezni a dolgokat de mégis úgy tűnt. Rákacsintottam végül és elköszöntem:
- Neked is jó éjt Arina! - na igen. Nem csoda, hogy megjegyeztem a nevét. Bezzeg a pultos csajét nem tudom. Sally? Samantha?! Ó, a faszom se tudja! Felkaptam a boxeremet és beültem az ablak párkányába lazán rágyújtva most egy sima cigire. A vicceset eltettem ínségesebb időkre.
Pont tökéletes kilátás nyílt a parkolóra ahol láthattam, hogy valami puccos kocsiba bevágja a hátsóját a csaj. Nos mit ne mondjak, a haja az tökéletesen zilált állapotban volt és a járásából ítélve...nos csoda, hogy tudott állni a lábán. Önkéntelenül is felnevettem ezen hangosan. Idővel kiléptem a szobából és a pultos csaj hát őhm...eléggé mérges volt. De nem igazán érdekelt, mostmár bunkóztam vele. Leszartam, hogy ki kell pengetnem a lét egy üveg Jackyért. Beléptem a szobámba és a hűtőbe suvasztottam a zsákmányomat. Elterültem az ágyamon egy gyors zuhany után és már aludtam is a fenébe. De azért még bepötyögtem egy sms-t:
"Szép álmokat ;)"
[ BLAKE OFF ] |
(+18)
A felmordulását megmosolyogtam, és ugyanúgy csókoltam nyakát. Úgy néz ki kellően felkorbácsoltam jobban vágyait. Ekkor jött a dicséretem, és le is reagálta nehezen.
- Már rég csalódást okoztál... - vigyorodtam el. - Kellemes csalódást! - sóhajtottam fel, de végül nyögéssé vált, mert hirtelen tövig bennem lett.
Ekkor combomat fogtam, hogy még jobban tudjon belém hatolni. Éreztem, hogy közel a csúcs, ami nemsokára úrrá is lett testemen... Ahogy éreztem Blake sem volt másképp. Ő azért tőlem kicsit hamarább élvezett el.. A lényeg egy volt: mindkettőnk elérte az orgazmust.
Testem megint összerándult, majd elernyedt. Elfáradtam, és lehunyt szemekkel élveztem az utóhullámokat újonnan. Légzésemet igyekeztem ezek után stabilizálni. Tudtam, hogy mennem kell! Össze kell kapnom magam akármennyire fáradt vagyok ilyen eszméletlen együttlét után.
Ahogy kihúzódott belőlem még pihegtem kicsit. Próbáltam összeszedni magam. Amint kifújtam magam és légzésem is helyreállt mentem is szétdobált ruháimért komótosan. A földről felvettem a tangám, amit felhúztam, majd a ruhámat is magamra aggattam félkómásan. Kistatyómat felkaptam a komódról, majd a tükörben próbáltam helyre hozni sminkemet, és hajamat, amit nem kell mondanom, de külön művészet volt számomra, főleg, hogy legszívesebben mellette aludtam volna be... De nem! Sosem szerettem maradni egyéjszakámnál. Jobb minél előbb lelépni!
Amint végeztem a külsőmmel az ajtó felé vettem az irányt, hogy távozzak se szó, se beszéd. Szemem sarkából rápillantottam Blakere, amire felsóhajtottam. Úgy hiszem többet érdemel, minthogy így távozzak. Odamentem hozzá, majd szenvedélyesen megcsókoltam búcsúzóul.
- Tessék! - raktam szájába egy füves cigit, majd kezébe nyomtam névjegykártyám.
Igen, van ilyenem. Mivel egy palotát tartok fent konkrétan és az adóhivatal szeret rám szállni, ezért muszáj valami álbizniszt színlelni. Szerencsére voltak olyanok, akik benne voltak a dologban és szpnozoráltak.
- Ha bármire vágysz, csak hívj! - imitáltam kezemmel a telefonkagylót, majd elmosolyodtma. - További szép estét! - intettem neki egyet, és ezzel távoztam a szobából.
Meg is találtam ezután embereimet, akik már aggódtak értem. Arról nem is beszélve, hogy a pultos csaj szerintem hatféleképpen ölt meg tekintetével, amikor kiszúrt. Legszívesebben beszóltam volna neki, de hát kultúrált vagyok. Az illemet fontosabbnak találom.
A parkolókhoz érve végül be is pattantam a méregdrága kocsimba. Én az anyós ülésen voltam, és elkezdtem számolni a bankót, amikor egyszer csak lebakkant a fejem és semmi más nem hallatszódott, mint a szuszogásom. Fárasztó és egyben felejthetetlen estém volt Blake-kel, és remélem... Remélem egyszer, ha nem többször még találkozom vele egy ilyen éjszaka keretein belül.
