|
Témaindító hozzászólás
|
2016.04.20. 17:31 - |
 |
[159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
Meglepedten pislogtam a magyarázatára végül csak helyreráztam magamat:
- Ó, most már értem. Hát nem csoda, hogy egy idő múlva idegesít. Én biztosan a falra másznék tőle - magamban még talán átgondolnám azt is, hogy inkább lezbi leszek. Blöeh. Na jó nem, de na. A tömör lezárásából sejtettem, hogy nem nagyon akar róla beszélni, így megértem. Elég brutál lehet. De igazából ő választotta ezt a fajta utat.
Legyintettem végül a rövid válaszaira. Sejtettem, hogy tudja jól, csak én meg kiégtem a francba. Mindegy is igazából. Ő majd elintézi, én meg már nem kommentálom. Elvégre felesleges. A sztorim mesélése közben rájöttem, hogy lehet nem is érdekli a téma, elvégre nem is kapcsolatpárti meg ilyenek. Ezt a rövid válaszadása meg is erősítette:
- Bocs, sokat dumálok, rossz szokás... - sóhajtottam picit.
Jobb is, hogy nem csókolóztunk basszus. Tényleg...lehet vágytam rá, de nem akarok egyéjszaka lenni. Már pedig nem szeretek lutrizni, hogy na most bevállalom aztán rám unnak. Ez nálam nem így működik. Kurvára zavaros így de nem érdekel igazából. Szerencsére nem gondolta meg magát, csak benyögte a hazakísérős dolgot. Rábólintottam mondva:
- Jah, ideje mennünk, nekem legalábbis biztosan. Ennyi pia bőven elég volt basszus... - fintorogtam kicsit. Nah igen. Ha több lenne bennem akkor biztos az ágyában kötnék ki és az nagyon de nagyon nagy hiba lenne. Kifizettem az italokat és útnak indultam vele végül. Mikor megérkeztünk már majdnem szóra nyitottam a számat, hogy fel akar-e jönni, de inkább csak annyit nyögtem ki:
- Sok sikert, intézd majd el ezt a hülye helyzetet mindenképp. Minél tovább húzod annál rosszabb lesz - húztam el fanyaran a számat, végül bíztatóan megöleltem. Szívesen a karjai közt maradtam volna, de akkor tudnám, hogy elvesznék a fenébe. Elszakadtam tőle, majd intettem neki:
- Jó éjt Anthony, szép álmokat... - majd beestem a kis lakásomba. Persze nem szószerint. Elterültem az ágyon és ekkor láttam meg a pólóját. Basszus, már megint elfelejtettem! Jó már nem érdekel...
Elvánszorogtam a zuhanyig, lerángatva magamról a göncöket, végül egy gyors tusolást végrehajtottam valahogy. Átöltözve szinte szabályosan bedőltem az ágyba. A franc aki elrendezi a ruháimat a földön, én ma biztosan nem fogom!
[ ANTHONY és SADIE OFF ] |
- Érezhetően rám akartak mozdulni. Mondhatni olyan indítatással szólítottak meg. Szemeztek velem meg a többi. Egy idő után nem az egódat simogatja, hanem felidegesít. - rántottam meg a vállam. - Szóval valami olyasmi. - zártam le tömören.
Amint kinyögtem, hogy a főnököm lánya is, egyből jött a várt facepalm Sadie részéről. Hát, fene se gondolta, hogy ez lesz! A csaj annyira vallotta, hogy egyéjszakás és neki ez megfelel... Erre csak kiderült, hogy nem!
- Tudom, hogy nyakig benne vagyok. - fintorogtam. - A költői kérdésed pedig válaszra se méltatom. - legyintettem egyet, és egy halvány féloldalas mosolyt azért villantottam.
Viszont nem gondoltam volna, hogy elkezd nekem beszámolót tartani a féltékenységről. Ahh, Istenem, eléggé kiégtem a sztoriján, viszont nem reagáltam le inkább. Én árva szót sem szólhatok, habár amúgysem tudom igazán milyen egy kapcsolat. Talán ezért sem ítélkezem. Nincs jogom hozzá!
- Szép lehetett! - ennyit erőszakoltam ki magamból végül, vélemény nélkül.
A nő oldala is megérthető, de ott rég valami nagy gond lehetett, ha pasi mégis erre jutott. Általában van ok okozatja, ha valamelyik fél félrelép. Az egész életünk erre épül: okra és okozatra.
Szóval ennyi nagy bölcsességet toltam le magamban, miközben lassan közeledni kezdtem Sadie ajkai felé. Még szerencse, hogy megálltam, és nem csókoltam meg. Van egy olyan érzésem, hogy nem állnák meg egy csóknál!
Ahogy a tündérke is rekesedten megszólalt csak fejem ingattam meg, és egy torok köszörülést követően ennyit böktem ki.
- Ne kísérjelek haza? Szerintem mindketten eleget ittunk, és nem szeretném, ha bajod esne útközben. - vakargattam meg a tarkóm. |
Elmosolyodtam a kuncogására majd felvontam a szemöldökömet a témára. Másképp viszonyultam hozzá? Őőő...
- Miért a többi hogyan viszonyult hozzád? "Jajj, de jó pasi, szétteszem a lábam aztán biztos majd szerelmes lesz belém?!" Mert ha igen, akkor nem értem a logikájukat - vontam vállat lazán.
Komolyan. Lehet szexxel meg lehet fogni a faszikat de akik csak amiatt maradnak a nő mellett azok nem lesznek mások végig mint egy használati tárgyak. Már pedig ezekhez semmi érzelem nem köti az embereket, szóval ezt a hímektől sem lehet elvárni. Legalábbis szerintem ez így működik.
Ekkor jött a morgolódás majd mikor kiderült, hogy a főnök lánya, csak nyomtam egy facepalmot:
- Basszus de benne vagy a szarban... - sóhajtottam egy kicsit és hozzátettem - ...szeretsz veszélyesen élni mi? - költői kérdés, amire igazából nem is várok választ. Eleve vadász, totál magától jön ez.
