|
Témaindító hozzászólás
|
2016.07.10. 17:14 - |
 |
[71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
Mosolyogva felsóhajtottam, nem is vártam már per pillanat tőle. Érdekes egy társaság azt meg kell hagyni. Ha nem szexelünk, akkor már azt hittem, hogy itt hagy a picsába, de nem. Beszélgetni is lehet vele. Már amennyire egymás vérének szívása annak számít. És itt most képletesen értem…
- Nem hinném, hogy nagyon meghatott a dolog téged, hogy romba döntöttem az eddigi hitedet, vagy hogy is mondtad – ingattam meg a fejemet kissé, de azon nevetnem kellett, mikor bekussoltatott.
- Na, most miért? Legalább vannak érzelmeid olykor. Annyira aranyos és édes – vigyorogtam rá gonoszul és gúnyolódtam vele, hogy zavarba jött. Persze ez nem volt rossz dolog, de furcsa volt számomra, hogy ezt váltottam ki belőle. Érdekes…
- Mint mondtam, nem vagyok kurva– sóhajtottam fel tettetett lemondottsággal a hangomban, mint ha bármit is bántam volna, hogy nem engedhetek be napi tíz faszt a lábam közé.
- Fogd be, nincs hozzá kedvem és kész – mordultam fel, majd miután igent mondott az iszogatásra, beléptünk az amúgy is már pia szagú helyre. Egy nő ritka jelenség egy ilyen helyen. Bár én mindenhol az vagyok, így már lassan megszoktam, hogy mindenki megbámul. Addig, míg a kezüket nem használják, addig én se fogom az enyémet, de ha arra sor kerül, akkor mindenki megdöglik. Büntetlenül nem érhetnek hozzám.
- Egy pohár whiskeyt, jó sok jéggel, a gyenge italok a picsáknak valók… - néztem a pultosra, aki azonnal ki is hozta az italokat, majd a hideg italba kortyoltam, ami azonnal marni kezdte a nyelőcsövemet, de jól esett.
- Amúgy te mi járatban voltál itt? Azt már tudod, hogy én mit kerestem idekint, de azt én még nem tudom, hogy te miben is sántikálsz éjszakánként – néztem rá, miközben egyik ujjammal a pohár szélét simogattam. |
- Pedig azt hittem felfedeztem valamit - szipogtam. - Miért tapostál bele a lelkembe? Esetleg miért döntötted romokban hitemet? - adtam elő magam színpadiasan és ironizálva.
Amint jött a bugyuta kérdése csak morgolódtam. Pláne azon, hogy még nevet is rajtam. Na szép! Végén ezzel fogja húzni az agyamat! Akkor én perverz szarokkal fogom bombázni, úgy készüljön!
- Kuss! - mordultam fel.
Nem tartott sokáig a gyengéd énje, mert faszán elbaszta egy perc alatt. Ezt tanítani kéne! Komolyan néha rosszabb nála. Ám szerencsére nem pasi, mint a thaiföldi csajok többsége. Ez vígasztalt, hisz nem találtam a lába közt pélót. Ki is égtem volna instant!
- Nem bírtad valami sokáig - csóváltam meg fejem. - Szar luxuskurva lennél... Nem is értem miért gondoltam, hogy az vagy - vakargattam tarkómat, és inkább nem mondtam, hogy így max sarki lehetne, kac-kac...
Egy luxuskurvának illedelmesnek kell lennie, és valamelyest intelligensnek. Azok egy fokkal jobb, mint a sarki kurvák.
- Persze, ihatunk - bólintottam egyet, amikor a piálással jött. - Amúgy nem értem miért nincs kedved öldökölni... Az olyan... Mindennapos a nőknél, mint a sminkelés és az öltözködés - vigyorogtam, és dobtam be szarkazmusom.
Végül Dylannel az oldalamon beléptünk a kocsmába, majd a pulthoz ültünk le. Én kértem magamnak indításnak egy kis Jacky bácsit. Úgysem vág fejbe... Nem tudom mennyit kéne vedelnem töményből, hogy beálljak, baszki!
- Te mit kérsz? - néztem rá kérdően. - Pár körre meghívlak - tettem hozzá, majd vállat vontam. |
Megrántottam a vállamat, mikor azt mondta, hogy rideg és nyers vagyok. Tudtam, hogy milyen természettel rendelkezem, így ezzel szerintem semmi probléma nem volt. Ha valakinek bármi baja van vele, az elmehet a picsába.
- Tudom, ezt nem kell mondanom – rántottam meg a vállamat, majd mikor elfordította a fejét furcsán néztem rá.
- Na, csak nem zavarba jöttél? – kérdeztem nevetve tőle, mert láttam, hogy mennyre zavarba hoztam az előbbi mondataimmal. Mondjuk full komolyan is gondoltam ezt az egészet, mert igaz volt minden egyes szavam, de attól még ő zavarba jön. Okééé!
Kissé felhúztam a szemöldökömet, mikor azt mondta, hogy most hagyni fogja azt, hogy kiéljem a nőies oldalamat.
- De rendes vagy. Megengeded, hogy nő legyen. Nagyszerű! Most melyik sarokba szarjak? – kérdeztem tőle, de nem voltam gúnyos, se flegma.
- Bocsi, eddig tartott a nőiesség. - Most kivételesen nem bunkóztam vele, mert ő se tette ezt velem. Elgondolkodtam egy kicsit, hogy mi voltaképpen most mit is csinálunk itt még mindig.