Ezek után azért reménykedtem, hogy valamelyik őröm volt olyan kedves és az ágyig elvonszolt. Tényleg lemerített a partnerem teljesen, amit nem is bánok igazából, sőt...!
[ARINA OFF] |
/+18/
Az biztos, hogy egyszerre nyögtünk fel az érzésre és ez azt kell, hogy mondjam rohadtul vadító volt. Ha komoly kapcsolatban lennénk akkor meg is kockáztatnám a bensőséges jelzőt is, de mivel nem vagyunk és nekem amúgy sincsen tapasztalatom ilyen téren...nos ez van. Minden esetre bőven kifizetődött a lassabb és mélyebb tempóm, amit természetesen tudtam előre. Viszont mikor a lábait a derekam köré kulcsolta akkor biztosan tudtam, hogy valahol a mocsár fenekén van az agyam. Nem véletlen, hiszen így ezzel a megmozdulásával még mélyebben benne tudtam lenni amivel ő úgy vélem tökéletesen tisztában volt. Aha, szóval többre vágyik?
A hátamon lévő kellemes simogatása átcsapott picit vad karmolásba, de szerencsére nem a fájó fajtából. Felmodultam rá mélyről jövően, de sejthette, hogy nem azért tettem mert fájt vagy bármi ilyesmi, csak veszettül izgatott. Tudtam, hogy nem véresre karmolta, mert az veszettül fájt volna, de biztosan lesz azért ennek halvány rózsaszín vonala. Különösebben nem érdekelt, inkább csak mégjobban felizgatott. A nyögése a fülembe meg a mondatai kicsit megleptek, de rekedtesen megszólaltam:
- Nos, örülök, hogy nem okozok csalódást... - ekkor úgy döntöttem, hogy hirtelen tövig hatolok belé és úgy tartom a tempót. Nem fájhatott neki az biztos, főleg azért mert nem sokkal később már a nyakamat ostromolta, hogy tompítsa a nyögéseit. Ó, csak nyugodtan, engem nem zavar.
Ahogy egyre jobban hozzámsimult, éreztem ahogy dübörög a szive mint a fene. Nos ezzel nem csak ő van egyedül. Tény, hogy nem csak a fű dobja fel a dolgot, közel sem. Ösztönösen az egyik combját fogtam meg, hogy még közelebb lehessen a derekamhoz, illetve ez csak még jobban fokozta a dolgokat.
Éreztem, hogy nekem azért már lassan közel a vég, hiába szívtam füvet és van rajtam zokni...izé...koton, nem vagyok droid meg kúróvonat se. Remélem azért ő is közel van a megérdekelt orgazmusához. |
(+18)
A csókunk alatt észrevettem, hogy most már igencsak bennem akar lenni. Bele is mosolyogtam a csókba, és közben segítettem a nadrágját levenni. Kezeimet végigfutattam oldalán, majd benyúltam a fenekénél a nadrág alá, és úgy toltam le érzékien bőrét simítva közben. Azért kevés férfi van, akinek markolnivaló feneke van. Nos, Blakenek eszméletlenül olyan a hátsója. Így éltem is ezzel a lehetőséggel, és kicsit megmarkoltam.
Ezután hagytam, hogy felhúzza a kotont, majd kezemmel visszavándoroltam a hátára. Miközben újból felém helyezkedett teljesen csak hátát simogattam lágyan, majd a heves csókokat viszonoztam, ahogy tudtam.
Perceken belül már magamban is tudhattam Blaket, amire felnyögtem. Nos, jó magam azt hittem harang vagyok, viszont úgy néz ki, hogy mégse teljesen. Habár tény, hogy megválogatom partnereimet, és vannak olyanok, akik egyáltalán nem tudják, hogy kell csinálni... Lehet ez is közrejátszik, viszont... Viszont észveszejtő volt érezni lent azt a kellemes feszítő érzést, ahogy kitölt engem. Mintha tökéletesen illene hozzám.
Nyögéseim megint sűrűsödni kezdtek minden egyes lökésnél. Nem véletlen, hisz a mély behatolások miatt csiklómat is izgatta, ami plusz élvezet számomra. Idővel viszont még többet akartam, így lábaimat dereka köré fontam. Ha nagyon akarja felőlem pozitúrát is válthatunk, habár nekem tökéletesen megfelel jelenleg.
Eddigi kezeimmel, amivel hátát simogattam most váltottam, és karmolásztam inkább. Kicsit belemélyesztettem vörös karmaimat húsába, és végighúztam. Természetesen, hogy ne fájjon neki. Puszta élvezetből ezt is... Meg igaz, ez nálam már ösztönös!