A féltékenységes témára csak ingattam a fejemet:
- Ez tény. De nem csak az a veszélyes. Egy megsértett nő elől jobb menekülni. Én már csak tudom. Múltkor pont az üzletemben derült ki egy párocskánál, hogy a csávó félrement. Ráadáasul pont gyűrűt nézegettek... - sóhajtottam picit folytatva - ...ne akard megtudni, hogy mit lerendezett a nő. A házisárkány kutya füle volt ahhoz képest.
Nos jah, elég durva agyfaszok szoktak lenni. Lánykérés is volt, bár gőzöm sincs miért is volt az jó. Elvégre cseszem egy ékszerbolt nem túl romantikus. Erre kiderült, hogy azért mert a csaj finnyás. Számított rá a faszi, hogy nem fog tetszeni neki a gyűrű, így helyben vehetnek olyat ami az asszonykának tetszik majd. No comment!
Bólintottam a köszönetére, majd azt vettem észre, hogy egyre jobban közeledik felém mintha megakar csókolni. Basszus, ne már! Vagyis örülnék neki de cseszem. Nemrég mondta, hogy nem akar tőlem semmit mert nem óhajt megbántani. Jó bár egy csók még nem egyenlő egyéb dolgokkal is csak...jajj. Egyik felem rohadtul vágyott rá, a másik meg lazán felpofozta volna. Végül egyiket se tettem meg, pedig állíthatom, hogy rohadt nagy késztetést éreztem arra, hogy magamhoz húzzam egy szenvedélyes csókra. De tudom jól, hogy ha az megtörténik akkor lehet már kevésbé tudnék ellenállni a folytatásnak. Főleg úgy, hogy be vagyok piálva és ilyenkor rohadtul hiányos vagyok. Amivel alapvetően nem is lenne gond, de most mégis az. Nagyon égetően.
Zavartan elfordultam végül mikor eltávolodott és valószínűleg ugyanolyan rekedtesen szólaltam meg én is:
- Semmi gond... - dehogynem gond. Ez a hülye olyan szinten képes megbabonázni, hogy csak lesek. Még a végén kiderül, hogy egy cseszett szirén ének nélkül, vagy egy vámpír akinek nem kell vért szívnia. Legszívesebben ez után most lelépnék, de szerencsétlent nem akarom egyedül hagyni a lelki vívódásaival. Már pedig sejtem, hogy ízekre fogja szedni az agyát ha magára hagyom. Basszus! |
- Ezt nem tagadom! Nem lehetett szónélkül megállni! - kuncogtam. - Ettől függetlenül valóban más vagy, és másképp is viszonyultál hozzám... Nem úgy, mint a többi üresfejű potyamentem! - sóhajtottam.
Felemeltem megadóan mancsomat, amikor mondta, hogy alapjáraton megértené. Miért? Mégis mivel lehetne konkrétan megfogni? Szexszel eddig nem jött össze. Ezek mellett eléggé kívánom a szexet, és volt egy-két kapcsolatom. Egyiknek sem volt értelme. Az egyik a szex miatt nem ment jórészt, a másiknak meg az volt a baja, hogy elhanyagoltam. Nem is értem már. Jobb is!
- Ez minden volt, csak kapcsolat nem! - morgolódtam. - Valóban szánalmas húzás, viszont az a gebasz, hogy a főnököm lánya és ha neki is ilyen faszságot tol be... Nem tudom mi lesz! - vakargattam meg a tarkóm.
Észrevettem, hogy kiélvezte érintésem, amikor arcán simítottam végig. Ezen el is mosolyodtam, mert aranyos fejet vágott. Ám ahogy végetért a pillanat már jött is a kisebb kiakadás.
- Mindegy, féltékeny volt és jah. Idióta ilyenkor körülbelül minden nő, sőt még pasi is! - legyintettem egyet.
Ezután jött a röpke kérlelésem, hogy semmi hülyeséget ne csináljon! Remélhetőleg ért is valamit, hisz a bosszús sóhaj erre utalt. Nemsokára szerencsére hangot is adott ennek, és lenyugodott valamelyest.
- Köszönöm! - szólaltam meg halkan, és megbabonázva valamilyen szinten elkezdtem közeledni ajkai felé, viszont megálltam még mielőtt megtettem volna. - Öhm, ne haragudj! - távolodtam el tőle, és igyekeztem helyre rázni rekedtes hangomat.
Muszáj leszek vagy lelépni, vagy bármi, mert nem lesz jó vége! Kezd az agyam elborulni Sadie láttán, és észre sem veszem, de már nyalni fogom kifele, mint Micimackó a mézesbödönt. Engem nem is zavarna akkor, ha nem ismerném konkrétan... Viszont mivel kedvelem meg minden, így megbántani nem akarom! Ezt már mondtam ugye. |
A szájhúzogatására csak vállat vontam:
- Nekem szerintem nem volt nehéz. Lerohasztottam az agyadat rövid idő alatt és kész... - nagyjából így történt. Jó azt nem mondom, hogy ettől hű de megkedvelt, de legalább nem kukolt be teljesen és ez is valami nemde? Főleg, hogy letett a magázásról meg ilyenek.
Miközben pöröltem azért feltűnt, hogy inkább a poharával szórakozik. Sóhajtottam a megszólalására és hozzátettem:
- Persze megérteném. Ha nem pont gyerektémával jönne. Szánalmas próbálkozás. Ez olyan mint egy kihalóban lévő kapcsolatot úgy próbálnak helyrehozni, hogy gyereket hoznak össze. Amivel természetesen pontosan az ellenkezőjét érik el... - ez bizony így van. Annyi embernél láttam már ezt a sémát, hogy szabályosan fáj. Ráadáasul ilyenkor a gyerekek szívják meg a legjobban. A fintorgására csak megadóan felemeltem a kezeimet. Nekem aztán mindegy, hogy mennyire ki van vele a létezője. A motyogására ingattam a fejemet. Kicsit jajj, hogy úgy gondolta, hogy lehet jobb lett volna ha nem mondja el. Ekkor meglepődtem mikor a kezét az arcomhoz vezette. Jajj nekem...persze akaratlanul is lehúnytam a szemeimet az érintésére egy pillanatra. Szent szar nem szabad belemerülnöm, nem-nem-nem! Még szerencse, hogy hamar megszakította ezt a pillanatot.