- Amúgy ha már itt vagyunk a kocsmában, nem iszunk valamit? A meló várhat, ma már semmi kedvem embereket gyilkolászni a sötétben - sóhajtottam, majd elhúztam a fejemet a kezétől ezzel megszakítva a pillanatot, ami egész jó volt, de tényleg. Nem gondoltam volna, hogy a múltkori után szót fogunk egymással érteni, ráadásul láthatok egy őszinte mosolyt tőle. Eléggé érdekes, de komolyan. |
- Megszokhatnád - vontam vállat. - Te meg borzasztóan nyers és rideg - szúrtam vissza. - Viszont engem nem zavar - vigyorodtam el.
Azért vicces volt, hogy amint arcán simítottam végig megremegett. Én mondtam, hogy maga alá niagarázik egy érintésemtől.. Jó, csókot mondtam, de úgy néz ki a buksi simi is elég! Kac-kac... Úgy tűnik jó munkát végeztem a gettóban!
Ám ekkor meglepődtem elég rendesen. Nem gondoltam volna, hogy ennyire el fog gyengülni itt nekem. Pillogtam is hirtelen zavartan. Leplezni is akartam, hisz eléggé kiülhetett az arcomra. Emiatt elfordítottam a fejem, amikor rám nézett.
- Aha - dünnyögtem. Most mégis mit kezdjek vele?!
Erre csak folytatta tovább a nyálas szöveget, amire szememet forgattam meg. Jézusom! Kiégek! Fogadjunk belém zúgott, mert jól elláttam a baját?! Mindegy, ezzel azért számolhattam volna!
- Öhm - akadtam meg. - Nincs mit? - hát, baszki, mit mondjak? Totál tanácstalan vagyok! - Nyugi, most hagyom, hogy kiéld a nőies oldalad - mosolyodtam el.
Basszuskulcs, ez az első őszinte mosolyom, amiben még egy árva gúny sincs. Kiégek! Kiégek! Kiégek! Oké, ne parázz Josh! Talán még nem vagy nyálas buzi egy kibaszott kutya miatt! Fasz ki van Dylannel! |
Nyugi! Meg kell nyugodnod, különben bajok lesznek.
Nem hittem még mindig a fülemnek, hogy folyton felvág azzal, hogy mennyire jó a szexben. Nem értem, hogy miért van úgy oda. Folyamatosan azt hangoztatja, hogy sikerült neki meghúznia, de már lassan bele fogok törődni, hogy ez van, megtörtént és ő mindig az orrom alá fogja dörgölni, hogy mennyire megadtam magamat neki. Ez így is volt, de nem szívesen vallom be se neki se pedig magamnak, hogy elgyengülök, hogy ha hozzám ér. Hülye pöcs…
Hallva, hogy mindjárt zavarba fog jönni a bóktól csak elmosolyodtam és megingattam a fejemet.
- Borzalmasan gőgös vagy – sóhajtottam lemondóan, mint hogy ha változtatni akartam volna Josh hozzáállásán, pedig nem. Jó volt így, ahogy volt, csak már kezd az idegeimre menni a folytonos egója. Meglepődtem, mikor közelebb lépett hozzám és belesimított a hajamba.
Ez volt az, amit valamiért nem vártam tőle, de most tényleg. Ki várná el tőle, hogy bárkivel is kedves legyen? Keze végül az arcomra siklott. Hideg, de mégis puha kezétől kissé megremegtem.
- Azt, ami a gettóban történt nem szeretném elfelejteni – mondtam halkan, majd felsóhajtottam.
- Csak azt, ami utána volt… - húztam el a számat. – Nem fogok többet magyarázkodni már – néztem fel rá. Ekkor jött az, hogy mennyire nem tudja elfelejteni azt az együttlétet. Elgondolkodtam egy pillanatra, hiszen én se tudnám elfelejteni. Ő az egyetlen férfi eddig, aki bármi féle örömöt tudott okozni nekem.
- Nem kére kommentet, vagy beszólást, de te vagy az első olyan férfi, aki bármi féle örömöt hozott az életembe. És ez nem vicc, szóval légy szíves ne rontsd el a pillanatot! Végre nem akarlak megölni legalább… - szívtam be kellemes illatát ismét. |
- Ó, te így fogod fel - forgattam meg szememet. - Úgy néz ki sokszor volt részed jó dugásban. Pedig amikor csináltuk nem úgy vettem le - sóhajtottam.
Fenyegetésére csak megemeltem mancsaimat. Nehogy már nekem jöjjön, mert a végén kettő harapom a torkát. Akármennyire is menőzik, de ettől függetlenül én pasi vagyok és emellett vámpír is. Egy kutyát lazán halálra csapolok.
Mindenesetre ráhagytam az egészet inkább. Hadd morgolódjon meg a többi szarság. Engem ugyan nem érdekel!
- Nem kértem feltétlen a talpnyalás opcióját - rántottam meg a vállam. - Felajánlottam, ha nem élsz vele, akkor így jártál! - zártam le ennyivel. Én nem fogom fűzőgetni! Az ő élete és ő dönt felőle!
Dícséretére majdnem meghajoltam, de végül nem tetőztem tovább a szitut. Végén kajak nekem esne, és ahhoz semmi kedvem. Vele ellentétben én ne mvagyok a vérontás híve! Azhogy engem mennyire tartanak emiatt hülyének, rohadtul leszarom!
- Végén zavarba jövök - végül ennyit ironizáltam. Habár jól esett, hogy mégse egy két lábon járó faszkalapot lát bennem. Azért nekem is vannak jó oldalaim. Nagyon néha napján megmutatom ezt is.