- Nagyon jól csinálod! Eszem megáll! - nyögtem fülébe direkt, hogy még jobban fokozzam a pillanat hevét. Mindemellett dicsérni partnerünket sosem árt. Ez az én elvem!
Miután ezeket kimondtam igyekeztem tompítani nyögéseimet, és épp ezért nyakára csaptam le. Ott csókolgattam, szívogattam édesen bőrét, és olykor bele is nyögtem. Hátam ismét ívesen kezdett feszülni, és Blake testéhez simultam ezáltal. Mellkasomban megint dübörgött a szívem, és vénáimban éreztem a süvítő vérem. Ezt az érzést semmiért nem cserélném! Habár ahogy tapasztaltam partnerem sem volt másképp. Mivel egymásba simult testünk az ő szívverését is éreztem.
Jaj, a G-pontos attrakciója totálisan torzonborzt csinálhatott a hajamból... Úgy nézhettem már ki azután, mint Jane a Tarzanból... Bele se merek gondolni, hogy ezután a kegyetlenül jó aktus után milyen leszek...! Mire én ebből a szobából kiveredek az lesz idő! Lehet a cuki fiúkáim azt hiszik elvesztem... Haha... |
/+18/
Nem csak a látvány volt csodás, hanem a hangja is, főleg élvezés közben. Még szerencse, hogy szigeteltek a falak, mert lehet páran már dörömbölnének az ajtón, hogy csitítsam már le Arinát. Húpsz. Persze sejtettem, hogy a G-pont stimulálása eléggé jó élmény lesz számára, de ennyire?! Nem mintha bántam volna, sőőt...
Azon viszont meglepődtem, hogy egyből felhúzott magához. Sokan undorodnak attól, hogy a saját ízüket érezzék meg a többi. De ha őt nem zavarja akkor engem végképp sem. Viszonoztam a csókját hevesen és már nagyon de nagyon vágytam arra, hogy végre benne legyek, talán ennyire még sosem áhítottam. Picit meglepődtem magamon, de nem érdekelt sokáig a téma. Volt jobb elfoglaltságom is, ha lehet így fogalmazni. Ó, de még mennyivel!
Sejtettem, hogy ez után a produkció után nem nagyon tud megszólalni amit nem is csodálok. Fű meg a G-pont együtt? Borzalmasan jó kombónak hangzik. Bár nem tudom, mennyi ilyen élményben volt eddig része, de úgy vélem a nők igen kevés százaléka nem éli ezt meg. Sokszor örülnek ha el tudnak élvezni. Megborzongtam kellemesen ahogy a nyakamat cirógatta. Nos, ennyi bőven elég volt ahhoz, hogy az eddig lankad farkam szinte másodpercek alatt felálljon. Legalább sikosító nem kell a gumihoz, ezt biztosra mondhatom. Én már csak tudom.
Jó ideig ostromoltam az ajkait, de aztán úgy döntöttem, hogy eleget pihent már, ideje kicsit őhm...hogy is szokták mondani? Magasabb szintre emelni a dolgokat? Ó, a faszom se tudja. Na jó az igenis tudja. Szóval levettem a nadrágomat meg az alsómat is lazán. Előkotortam a gatyámból a kotont, amit ugye minig hordok magammal. Nem véletlenül. Amit itt a fiókokban tartanak azokban lófaszt sem lehet érezni, ez legalább vékonyabb és jobb azért egy fokkal. A fullos zokninál mindenképp pompásabb. Blöeh. Felhúztam és újból fölé helyezkedtem, de nem nehezedtem rá, elvégre nem akarom összepréselni. Újból szenvedélyesen ostromoltam az ajkait, majd később lassan belé is hatoltam. Nem akartam neki fájdalmat okozni, csakis színtiszta élvezetet. Egyből belenyögtem az ajkaiba az érzés miatt. Fú basszus, végre nem egy fullos harang.
Ahhoz képest, hogy egyéjszakás nagyon is jól tartja magát lent, pont jól szűk. Kicsit meglepő volt számomra ezt a tényt felfedezni, de nem tagadom, kellemesen mámorító meglepetés volt. Eleinte lassabb és mélyebb tempót tartottam, nem feltétlenül szeretem a reszelést. Csak a harangoknak az jelenti az egyedüli élvezetet. Mert akkor ugye éreznek is valamit. Még szerencse, hogy így közben tudom ingerelni a csiklóját is. Megint hallhatom a vágytól fűtött nyögéseit. Ó, igen most nagyon kihasználom az alkalmat, hogy végre nem egy farönköt rakok helyre. Egy szava nem lehet. |
[117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