- Csak a csajon vagyok kiakadva, hogy nem elég, hogy hülye de még ilyet is csinál. Bár nem is tudom mit vártam attól aki azt akarta bemagyarázni nekem, hogy magamtól loptam el a nyakéket... - forgattam meg a szemeimet. Jah, logikus amúgy - ...amúgy nem gond, hogy elmondtad, tényleg.
Viszont mikor megkért a szemembe nézve, hogy ne csináljak semmi hülyeséget csak bosszúsan felsóhajtottam:
- Ah fenébe. Pedig pont terveztem, hogy kiosztom a fenébe... - duzzogtam egy kicsit és végül megadóan csak megszólaltam:
- Rendben, nem csinálok semmi hülyeséget de csak azért mert szépen kérted - de ha nekem áll a csaj akkor bizony lesz nemulass! |
- Jah, az enyém, viszont még mindig távoláll tőlem a hosszútávú kapcsolat. Nem épp olyan ember vagyok, akivel könnyű megtalálni a hullámhosszt. Szerintem sejted, hogy miért. - húzogattam a számat.
Erre kiakadt kissé Sadie. Öhm, ha ezt tudom nem is mondom el még bebaszva sem. Értetlenül néztem rá, ahogy próbálta emészteni a dolgokat. Én közben inkább poharammal szórakoztam, majd amikor lenyugodott beszédre nyitottam szám.
- Hát, te mondtad, hogy érthető, ha magához akar láncolni. Azt hittem, hogy megérted vagy valami. - sóhajtottam fel. - Én rá gondoltam leginkább, mert vele van ki a hócipőm! - fintorogtam.
Szomorú tekintetét látva elmosolyodtam halványan, egyben nyugtatólag is, majd lágyan végigsimítottam hófehér, puha bőrén.
- Tudom, de ez engem akkor is zavart. Nem szeretném mégse eltolni az életemet ilyen miatt! - motyogtam. - Ha tudom, hogy így reagálsz az egészre, akkor csendben maradok. - vettem el óvatosan kezemet arcától.
Amikor mondta, hogy jobb az őszinteség, csak legyintettem egyet. Nem mindig jó elmondani másnak a gondjainkat. Könnyen vissza lehet vele élni, illetve a másikfélre is egyfajta teher kerül ezáltal. Én ezzel tisztában voltam.
- Ez tény. - bólintottam egyet. - Viszont kérlek, ne csinálj semmi marhaságot! Ez az én dolgom. Én feküdtem le vele, és nekem is kell rendeznem. - vakargattam meg a tarkóm. - Rendben? - néztem bele szemeibe elmélyedve, elveszve tekintetébe. |
Érdeklődve hallgattam a mondatait és végül sóhajtottam egyet:
- Te döntésed... - ha le akar állni róla, akkor majd úgyis megteszi nem? Bár nem értettem a hazugságos dolgot de mikor mesélt róla csak koppant majdnem az állam az asztalon. Te jó ég! Köpni nyelni nem tudtam. Végül akadozva csak kinyögtem valamit:
- Szent szar! Ekkorát képes bárki is hazudni?! Ez durva basszus. Mármint... - erre innom kell cseszem! Sok(k) volt ez nekem. Következtetek, de mivel egyéjszakás, így biztosan védekezett. Ez alapdolog, elvégre nem akarja, hogy bárki is gyerekkel találja be. Kiderült, hogy az az idióta liba volt a múltkor:
- Mivan?! Az a hülye picsa? Na jó kiégtem, de totálisan és ez nagy szó. Ez egy zakkant barom, bármibe fogadok, hogy viszketett neki és mástól van a kölyök ha esetleg igaz ez... - ekkor folytatta, hogy igazából felejteni jött ide, erre pont velem találkozott össze. Nem túl jó opció ez rám nézve. Na mindegy. Gőzöm sincs mennyire hihetnék a halvány hitegetésének. Mármint lehet megunja ezt az életmódot amit most űz? Sok emberrel volt már dolgom, de nagyon kevés volt képes a változásra.
Jó most lehet kiégetősen alpári voltam de basszus! Ne csodálkozzon senki sem. Ha ideges vagyok akkor bizony káromkodom ezerrel. A pia már csak plusz pont.
Viszont elhatároztam, hogy elmegyek az örsre egyszer és kiosztom azt a nyomorékot. Aztán nem érdekel ha lecsukat. Más életét ne keserítse meg hazugsággal. Gyűlölöm az ilyeneket és gyomorforgató számomra.
A csüggedt mondatára csak szomorúan ránéztem majd határozottan kijelentettem:
- Ne aggódj, meg lesz oldva ez a probléma! - ha kell a föld alá is eltemetem ezt a csajt, leszarom. Nem azért mert vele kevert, azt pont leszarom. Csak azért mert egy gyökér volt. Legalább megtanulja a leckét. Egy mérges tündével senki se húzzon ujjat, mert megemlegeti.
Sejtettem, hogy alap esetben nem mondana nekem ilyet, csak már elég sok kört lehúzott az asztal tartalmát elnézve. Elmosolyodtam halványan mondva:
- Semmi gond, megértem. Jobb is, hogy elmondtad. Inkább beszélje ki magából az ember, így könnyít kicsit a lelkén - ráadásul ahogy tudok majd segítek neki. Egy normális vadász megérdemli ezt nemde? Részletkérdés, hogy mit érzek iránta ami eleve kurvára zavaros, de ez részletkérdés ugye.