Meglepődtem amikor bocsánatotkért konkrétan. Közelebb léptem hozzá, és belesimítottam hajába. Várakozó tekintetébe néztem, és úgy mondtam.
- Most mit felejtsek el? Lassan azt mondod, hogy mindent... - itt utaltam a beszélgetésünk elejére, ahol kiakadt. - Azt, hogy szexeltünk vagy a vadászos incidenst? - hajáról lassan áttértem arcára. - Nehezen tudnám elfelejteni szűk, nedves barlangod... És vágytól izzó arcodat, miközben nyögdécseltél az élvezettől! - súgtam fülébe édesen. |
Komolyan mondom, most képes lettem volna elharapni a nyakát. Ő csak fújta a faszságait, amire ma nem voltam vevő. Szememet megforgattam, de nem szóltam vissza neki.
- Jó volt. És? Felejtsd el! – morogtam. Már mentem volna a dolgomra, hogy elvégezzem a dolgomat és minél előbb elhúzhassak, de tudtam, hogy nem lesz olyan könnyű megszereznem a felvételt. Annyit zsarolhatnak vele, amennyit akarnak. Ki tudja, hogy hány másolat van abból a szarból még és ki tudja, hogy hány beteg ember nézte még végig, ahogy… A gondolatra a nem létező szőr is felállt a hátamon, de komolyan.
- Amúgy meg igen, harapok, szóval ne húzz fel még jobban idegileg, mert meg talállak ölni egy gyenge pillanatomban – fújtam ki a levegőt. Kell egy cigi! Elővettem szoknyám zsebéből egy dobozt, majd egy szálra gyorsan rá is gyújtottam, de remegett a kezem és csak harmadjára sikerült meggyújtanom a cigit.
- Testőrnek? Vagy legyek a „kutyulid”, ahogy a múltkor neveztél? Köszi, de én abból nem kérek, hogy talpnyaló legyek. Nem lesz könnyű kiszállnom ebből a melóból. Legutoljára évekig bujdostam a lepratelepen, hogy ne találjanak meg, de most mégis. Nem is értem, hogy miért mesélem el most ezt, de mindegy – fújtam ki a füstöt. Végül csak elmosolyodtam, mert a cigi egy kissé lenyugtatott és senkinek se jó az, hogy ha ingerülten megyek gyilkolni. Két eshetőség van: Vagy mindenki meghal, vagy valamit elcseszek és én halok meg. Az utóbbi esélyesebb ilyen állapotban.
- De azért kösz, lehet, hogy nem sokat tudsz erről az egészről, de… - akadtam meg kissé, majd elé sétáltam és felnéztem rá. – Nem vagy annyira geci, mint hittem, szóval haladás – ingattam meg a fejemet kissé mosolyogva. – Ami pedig a múltkor történt… felejtsük el, oké? – néztem rá várakozóan, hogy hátha mond valamit. Természetesen itt arra gondoltam, hogy kis híján miattam megölték, szóval ez az én bocsánatkérésem most, bár nem mondtam ki nyíltan, de remélem, hogy érezte. |
- Én? Jelentéktelen? - vigyorogtam vissza rá. - Amikor a gettóban csináltuk állva és majdnem az erdőben jó múltkor... Akkor nem voltam jelentéktelen - szúrtam vissza neki ahogy tudtam. - Azért élveztél el alattam... Jelentéktelenül - a végére már idézőjelet is mutattam ujjaimmal.
Amikor baromnak hívott csak vállat vontam. Haha, hány nő vágta ezt a fejemhez a faszkalap és társai mellett? Ha nem száz, akkor egyse! Épp ezért nem csináltam nagyobb ügyet a dologból. Ám ahogy észrevettem ő annál inkább lovagolt a kurvás megjegyzésemen. Nagyon a szívére vette, ejej.
- Ó, váó, mi ez a hirtelen váltás? - ingattam fejem. - Kajak nagyon harapsz ma... Rawr - imitáltam farkast a végére, majd megadóan felemeltem kezeim.
Nos, végképp elvesztettem a fonalat, amikor mondta, hogy nem pornóról van szó. Őőő, akkor mi a faszról? Pláne, hogy rosszabb nála.
- Oké.. - löktem el magam a faltól. - Ha megcsinálod a melót, akkor beállsz hozzám? Nem leszel kurva... Mit tudom én legyél... Öhm... Az én emberem.. Valami - ajánlottam így fel.
Eléggé fosul nézett ki, és hozzáképest a gólyafos is szexibb volt már nem azért. Nagyon ki volt, és amikor erről beszélt akkoris láttam némi félelmet rajta. Most már kezd érdekelni, hogy mi lehet az a bizonyos felvétel, amit annyira megakar kaparintani minden áron! |
Lesajnálóan pillantottam felé, mikor elkezdte mondani, hogy mennyire hiányoztam neki meg minden féle nyálas faszságot, amit szerintem soha a büdös életben nem mondott még egy nőnek. Még gúnyból se. Pompás! Én kiérdemeltem, hogy így szóljon hozzám, nincs is ennél felemelőbb érzés.
- Semmi nem megy annyira könnyen, mint elfelejteni egy ilyen jelentéktelen embert, mint te… - mosolyogtam rá gúnyosan, majd letettem a táskát a földre és mellkasom előtt összefontam a karjaimat.
- Barom vagy még mindig… - sóhajtottam fel, de igazából nem… vagyis megpróbáltam nem azzal foglalkozni, hogy mennyire felcseszett a múltkor a kurvás beszólásával. Tessék! Csak említenem kellett és máris megint kijött a száján az az egy bizonyos szó.
