|
Tmaindt hozzszls
|
2016.04.20. 17:30 - |
 |
[22-3] [2-1]
 Elgondolkozva stltam az llatkertben. Magam sem tudtam, mit is keresek itt egszen pontosan. Taln nosztalgiztam, br magam sem voltam benne teljesen biztos. Br azt mindenkppen elmondhattam, hogy rgen jrtam mr itt. Nem is emlkeztem pontosan, hogy mennyi ids lehettem akkor. Csupn annyi maradt meg, apa mr akkor inkbb tvozni szeretett volna, amikor mg be sem lptnk a fkapun. Meglltam egy pillanatra s visszanztem a mves ajtra. Kisebb koromban mindig fel akartam r mszni. gy felntt fejjel persze mr fogalmam sem volt, mit lttam akkor benne, de… ha eltudtam volna vonni a biztonsgirk figyelmt valami varzslattal, egszen biztosan kiprbltam volna. Mindig is nyztam anyt vele, de csak nevetve ismtelgette, hogy hiba is vagyunk boszorknyok, nem vagyunk mindenhatk. Aztn jkedven rmmosolygott s azt mondta alkossam meg n ezt a bbjt. Erre persze mindig hetykn rvgtam, hogy meg is fogom. Mra azonban rjttem mr arra, hogy egy szimpla elhatrozs nem elg egy ilyen dologra. Nem hiba tanul egy boszorkny holtig. s mg akkor sem tud eleget.
Kis hjn elbotlottam a sajt lbamban, ez pedig kizkkentett gondolataim eddigi fonalbl. Krbenzve reszmltem, egszen sokat stltam. Most pp egy nagy t eltt lltam, amelyben megannyi vzi szrnyas hangoskodott. Mosolyogva figyeltem ket. Anya rgebben mindig csinlt nekem az elhullajtott tollaikbl nyaklncot. Ezenkvl valami titkos fzethez is fel szokott hasznlni nhny sznesebbet. Szmtalanszor mutatta mr meg, hogyan csinlja, de nekem sosem az jtt ki vgeredmnyknt… pedig n aztn tnyleg igyekeztem. El is hatroztam, sszeszedek mg pr tollat s amint hazarek, nekillok megint, htha ezttal kedvez vgeredmnyt kapok. |
|
[22-3] [2-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