Elmosolyodtam halványan a pirulására és megszólaltam végül:
- Nem csodálom, hogy elhessegetted, elvégre a grumpy jellemem nem túl bíztató... - mondhatni, kurvára nem adtam neki semmi jelet. Vagy ha igen, azt lehetett másképp is kezelni. Elkuncogtam magamat kicsit a következő megszólalására majd mondtam:
- Nem értem miért. Mármint oké, nem mindennapi külsőd van ez tény, de nem csak az fogott meg benned. Valószínűleg a folyamatos kiégetésed volt az. Amúgy meg azért nem mondtam ki, mert eleve nem szoktam egyrészt, másrészt meg röhejes és egyben kiégetős is volt nézni a folyamatos nyaggatásodat... - jó egy szemét dolog részemről, de basszus! - ...ne ölj meg ezért - vigyorogtam rá, megadóan felemelve a kezeimet.
Talán még soha nem volt olyan, hogy ennyire belefeledkeztem volna egy csókba. Persze lehet arra fogni, hogy vámpír vagyok, jobbak az érzékeim, blabla...de akkor is voltak egyéjszakás kalandjaim. Valószínűleg az változott, hogy most tényleg érzek mondhatni valódi vonzalmat is. Nos igen, biztosan ez lehet a megoldás. Természetesen egyáltalán nem bánom. Aztán lehet, hogy Shane emiatt egy nyálas pöcsnek nevezne el élből, de nem érdekel igazán.
Nem értettem a keserédes mosolyát, de valószínű, hogy jobban jártam mikor hozzátettem, hogy vele szívesen benne lennék egy kapcsolatban. Egyből jobb kedve lett láthatóan is. Viszonoztam az ölelését és a súgására csak elmosolyodtam kicsit:
- Ennek örülök.. - súgtam majd kicsit elnevettem magamat a megszólalására - ...nos valóban. Biztosan nem mindennapi páros vagyunk eleve szóval... - simítottam meg az arcát lágyan majd megböktem picit az orrát komolyan kijelentve:
- Viszont ma már eleget ittál, szóval ideje hazamenni. Gondolom nem akarod, hogy a boszid részegen lásson egy vámpír társaságában, így csak javasolni tudom, hogy inkább hozzám menjünk.
Kifizettem a piákat és kézenfogva útnak is indultam vele kocsival.
[ NICK és SETH el a férfi kuckójához ] |
- Hát, nem tagadom, de én is elhessegettem az ehhez hasonló gondolatokat, pedig kezdtem megőrülni melletted. - hajtottam le a fejemet, és elpirultam picit.
Amikor a hihetetlenség került szóba általam csak sóhajtottam egyet. Ez csúcs! Én sem hittem volna, hogy egy olyan kaliberű pasi, mint Seth vonzónak találhat. Egyesek inkább tartózkodnak tőlem, mert úristen hogy nézek ki!
- Valahogy nem hittem volna, hogy te meg én... Vagyis nem néztem volna ki belőled, hogy vonzódhatsz hozzám! - húztam el a számat fanyaran. - Eleve azt sem akartad kinyögni, hogy kedvelsz vagy valami... Mindegy. - túrtam bele a hajamba.
Csókunk alatt agyam kikapcsolt, és képes lettem volna akár órákig így csókolni. Nem bírtam betelni vele, és testem, lelkem is többre vágyott. Szeretve éreztem magam. Nekem ez többet jelentett mindennél. Mindig is erre áhítoztam. Ez lételemem! Sokszor mutatom a hülyülős énem, aki erős és nem tudják megtörni, de lelkem mélyén senki sem ismer igazán... Senki sem tudja mi jár igazán a fejemben! Most semmi más sem jár az elmémben, mint Seth és egykor elfelejtett érzéseim.
Amint hajamba is beletúrt felsóhajtottam jólesően, és elmosolyodtam halványan, miközben tovább folytattam a csókcsatát.
Elszakadva hívogató ajkaitól csak figyelmesen hallgattam válaszát, amit kissé komoly kérdésemre szánt. Hallva, hogy mi miért történt, és az apró-cseprő részletek teljes képet adtak számomra, csak lebiggyesztettem kicsit számat.
- Értem. Nem sejtettem, hogy ez a teljes igazság, de legalább már tudom. - mosolyodtam el végül keserédesen.
Azért mégse volt biztató történet vele kapcsolatosan, illletve sajnáltam is, hogy konkrétan az Ő és családja életébe került. Még undorítóak a vámpírok, viszont tisztelet a kivételnek!
Ám nem hittem volna, hogy képes lenne velem belemenni egy kapcsolatba. Lepetten pillogtam rá, de csak felcsillantak a szemeim, és megöleltem őt.
- Szívesen... Örömmel kezdenék veled egy kapcsolatba! - súgtam édesen. - Mindig is vágytam egy normálisnak mondható kapcsolatra... Azt tudom, hogy a miénk az feledtébb érdekes és izgalmas lesz! - néztem bele szemeibe elmélyülve.
Gondoltam, hogy jobban nem megy bele a hasonlóságokba. Talán Sadie javára annyit tudok mondani, hogy a vöröskéhez képest semmiség. Én biztos azt a csajt csak piával tudnám elviselni, viszont akkor már rég gond van!
A zavart válaszra elnevettem magam halkan, viszont nem terveztem ettől jobban zavarba hozni. Habár meg kell hagyni, hogy nagyon aranyos volt. Végül megint lehúztam egy kört, és azt hiszem ezzel be is fejeztem a piálást. Sok lesz ez nekem ígyis!
- Tényleg sajnálom... Amúgyis fura erről egy nővel beszélni! Mintha elárultam volna egy titkomat. - kuncogtam zavartan. - Mondjuk az sincs kizárva, hogy leállok erről a dologról... - fintorogtam. - Kezdem unni a levakarhatatlan nőket és a hazugságokat, amivel magukhoz akarnak láncolni. - szólalt fel belőlem hirtelen az, ami zavarta, nyomta a lelkemet. - A munkatársam rám akar hárítani egy gyereket.. Hogy tőlem terhes! - könyököltem fel az asztalra, és fogtam meg a fejemet. - De tőlem biztos, hogy nem, de mégis engem csesztett vele! Igazából ezért is kötöttem itt ki. Felejteni akartam, viszont veled találkoztam össze. - hajtottam le a fejemet.