- Bérgyilkos. Pont. Nincs tovább, a többi ragozást meg tartsd meg kérlek magadnak, ha megkérhetlek rá. Nem, még mindig nem vagyok kurva, legutóbb… az nem is tudom, hogy miért ajánlottam fel igazából magamat neked, mikor semmi értelme nem volt. Többé nem fordul elő, ezt garantálom – fújtam ki idegesen a levegőt. Komolyan nem voltam jó passzban és meg erre ez a fasz is tetőzi a hülyeségeivel.
- Jóindulat ide vagy oda, de az a videó kell nekem. Te nem tudod megszerezni, szóval mindegy. Amúgy mielőtt még azt gondolnád, hogy pornó, megsúgom, hogy nem… Sokkal rosszabb, mint azt el tudod képzelni, vagy akár ép ésszel el tudnád viselni – sóhajtottam és levert a víz már csak a gondolatától is, hogy azok a szörnyűségek mind velem történtek. |
- Nekem is hiányoztál szerelmes rózsaszálam! - szólaltam meg színlelt csöpögős hangon, amiből a gúny szó szerint áradt. - Hogy bírtad ki nélkülem? - tártam szét karjaim.
Amikor nekem szegezte azt a kérdést, hogy mit tennék, ha valóban engem akarnának kinyírni... Nos, lazán vállat vontam. Mindennapos, ezért vannak embereim.
- Semmit - tudtam le ennyivel. - Miért? Rettegnem kéne, hogy: uhh, bármikor meghalhatok? - fontam össze karjaimat mellkasom előtt, miközben még mindig a csajt bámultam. - Nem értem, hogy mire fel tetted fel ezt a kérdést, de okcsá - vigyorogtam.
Végén kiderül, hogy engem kell kinyírnia. Akkor nagyot nevetnék az tuti. Körberöhögném magam... Aztán Dylant is, és ha fáj, ha nem sajnos akkor meg kéne őt ölni. Inkább ő haljon, mint én.
Okééé, videó, amit nem akar, hogy lássanak. Kissé se félreérthető. Végén nem is kurva volt, hanem poreszos. Kiégnék!
- Értem - dünnyögtem, majd zavartan ennyit válaszoltam. - És én nem tudok neked valamit segíteni? Ha bérgyilkos vagy mi a bánat vagy, esetleg kurva... - hátna nem tudtam rajta elmenni. Lehet valami drogos kurva bérgyilkos kombináció. - Akkor felkarolhatlak én is, és szarhatsz a világra - ajánlottam fel. - Te tudod, most tényleg a jóindulat szólt belőlem - sóhajtottam.
Végén kész Jézus Krisztus leszek, hogy ilyen áldozatokat hozok, és lehet saját magammal is kibaszok. Ettől függetlenül nem akarom, hogy szívjon feleslegesen... Kivéve, ha ellennem szegődik. Akkor halnia kell! |
A pénz és a két stukker is meg a tőrök is megvoltak, amik kellettek. Teli tárral természetesen és még melléje kaptam pár apró, de hasznos eszközt. Én csak jó alapanyaggal dolgozom, de ha kell, puszta kézzel is képes lennék eltenni néhány embert láb alól.
Amint elhúztak a megbízóim, már én is mentem volna el, de megéreztem azt a jellegzetes illatot, amit a múltkor az erdőben és a gettóban is. Fenébe már…
- Már csak te hiányoztál… - forgattam meg szememet, majd rá néztem. Nem kívántam vele találkozni, de ha a sort így hozta, akkor legyen. Nem is nagyon értem, hogy miért csinálja ezt, de mindegy. Nem fogok hisztizni azért, mert a múltkor lekurvázott. Ha neki úgy tűnt, akkor egészségére…
- Mit tennél, hogy ha a te képed lenne azon a bizonyos fotón? – néztem rá, majd az aktatáskával a kezemben közelebb sétáltam hozzá, de megálltam végül előtte. – Szerintem neked semmi közöd nincs ahhoz, hogy épp milyen munkát végzek – mordultam fel kissé ingerülten, majd felsóhajtottam, hogy le tudjak nyugodni.
- Amúgy kényszer meló… A múltkor azért voltam olyan ideges, mert felhívtak, hogy ha nem vállalom el, akkor napvilágot lát egy olyan videó, amit nem akarok… - túrtam bele hajamba, majd Joshra néztem.
- Akarsz még valakit, vagy elmehetek? – pillantottam fel rá. Semmi kedvem nem volt hozzá, a hangulatom a béka segge alatt volt, főleg, hogy nem tehetek semmit se, hogy nyugodtan élhessek, mindig van valami, aki bezavar. |
Dylan reakciója hidegen hagyott, és nem, nem értettem mire céloz. Nekem akkor is úgy tűnt akkor, mint egy hisztis picsa, avagy kurva, aki felajánlkozik nekem. És még ő van megsértődve?! Na ne röhögtessen!
Nem is kerestem se semmi a vörös szukát. Hadd higgye, hogy neki van igaza, holott korántsem. Csak van valami hülye elve és abban bízik, hisz.
Nem is kellett több, hogy azt az estét inkább a hárememmel töltsem. Szép volt, jó volt, elmúlt. Most pedig megint belevethettem magam a melóba, ami rám várt. Jelenleg pár kurvát kellett kivinnem a kocsmába, mert valami gyöktörzs totál ki van éhezve. Eleget téve apám kérésének el is mentem az adott helyszínre.
Amint leraktam a bigéket gondoltam beülök pár kör piára, de érdekes hangokra lettem figyelmes. Nem csak a vérkutyáknak vannak kifinomult érzékszerveik, kac-kac... Azt egyből leszűrtem, hogy a vöröske kapott valami megbízást. Olálá...
Végül ahogy lelépett tőle a megbízója beléptem én is a sikátorba, és tapsoltam párat. A szokásos vigyor még mindig ott ült az arcomon.
- Nolám... - adtam elő magam színpadiasan. - Most kit kell kinyírnod? - ingattam fejem. - Nem elég a drog, de még bérgyilkos is vagy... - sóhajtottam. - Azt hittem kiszállsz az alvilágból teljesen... Hiszen a gettóban arról beszéltél meg.. Habár lehet csak a drogra értetted - hümmögtem.
Egyelőre nem tettem mást, mint hátamat neki vetettem a falnak, és lábamat keresztbe tettem. Fejemet kissé lehajtottam, és úgy pillantottam rá.
- Elmondod végre a megfejtést a múltkori kiakadásoddal kapcs? - néztem rá kérdően, miközben egyik szemöldökömet megemeltem. |
Josh komolyan mondom úgy felhúzta a napokban az idegeimet, hogy én magam mentem oda a megbízóimhoz és fogadtam el a feltételeket ismét. A Farkas újra játékban van, néhány kisstílű bérgyilkos mellettem labdába se fog tudni többet rúgni.
Napokig azon agyaltam, hogy jól döntöttem-e. Azért jöttem ebbe a nyomorult városba, hogy végre nyugalmam legyen, de neeem! Még itt is megtaláltak az alvilágból. Úgy látszik, hogy nem fogok egy könnyen megszabadulni tőlük.
Pár napja megbeszéltem velük egy találkozót, ahol megkapom a fegyverem, a pénzt felét, majd az első feladatomat, amit ha nem teljesítek záros határidőn belül, akkor napvilágot fog látni az a videó, amiben benne van az a pár hónapnyi szenvedés, amit rabszolgaként kellett elviselnem. Nem hittem volna, hogy azok közül fog felkeresni bárki is, hiszen szinte mindenkin bosszút álltam. Úgy látszik, hogy tévedtem. Most már igazából nem érdekelt. A videót könnyű szerrel meg tudnám kaparintani, de egyelőre még szükségem van a pénzre. Nagyon is…
A kocsma felé indultam, majd benyitottam a kócerájba, ahol rengeteg félig már részeg fasz ült a pultnál. Egy ilyen hely tökéletes a maffiának és az alvilág embereinek, mint amilyen én is vagyok. Beültem egy fél órára, de aztán csipogott a készülékem, hogy a kocsma hátsó raktárnál várnak rám. Ott kapom meg a felszereléseimet.
Lassan arra indultam, de óvatos voltam, féltem, hogy valaki meg fog látni és akkor aztán vége az egésznek. Mondjuk én meg tudom védeni magamat, azzal nincs gond, de ha elcseszem, akkor már hiába védekezem, olyanokat küldenek a nyakamra, akik sokkal profibbak. Én azért már kijöttem a formámból rendesen.
- Megjöttem… - léptem be hangtalanul a sikátorba, majd a két férfi felém fordult. Elmondták, hogy az aktatáskában van a pénz és a két fegyver, meg a három darab tőr, használjam egészséggel. Meg is lesz. Egy fotót is adtak, amin az első áldozatom volt. Egy igen gazdag férfi, aki veszélyezteti a maffia befektetéseit, így hát kénytelen kinyírni. Azért én se ma jöttem le a falvédőről, elkezdtem leellenőrizni, hogy meg van-e a pénz és a fegyver, miközben folyamatosan füleltem, hogy esetleg nem jön e egy váratlan vendég.
|
Pislogtam egy nagyot mikor hirtelen eltűnt, majd megint megjelent. Hű, először azt hittem, hogy ennyire bekábultam a szextől, de nem...az képtelenség. Az arc simításra lehúnytam a szememet, majd kinyitottam mikor újból megszólalt:
- Értem, szóval szellem vagy. Sejtettem, hogy valami nem okés, de erre nem gondoltam volna - mondtam halkan és kicsit ingattam a fejemet. Így már érthető volt a semmit sem veszíthet mondata. Végülis jogos ez igaz. Viszont ha szellem akkor biztosan a múltjával kapcsolatosan akar belekeveredni ilyen ügyben. Nem véletlenül ragadt itt. Nagyon úgy tűnik egyenlőre, hogy a vérfarkasokkal van dolga, elvégre egy ilyen jampinál próbál bevágódni. Lehet jobb ha nem tudja meg, hogy mi vagyok? Basszus...