Szerintem most én égettem ki, viszont ez annyira elképzelhetetlen volt a részemről. Tudom, hogy védekeztem meg minden, és félek attól, hogy magához láncol, mint egy faszom vérpudlit.
- Leginkább ez elől is menekülnék, viszont azt nem értem, hogy tudta jól milyen vagyok, akkor miért?! Gőzöm sincs mit tegyek, de már a pia meg a potya numera se segítene most! - böktem ki csüggedten, tanácstalanul. - Komolyan senkivel sem tudom megbeszélni, és ha már a témánál vagyunk... Nem bírtam tovább magamba tartani! Benned mégis csak megbízom és kedvellek is! - sóhajtottam fel, de tudtam jól már ekkor is, hogy a tömény beszélt belőlem. Józanul biztos nem mondtam volna el ezeket! |
Fintorogtam a rabruhás taglalására de nem kommentáltam. Szerintem tudja jól, hogy mi a véleményem erről. Legalábbis ha jól emlékszem a múltkor részletesen elmondtam. Asszem. Most így piásan nehéz a visszaemlékezés.
Ekkor jött egy rövid megszólalás mire kicsit meglepődtem. Mint mi?! Végülis igaz, de kapcsolat szintjén elég távol állunk egymástól.
- Végülis van benne valami... - tűnődtem el picit. Azt hiszem nem fűzöm tovább a dolgokat. Mindketten jobban járunk szerintem. Pislogtam kicsit a pár pólós dologra is, elvégre csak úgy benyelni pólót nem igazán szoktam. Maximum a pasimét, de ez ugye távolról sem igaz itt.
- Neem, bőven elég egy! - szólaltam meg zavartan. Tényleg, még sok is. Még a végén nem lesz mit felvennie, kac-kac.
A magyarázkodásra csak sóhajtottam egyet. Legalább jól tippeltem. Tényleg le kéne erről mondanom. Nekem mindenképp fájna ez, ha neki nem. Már pedig határozottan nem. Képtelenség lenne részemről az, hogy egy éjszaka után továbbra is jópofizzak vele úgy, hogy lelépett. Basszus! Miért kellett a leglehetetlenebb fasziba beleesnem?
- Értem most már. Amúgy igen leszűrtem, nem volt nehéz... - ingattam a fejemet.
Nos valóban nem kellett hozzá nagy Einstein tudás, hogy leessen. Jajj nekem.
- De rendes tőled, hogy nem akarsz megbántani. Erőltetés híve amúgysem vagyok... - vontam meg a vállamat.
Arra meg ugye nem várhatok, hogy ő meggondolja magát, szóval tovább kell lépnem. Talán jobb is így, hogy tisztázva lett a helyzet. Így maradhatunk talán...barátok?! Borzalmasan böszmén hangzik, de ez van.
Ingattam a fejemet mikor kijelentette, hogy sosem vagyok tolakodó. Ez valóban így van. Sosem szeretem magamat ráerőltetni másokra. Nem is szoktam, meg eleve örülök ha valaki elvisel. Shane egy jó kivétel. Eleinte olyan fasz voltam vele mint az ökör, de valahogy csak sikerült áttörnie a falat amit magam köré építettem. Szóval azóta jóban vagyunk és elviselem a néha durván homo megnyílvánulásait. Persze ez nem jelenti azt, hogy néha nem akadok ki rajta.
- Nem tűnt fel nekem, mindig inkább másra gondoltam... - tűnődtem el kicsit. Hát na, nem gondoltam volna, hogy egy pont ilyen kaliberű csaj rám lenne állva. Mármint különbözőek vagyunk jellemileg. Szóval jah...
Elmosolyodtam halványan mikor végre megértette, hogy mi van. Tényleg nem akartam megbántani, csak végre ki akartam nyitni a szemét, hogy szálljon már le a másik tündés témáról.
- Miért olyan hihetetlen? - nekem előbb az én úgy vélem. Ha valaki képes elviselni és kezelni az már kész csoda nálam. Már pedig ő tényleg tudja ezt, valószínűleg a sok kiégetésével sikerült ezt elérnie. Természetesen közben viszonoztam a csókját lágyan eleinte, később azért már hevessé vált, főleg mikor a nyelvünket is bevetettük, nem is akárhogy! Megremegtem az érzésbe és a hajába is túrtam finoman, élvezve a csókot. Basszus, totál elvesztem azt most megmondom. Idővel a levegőhiány szakította meg ezt a kalandot, így pihegve elszakadtam tőle.
Ekkor komolyan témára evezett mire csak felsóhajtottam:
- Régen elég durván egyéjszakás voltam mikor még ember voltam. Amikor vámpír lettem az is talán annak volt köszönhető. Belekötöttem ugye egy vérszívóba és én húztam a rövidebbet. Utána egyrészt a vámpírlét miatt már kevesebbet csináltam, idővel meg már meg is undorodtam magamtól. Haver nagyjából összerázott, így most ott tartok, hogy nagyon néha mikor már tényleg nem bírom akkor belekeveredek egybe... - elgondolkoztam egy kicsit a kapcsolatos dolgon majd megjegyeztem mosolyogva:
- Bár nem vagyok benne nagyon ebben a témában, de veled szívesen összejönnék így mert ahogy megismertelek így viszonylag rövid idő alatt, képes vagy elviselni engem. Meg ugye a vámpírságomat is elfogadod ami plusz pont. De ha nem akarod akkor ezt is elfogadom... - maximum majd bizonyítok neki, ezen ne múljon. |
- Te sosem vagy tolakodó! - sóhajtottam fel. - De azt hittem ez feltűnt neked. - vakargattam meg a tarkómat.
Azt viszont nem reagáltam le, hogy gyökér a jelleme. Én ezt egyáltalán nem így gondolom. Leginkább Sethre az őszinte jelzőt aggatnám rá. Morcosságát meg bunkósságát pedig ki lehet játszani. Mindenesetre nekem ezt sikerült.
Hamarosan meg én kezdtem el beszélni mindenfélét, ami részegen totál logikusnak tűnt, nade józanul! Szóval elmondhatom teljesen kicsinálom szegény Sethyt idegileg. Ám amikor szemeibe nézett és úgyis közölte velem a dolgokat akarva-akaratlanul is elpirultam halványan és ködös tekintettemmel álltam az ő tekintetét.
- Én is vágyom rád! - jegyeztem meg elhalkuló hangon, és közeledtem ajkai felé. - Ne haragudj...! Pusztán csak hihetetlen ez számomra! - böktem ki zavartan, majd megcsókoltam őt.
Így már azért minden más! Nyakát két kezemmel átkaroltam, és jobban hozzásimultam testemmel. Végül hevesen ostromoltam jó ideig ajkait, míg lassan nyelvemmel beférkőztem. A pillanat heve alatt jócskán megborzongtam és kirázott a hideg. Éreztem, ahogy szívem ismételten hevesen kezd el verni. Mindemellett jéghideg ajkai még jobban feltűzelt. Nem bírtam betelni a csókkal, és többre vágytam...!
Nemsokára légszomj miatt szakadtam el tőle, majd pihegve néztem bele szemeibe. Közben egy másik pincér kihozta a rendelést, és én Seth karját öleltem át.
- Most már nem érdekel, hogy vámpír vagy... Most már nem! Bízom benned! - motyogtam. - De ez amúgy mit is jelent pontosan? Egy kapcsolat kezdetét, vagy...? - akadtam meg itt. - Csak mert ugye mondtad, hogy nem akarsz beszélni arról a fajta hiányról és na... Egyéjszakás párti vagy? Mert egy fellángolás az nekem édeskevés. - sóhajtottam fel.
- Most miért? Még mindig szexis lennél rabruhában! - ingattam fejem vigyorogva, és közben egyre inkább éreztem, hogy megüt a pia.
Ez Sadie számára nem feltétlen jó. Ha iszom, akkor kanosabb leszek és ebből kifolyólag jön a szexéhség. Egyelőre vele vagyok kettesben és így nagy az esély, hogy ő vele fogok ágyba keveredni. Ezzel nem is lenne gond, hisz megkapná a magáét elég rendesen! Nem egy orgazmust okoznék neki, viszont lehet, hogy többet nem feküdnék le vele, mert tegyük fel meguntam vagy bármi. Tudom jól, hogy ez szarul esne neki, és lehet, hogy egy rideg pöcs vagyok, de van fogalmam arról, hogy mi helyes ilyen szempontból.
Az ellentétes jellemre elkuncogtam magam, majd ki is nyögtem az én részemről a legnagyobb badarságot, amit lehetett. Szerintem egyre jobban ki fogunk égni egymáson!
- ...mint mi. - vontam vállat hanyagul.
Láttam és érezhető volt ezután Sadie zavara és nyugtalansága... Ám nem tettem szóvá ettől jobban. Most mégis hogy fogalmazzam meg neki? Lefeküdnék veled, de nem akarok geci lenni? Ez sem hangzik igazán jól, szóval jobb is, hogy inkább befogtam a pofám.
A pólós dologra legyintettem egyet. Nem nagyon izgat. Felőlem nála maradhat és ölelgetheti vagy nem tudom mit csinál vele.
- Nem hiányzik, nyugi! Van még pár pólóm, amit benyelhetsz, szóval.. - kuncogtam. - Nem kell ezt olyan nagy dobra verni! - sóhajtottam fel.
Az összerezzenésére fejem ingattam meg, és megint csak azt szűrtem le, hogy nem nagyon értette az előzőt. Ahj, basszus...
- Nézd, szívesen lefeküdnék veled, viszont nem akarlak megbántani, ha netán azután.. - akadtam meg. - Érted most már? Megkedveltelek és attól félek, hogy fájdalmat okoznék a kötetlenségemmel. Én nem vagyok kapcsolat-párti, de szerintem ezt leszűrhetted. - túrtam bele a hajamba, majd gyorsba lehajtottam még egy kört, mert már nem bírom elviselni ezt a szitut! |
Az újabb cukkolására csak lemondóan sóhajtottam:
- Se detoxba se börtönbe nem fogok kerülni az fix! - rabruhát biztosan nem aggat rám, főleg azzal a hülye picsával. Előbb rendezek ott ketrecharcot ha azzal a nyomorékkal kerülök össze. Kicsit megütöm aztán összeesik a csontika. Semmi élvezet nem lenne benne, de legalább jobban érezném magamat.
Egy ideig nem kommentálta a megszólalásaimat amivel lehet jobban is jártam, de végül csak megszólalt Nickre.
- Nem biztos, hogy ezek annyira rossz tulajdonságok. De ahogy elnézem picit ellentétes jelleműek, de amíg nem túlságosan elütő, addig nincs nagy gond - vontam meg végül a vállamat.
Ekkor jött a beégetés, amire Tony reakciója sem nagyon nyugtatott meg. Viszont meglepődtem, hogy bejövök neki, viszont nem akar velem lefeküdni? Hogymi?! Te jó ég, ez elég durván paradoxon nem? Mármint valaki bejön a másiknak akkor csak gondol valamilyen szinten egyéb dolgokra nem? Legalábbis nálam így van. Azt hiszem kurvára nem értem a dolgot. De mivel egyéjszakás, talán jobb is ha nem akar megfektetni. Én nem vagyok olyan típus aki ebben benne van. Nem várok el millió vörös rózsát, eleve nem szeretem, ha a virágokat letépkedik. Őszintén szólva a giccses randikat se szeretem, de azért határozottan nem vagyok benne ebben az "oké most ungabungáztunk így lépek" témában.
Szóval hiába vagyok piás és hiányos is, jobban járok ha inkább más pasi után nézek. Vagy leszarom az egészet. Még a végén lezbi leszek cseszem, mert manapság a faszik csak ilyan egyéjszakások. Megértem, biztosan csalódtak meg a többi szar, de ne vetítsék már ki a többi normális nőre is a ribanc exük jellemét könyörgöm! Jó, lehet Anthonynál nem ez a helyzet, de csak mondtam egy példát.