Elmosolyodtam halványan a színjátékos dologra, végülis igaza van. Így már annyira nem kell féltenem úgy, hogy tudom micsoda. Egy szellemet nem igazán tud megkínozni az a pöcsfej. Végül úgy gondoltam inkább elmondom mi vagyok, legyünk előbb túl ezen:
- Én amúgy vérfarkas vagyok, de falka nélküli - vontam vállat lazán. Ha akarja majd elmesélem mi volt aztán kész. Mit titkoljam, hogy kirekesztettek? Semmi értelme, előbb vagy utóbb úgyis megtudná. Akkor már inkább tőlem hallja. Biccentettem a bemutatkozásra, majd elkuncogtam magamat a végére:
- Végülis mondhatjuk úgy is, hogy örültél a bemutatkozásnak - kacsintottam rá. Hát kérem. Rákontrázhatnék, hogy duplán is megtette ezt, de inkább nem éltem ezzel a lehetőséggel. Még. A javaslatára biccentettem, hogy részemről oké igazából. Nem sokkal később kimentünk a mosdóból mire már fogadott is minket az a fasz. Gőzöm sincs miért, de tőből letéptem volna a gyökér karját amiért végigsimított a lány arcán, de persze tűrtőztettem magamat. Pontosabban fogalmazva inkább megbotránkoztam magamon, hogy mi a fasz van velem. Mindegy, amíg tépelődtem addig persze figyeltem félig. Legalább szépen kicsusszant a hülye helyzetből, nem rossz! Követtem őt kifele, majd a kérdésére vállat vontam:
- Küldök egy sms-t az egyik felszolgálónak és beáll helyettem. Majd maximum mikor ő lesz ilyen helyzetben akkor én tartom a hátam - ez ilyen kérem. Muszáj összetartónak lennünk. Ha valami gebasz van akkor csak egymásra számíthatunk. Elgondolkoztam egy kicsit, hogy mégis merre menjünk végül sóhajtottam:
- Ha nem gond, inkább menjünk hozzám. Sok helyen még a falnak is füle van, de a fáknak is - én már csak tudom. Mindenhol ott vannak a kis madárkáim. Bepattantunk a kocsimba, udvariasan kinyitva neki az ajtót és már mentünk is el innen a picsába.
[ SHIEMI és SLADE el a férfihoz ] |
Hirtelen nem tudtam, hogy nevessek vagy sírjak azon, amikor mondta, hogy az életembe került volna. Hajamba túrtam tanácstalan, míg végül jobban közelébbe férkőztem, majd volt Shiemi... Most már nincs!
- Nehezen halnék meg még egyszer...! - simítottam végig arcán, és igazítottam meg felsőjét.
Egyedül ami látszódott belőlem az a ruha volt. Csakhogy HITELESEBB legyen, hogy hova is tartozom. Ezután újból megmutattam magam. Kezem még az arcánál volt, és végre érezhetővé váltam... Foghatóvá. De fura erről beszélni!
- Igazából így egy értelme volt a színjátékunknak, hogy mindketten jól jártunk, és nem fog nekem állni pampogni az az idióta - súgtam.
Ha végre olyan helyre keveredünk, ahol nyugodtak a körülmények, és kevés ember van, akkor elmesélem mi, hogy volt.
- Figyi, most ha gondolod elmehetünk valamerre, ahol lehet rendesen beszélni - sóhajtottam, és motyogtam halkan végig. Véletlenül se hallja meg!
Tudom, hogy röhejes szitu alakult ki. Tényleg azt vártam, hogy mikor tör ki nevetésbe. Azt felfogtam, hogy könnyűvérű nőcskékben utazik. Én meg semilyenben nem utaztam! Se egyéjszaka... Se párkapcsolat... Se semmi! Szellemként képtelenségnek tartottam!
- Hirose Shiemi... Vagyis Shiemi Hirose - javítottam ki magam, hisz japánban szokás a családnevet előre rakni. - Öhm, ilyenkor mit szokás mondani? Örülök a találkozásnak? - nevettem el magam zavartan. Valahogy ezután ez a kijelentés, hogy örülök a találkozásnak... Kiégetős!
Végül miután összekapartuk magunkat teljesen karját átkaroltam,és kivezettem magunkat a mosdóból. Elégedetten vigyorgott a perverz kutyuska. Hahaha, kapd be! Oda is jött hozzánk, amire végigsimított arcomon.
- Nos, szerintem jól teljesítettél! - közben lenézően méregette a pultost.
De nagyon fura volt... Mintha végigszaglászott volna vagy a rák tudja. Mi a faszom?! Hitelesség, értem! Remélem kellően pinaszagom van, bassza meg!
- Ennek örülök, viszont... - bújtam jobban Sladehez. - Van még egy-két elintézetlen dolgom! - köcsög voltam, de a farzsebemből pár dolcsit felmutattam, mintha lefizetett volna. - Majd remélem nemsokára találkozunk, és megtárgyaljuk a dolgokat! - kacsintottam rá, és ezzel leléptem tőle.
Elégedett lehetett. Mást nem tudtam kitalálni, hogy letudjak lépni! Fene se így tervezte! Sóhajtottam egyet, és kilépve a kocsma ajtaján még halkan ennyit szegeztem neki a férfinak.
- Leléphetsz a melóhelyedről? Csak mert ahogy láttam... - biccentettem fejemmel az ajtó felé. - ... könnyen pótolható vagy! - mosolyodtam el. |
/+18
Hálás tekintetére csak elmosolyodtam halványan, de nem fűztem hozzá semmit sem. Alap dolog basszus, elvégre ketten vagyunk, érdemes figyelni a másikra. Nos a látvány még mindig csillagos ötös volt, főleg a hangja szóval egyértelmű, hogy nem csak én élvezem a dolgot. Ez a lényeg számomra. Még a végén úgy fogok kikerülni a kezei közül, hogy széttép mert már ki tudja mióta nem volt ilyen élményben része. Amint megszólalt a csapnivaló kurvás mondatával, csak elkuncogtam magamat:
- Hmmm...előfordulhat - nem tudom igazából, de szerintem ő eleve nem való annak. Részletkérdés, de ezt nem itt és most akarom megtárgyalni.