Bíztató mondatát inkább ráhagytam:
- Majd úgyis visszakapod a pólódat. Már én érzem magam rosszul, hogy elkoboztam, holott biztosan hiányzik - tudom milyen amikor a kedvenc felsőjét nem találja az ember szóval megértem. Meg nekem lehet jobb is ha inkább visszaadom a ruhadarabot. Felesleges kínoznom magam lelkileg.
A koppanásra kicsit összerezzentem mondva:
- Értem. Vagyis nem, de értem... - ittam inkább a piámból ami nem feltétlenül volt jó ötlet de nem érdekel már. Majd hívok tasit magamnak ha nagyon offon leszek és kész.
Az újabb dünnyögésére csak sóhajtottam mondva:
- Nem akartam tolakodó lenni. Meg már bocsánatot is kértem... - felvontam a szemöldökömet az elrablásra és megszólaltam:
- Engem elég nehéz elrabolni, főleg a gyökér jellemem miatt, de ezt tudod nagyon jól - most komolyan? Kinek kéne ilyen grumpy mint én? Na igen, senkinek sem. Akinek meg igen és nekem nem jön át, azt meg leoltom a picsába. Ez ilyen egyszerű.
Nem feltétlenül jó ötlet ha rám bízza a kiengesztelést, de ő tudja. Erre azt hittem érteni fogja a célzásomat de nem. Kurvára Sadie témára volt ráakadva. Csak toltam egy hatalmas facepalmot mondva:
- Most tudtam meg kicsoda, illetve azt is, hogy micsoda. Igazából rád gondoltam basszus! Szerinted miért viszonoztam a csókodat te bolond?! Biztos pont azért mert nem rád vágyom - dünnyögtem a végét. Ha még jobban felkúr agyilag én hazaviszem és helyrerakom azt most megmondom. Nem feltétlenül szexre gondoltam, mert az mégis jobb úgy ha józan a partner, de egy laza előjáték bőven belefér.
A mormogását elhessegettem, de ekkor jött az újabb agymenése. Kiégek komolyan. Beletúrtam a hajamba ahogy hallgattam a fatal brainstormot, bár kevesen múlott, hogy ne tépjem ki az összes szálat tövestől. Jajj nekem. Ez most komoly? A mással való kárpótlásra majdnem kinyögtem, hogy ne dumáljon hülyeségeket mert rövid úton az ágyamban fog kikötni, de inkább befogtam. Mikor végre csak befogta a lepénylesőjét csak akkor kezdtem bele:
- Fogd már fel, hogy te kellesz nekem basszus... - morogtam kicsit mélyen, mert már agyilag a plafonon voltam - ...de ha tovább folytatod a hülyeséget eskü hazaviszlek aztán megmutatom mennyire vágyom rád! - néztem bele a szemeibe. Ó, csak semmi hipnotizálás, nincs rá szükségem. De remélem most már felfogja mi van. |
- De én megvártam a hívásod, hogy érdeklődj felőlem, de nem tetted vagyis ez illetlenség, és emellett szarul is esett. - dünnyögtem. - Azt hittem, hogy valaki elrabolt tőlem idézőjelesen. - sóhajtottam fel.
A visszakérdezésre elkuncogtam magam, majd hümmögve gondolkozni kezdtem. Ekkor dobtam fel a likőrt, mint lehetőséget.
- Rád bízom! - ingattam fejem, amibe bele is szédültem icipicit.
Ekkor magához húzott, és pillogtem rá kissé ködös tekintettel. Erre végighúzta beszéd közben ajkaimon ujját, és felszaladt a szemöldököm.
- Kiégetős tündérke? Sadiere gondolsz? De akkor miért csókoltál meg. - nyaffogtam, és fordítottam el a fejemet. - Egyáltalán honnan ismered?! - fakadtam ki.
Végül legalább volt okom is, hogy kiégessem őt meg a paliját. Nem volt szép Tejfelkétől, hogy nem mesélt Sethtel való kapcsolatáról. Végig hülyének tettette magát.
Amint vissza lehuppantam mellé még mindig durcis fejet vágtam, és felvontam az orromat is. Lehet inkább röhejesnek tűnhettem, na mindegyis.
- A pia a legkevesebb! - mormogtam.
Összefontam mellkasom előtt karjaimat, és felszaladt a szemöldököm őt hallgatva. Most mi a fene van?! Sóhajtottam egyet, majd mondtam.
- Én a kárpótlásra gondoltam, hogy mással kárpótolsz, de most már elgondolkoztam, hogy nem-e akarod mással, mert annyira állítod, hogy nem akarod vagyis lehet, hogy akarod, sőt... Kiderült, hogy Sadievel, szóval sad story az én részemről. Nem hittem volna, hogy tündérfétised van! - magyaráztam agymenésemet egy-két nyelvbotlás keretein belül.
- Pedig elméletileg nem olyan rossz! - vigyorogtam. - Habár a börtön és a rabruha még mindig jobban állna neked! - cukkoltam.
A visszaszájalásra megingattam a fejemet, de nem kommentáltam inkább. Biztos találnék olyan hibát vagy bármit benne, ami valóban nem észrevehető. Minden hamisítványnak van egy kis szépséghiábája. Erre rájöttem a csempészett cuccoknál. Rohadt kínaiak meg zsidók!
A megadó kéz felemelésre sóhajtottam egyet, viszont szintén nem mondtam már semmit sem. Nem látom értelmét, hogy tovább fűzzem ezt a témát. Engem akkorsem érdekel a csaj. Elment egyszer-kétszer... Mármint nem úgy ment el! Mellettem tuti, hogy nem egyszer-kétszer ment el. Helyesbítek, néhány kör erejéig jó volt, viszont már rohadtul unom!
Én is hátranéztem, ahogy Sadie és hallva a magyarázatát, hogy már a pasija csak ingattam fejem. Elég lazán lekapta, az szent!
- Nos, eléggé hevesnek tűnik, és még mindig kiégetősnek. Szegény pasi! Nem tudja, hogy mire vállalkozott! - kuncogtam.