Talán lehet, hogy túlságosan bensőségesre sikerült ez a menet attól eltekintve, hogy egy cseszett mosdóban csináljuk. Egyszerűen én ilyen vagyok, meg tudom, hogy ő azért nem olyan mint a többi ribanc akiket eddig meghúztam. Valószínűleg ezért is álltam így hozzá. De ettől függetlenül nagyon is jó volt főleg, hogy hamarabb elment mint én. Azt hittem, hogy tovább fogom bírni, de az ő orgazmusának a hulláma elég intenzív volt, így az adta meg nekem a végső lökést. Ó, basszus! Na mindegy, még simán benne maradtam volna, mert gumi nélkül még nem igazán csináltam eddig és fúh, lazán hozzá tudnék ehhez szokni.
Alig tértem észhez már kaptam is a puffogást meg a morcos fejet és nagyot sóhajtva kihúzódtam belőle:
- Muszáj volt, hidd el nekem. Ha lebuktál volna akkor az az életedbe került volna - mondtam halkan, hogy csak mi halljuk - ...de a helyedben azért meggondolnám a neki való kurválkodást, mert tényleg igaz amit mondtam. Ha esetleg most megtetszett neki a produkciód és bevesz személyes prostinak akkor az fájdalmas lesz neked - húztam el a számat fanyaran. Közben persze összekaptam magamat és próbáltam nem úgy kinézni mint aki öt éve vibri közelébe se került nő karmai közül szabadult volna ki. Elég nehéz volt, ezt hozzáteszem.
Elkuncogtam egy kicsit magamat mikor magyarázkodott, így folytattam továbbra is halkan:
- Gondoltam, hogy nem vagy egyéjszakás és nem önszántadból akarsz kurvának csapni. De azért köszi... - ingattam a fejemet. Sok dícséretet nem szoktam kapni, szóval ez meglepő volt számomra, persze jól esett. Mikor kis idő múlva megkérdezte a nevemet, majdnem felröhögtem a szitun de végül válaszoltam inkább:
- Slade Archer és benned kit tisztelhetek? |
(+18)
Hálásan néztem rá, ahogy derekamnál megtartott. Már nem kell legalább attól tartanom, hogy eldőlök véletlenül. Annyira intenzív… Annyira hiányzott ez az érzés! Mint mondtam mindent megvontam magamtól ezen a téren!
Nem hittem volna, hogy az orgazmusig képes lesz eljuttatni pusztán ujjaival. Hatalmasat, és hosszan nyögtem fel, ahogy a csúcsot elértem. Nyakát két kezemmel átkaroltam, hogy ezzel is biztosan tartsam most már magam.
Ekkor éreztem meg magamban a pasast. Megint feltört belőlem egy mélyebbről jövő nyögés. Amikor hangot adott annak, hogy szűk vagyok csak elvigyorodtam.
- Ezek szerintem tényleg csapnivaló kurva lennék! – jegyeztem meg halkan, míg végül elkuncogtam magam.
Amint megszoktam a méretét.. Azt ahogy kitölt belül engem már mozogni is kezdett. Lágyan megcsókoltam újból őt. Most nem volt heves, hanem inkább gyengéd és érzéki.
Néha sikeresen ajkaiba nyögtem az élvezet miatt. Megint éreztem, mint az elébb… Mintha pulzusom egekbe szökne. Vérem száguldana. Testem megremeg minden érintésére. Annyira emlékeztet, hogy ki is voltam… Hogy milyen volt embernek lenni! Még ha csak erre a percre lehetek ismét ember… Minden másodpercét ki akarom élvezni!
Csípőmet ahogy tudtam vele szinkronban ringattam, és kezeimmel végül ruháját markolásztam, gyűrögettem a tarkója, háta tájékánál. Mintha csak fogást keresnék rajta!
- Ez isteni… - sóhajtottam fel hosszasabban, szaggatottan, amint gyorsabb tempót kezdett diktálni lökéseivel.
Minden porcikám bizsergett ismételten. A beteljesülés megint kezdett úrrá lenni rajtam. Ahogy a mélyből lassan feltör a megkönnyebbülés. Nem bírom már sokáig!
Szégyen vagy nem szégyen, de még így is én élveztem el hamarább. Jézusom! Most vagy ennyire kiéhezett voltam, vagy ennyire beteges egyén vagyok?! Általában a nők követik a pasit! Kiégek magamon!
Amint ez a gondolat lement bennem már a pultos faszi is elélvezett. Az milyen, ha a pasi marad hoppon?! Aucs… Ahhoz női szempontból tehetségesnek kell lenni!
Zihálva, még mindig ködös tekintettel néztem bele az ő szemébe. Végül kissé morcos fejet bevágva ennyit mondtam.
- Ezért a hitelességért még számolunk! – pufogtam kislányosan. – Megfogtál, hogy ennyire jól csinálod a dolgodat! – köszörültem meg a torkom. – Én nem vagyok egyéjszakás… Csak… Csak ez így alakult! – fogalmam sem volt miért magyarázkodom. Lehet inkább saját magamnak tettem.
Ahogy kihúzódott belőlem elrendeztem magam, mintha semmi sem történt volna. Belenéztem az összegraffitizett tükörbe, és arcom kivirultan. Hajam zilált. Még mindig valamennyire a szex hatása alatt voltam.
- Amúgy… - pillantottam a tükör sarkába, ahonnan tökéletesen láttam a pultost. – Fura ezt kérdezni… Öhm… - akadtam meg és jöttem zavarba. – …szex után, de mi a neved? – fordultam végül vele szemben. |
/+18
Természetesen értettem a célzását, így biztosan tartottam őt a derekánál fogva, hogy ne dőljön el a fenébe a nagy élvezetek közepedte. Azt túlságosan vágylohasztó lett volna. Szerencsére csodás látványban volt részem, így nem panaszkodhatok, nem mintha eddig azt tettem volna. Van azért önuralmam, így nem tudott az orgazmus közeléig hajszolni, bár aláírom egyszer majdnem sikerült, csak most már alább hagyott a hevessége, mert hm...most eléggé elfoglalt. A megszólalására egy kicsit meglepődtem, mármint főleg azon a részen, hogy csak engem akar. Végül nem kérdeztem rá a dologra, azt logikáztam ki magamban, hogy biztosan tablettát szed és ezért nem kell gumi. Természetesen a nemi betegségek miatt nem kell aggódni nálam, én eleve mindig zoknit húzok szóval nincs nagy probléma. Alig tudtam rá reagálni, már le is csapott a nyakamra amire egy reszketeg nyögéssel reagáltam. Hát kérem, ez rohadtul hiteles most már az egyszer hótziher.
Nem hagytam abba az izgatását, inkább az orgazmusig hajszoltam őt, majd amíg magán kívül volt az érzés miatt, addig én belé hatoltam lassan. Persze nem kellett volna óvatoskodnom, hiszem bőven nedves az előző attrakció miatt, de nem akarok egy kicsi fájdalmat sem okozni. Viszont amint benne voltam egyből felnyögtem kéjesen.
- Basszus, de jó benned lenni... - rohadt szűk volt, szóval tényleg nem lehetett együtt egy jó ideje senkivel sem. Nem mintha ez zavart volna, sőt csak még jobban izgatott. Sajnos sok haranggal hozott össze a sors, így ez bőven üdítő volt számomra. Még jobb is, hogy nem hirtelen csináltam, szokjon hozzá fokozatosan. Tartottam inkább a lassabb tempót és a mélyebb lökéseket, meg természetesen őt is szorosan de nem túl erősen tartottam. Ha már állva csináljuk akkor muszáj ugye. Idővel mikor már hallottam a hangjaiból, hogy lehet ilyet, csak akkor gyorsítottam egy kicsit, de még akkor sem úgy csináltam mint egy kúrógép. Szeretem én is kiélvezni azt, hogy tovább tart az együttlét, még ha egy alkalmas is. Bár aláírom vele szerintem több alkalommal is összeállnék. A sokat sejtető kis perverz mosolya azért sok mindent elárult. Ejj-ejj... |
(+18)
Az egyetértésre elmosolyodtam elégedetten, amiben némi perverzitás és huncutság is vegyült. Néha a pasim is megjegyezte, hogy rosszabb vagyok nála. Mellettem nem lehetett unatkozni ágy terén. Mindig valami őrültséget találtam ki. Régi szép emlékek!
Ezen gondolataim nem tartottak sokáig. Elmémet egyre inkább ellepte a vágy. Józan eszemet melegebb éghajlatra küldtem. Jelenleg itt és most léteztem. Nem a múltban... Nem a jövőben... Csak a jelenben! Ez is hiányzott eddig. A múltamba kapaszkodtam mindvégig. Lehet megszállott lettem? Nincs kizárva, de most ez a helyzet teljesen kizökkentett a fájdalom árnyékából és a bosszúmból.
Nem véletlenül nyúltam be a boxerébe és kényeztettem őt. Ösztönömnek engedtem végig. Nemsokára a tangámat lejjebb csúsztatta, hogy teljesen hozzám férjen. Most már intenzívebb volt az érzés. Éreztem a meleg ujjait, ahogy gyengéden, de annál erőteljesebben hajszol az orgazmus felé. Menten elolvadok... Menten elélvezek... Lent rendesen tocsogtam. Nem tagadom! Semmi sem áll tőlem, ami emberi...! Igen, rendesen benedvesedtem! Azt akarom, hogy helyre rakjon emberesen! Adja meg nekem az utolsó löketet!
Ekkor ujját hátrébb tolta be a nedves barlangomba. Hangosan felnyögtem, és fejemet hátradöntöttem. Hátam nekidöntöttem a falnak. Már egyszerűen nem bírtam állni. Itt fogok összeesni!
Egyik lábamat felhúztam combjához, és szabad kezét odahelyeztem. Igyekeztem jelezni, hogy tartson meg, mert menten összeesem, és ha úgy van összekulcsolom csípőjénél lábaimat.
Amint vette a célzást füléhez hajoltam, és belenyögtem kéjesen a mélyebbre hatolás miatt. Nehezen levegőt kapkodva suttogtam.
- Azt akarom, hogy szexeljünk rendesen! - édes, rekedtes hangommal csillingelően mondtam. - Nem kell semmi sem... Csak te! - gondoltam az óvszerre és társaira. Ha egy szellemet felcsinál én menten szörnyet halok a röhögésben! Haha, értitek, szörnyet halok?! Meg terhes leszek?! Jó is lenne halottan!
Felsője nyakát félretoltam, és csókokkal halmoztam el. Olykor belenyögtem a nyakába, de nem tehettem róla. Túlságosan jól csinálta! Mindemellett gyengéden rászívtam néha a bőre felületére.
Én közben kezemmel ugyanúgy izgattam lent, de már lassabban. Ha benne van, hogy szexeljünk, akkor nem akarom, hogy elsüljön idő előtt. Ha netán bekövetkezne, akkor csak kéne idő az után töltésre... Az megölné a hangulatom, kedvem és még jobban kiégnék magamon, hogy mire vetemedtem! Amíg nem vagyok magamnál a beteljesedés közeli élmény és a vágy miatt... Addig csapjunk bele a lecsóba! |
[71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