Végül jött a csodás kiégetésem. Ahh, bakker! A válaszára és a teljes vörösségére én is zavarba jöttem, de igyekeztem leplezni ezt.
- Ahha, gondoltam. - ingattam fejem. - Mindenesetre jó tudni, hogy bejövök neked! - kuncogtam. - Na de ez a felső ölelgetés. - cukkoltam kicsit. - Ne aggódj, nem izélek emiatt! Igazából fura, és aranyos egyszerre. - mosolyodtam el kisfiúsan. - Nem kell emiatt zavarban lenned! - mondtam biztatóan. - Nőként igazából nekem is bejössz, de lefeküdni nem igazán szeretnék veled... - vontam vállat és húztam le még egy kör töményt. - Remélem érted, hogy mire is gondolok. - csaptam le kicsit az asztalra a poharat, hogy koppanjon. |
Az alkoholmérgezésre csak elfintorogtam magamat mondva:
- Nem óhajtok a detoxba kerülni köszönöm szépen... - a cukkolására durcás képet vágtam be, de természetesen nem voltam rá mérges:
- Úgyse fogsz rájönni, hogy hamis. Az okiraton meg nagykorú vagyok szóval ez van - vontam vállat lazán. Hát kérem, nem keveset fizettem azért, hogy megfelelő kártyám legyen amin nem több száz éves vagyok. Pislogtam kicsit mikor szánalmasnak találta azt, hogy a csaj magához akarja őt láncolni. Nos, akkor nekem felesleges erőlködnöm az biztos. Végülis csak igazam volt. Beszélhet itt Nick a szexről meg a többiről. Kúrogatta azt a csajt is rendesen, szóval hiába ugrálnék. Főleg, hogy amellett a csaj mellett én elbújhatok.
- Én csak mondom... - emeltem fel megadóan a kezeimet. Lehet ő nem ért hozzá, de sejtem, hogy ez lehet. Elvégre nem mindennap fog az ember lánya ilyen pasit. Ráadásul ha már megakarja tartani akkor azért mindent megtesz nemde?! Szóval nem fogok versenybe szállni.
Ingattam a fejemet mikor Nicket írta le:
- Nos még nem a pasija, de lehet most már az lesz. Fene se tudja. Eddig áradozott róla, szóval biztos örülhet a fejének... - ekkor hátranéztem és lazán lekapta a csávót. Majdnem koppant az állam az asztalon. Szent szar! De legalább viszonozta a csávó a csókját, na ez is valami. Akkor lehet mégis összekeverednek, akár ma is.
- ...oké. Most már azt hiszem az. Amúgy tényleg fullon van már - ingattam meg végül a fejemet.
Ekkor jött a vörös fasza beégetése! Fú, ezért megölöm! Totál elvörösödtem és sajnos Tony is meghallotta ezt a csodás mondatot. Egyszerűen pompás! Látszódott szerencsétlenen, hogy totál kiégett, így végül megszólaltam:
- Igen, valóban lemaradtál, de jobb is ha nem tudsz róla! - ez bizony így is van. Jobban jár ha nem szerez róla tudomást. Magamban már csak azért imádkoztam, hogy Nick ne támolyogjon felénk és csináljon valami még jobban kiégetőset. Bőven elég volt ez a megmozdulása is.
A játékos csípésre csak felmordultam. Te jó ég, sosem szerettem ezt, bár kétségtelenül jól esett ahogy hozzám ért. A kárpótlásra csak felvontam a szemöldökömet mondva:
- A Grumpyk sosem illedelmesek. De én az voltam mert nem akartalak zavarni - vigyorogtam végül. Hát kérem valami hárítás csak kell. Végül kérdeztem halkan tőle:
- Na és mivel kárpótoljalak? - ha a csókra gondolt, akkor azt hiszem ezt majdnem maximálisan teljesítettem. Még ő is kárpótolt vele. Meg eleve nem volt olyan, hogy egy csaj valaha lekapott volna. De nagyon is tetszett a kis hevessége. Bár éreztem ahogy zakatol a szíve és dübörög az ereiben a vér, viszont nemrég ettem, így nem kellett a vérszomjam miatt aggódnom.
Ekkor jött az ömlengés mire csak pislogtam. Te jó ég! Vámpírra gerjed? Jó oké ez egyértelmű volt, elvégre nemrég kapott le elég durván, de ekkor azt hitte, hogy Sadie vagyok vagy ki a fene. Most jött rá, hogy itt vagyok előtte?! Totál be lehet piálva cseszem. Felsóhajtottam magamhoz húzva:
- Én is már egy ideje egy kiégetős tündérre gerjedek ha ez vígasztal. Bár én senkivel nem kaptam össze emiatt. Milyen borzalmas... - súgtam a végét - ...tudod, nagyon kívánatosak az ajkai - simítottam végig egy kicsit a száján. Ekkor pattant fel mire meglepedten néztem, hogy mi van. Kiderült, hogy kicsoda Sadie legalább. Csóri, láthatóan durván kiégett, de a faszi is. Én meg csak szimplán fatal facepalmot nyomtam be. Már igazán megszokhattam volna.
A dünnyögésére csak ingattam a fejemet:
- Nem biztos, hogy kéne neked több pia. Eléggé fullon vagy már így is. Maximum egy keveset kapsz... - sóhajtottam végül. Berendeltem neki egy felessel, majd a színpadias kérdésére csak meglepődtem. Basszus most smároltam le, miért szeretném mással?
- Határozottan kijelenthetem, hogy nem akarom mással. Bár nem értem miből gondolod ezt... - inkább meghúztam a whiskeymet. Jobban járok úgy vélem. |
- De az illem nem ezt diktálja! Legalább velem szembe legyél illedelmes, Sethy! - csíptem bele játékosan a pofijába. Amint kinyögte, hogy sajnálja csak elmosolyodtam, majd fejemet megcsóváltam és mondtam. - Kénytelen leszel kárpótolni! - mondtam színpadiasan.
Amint a boxba keveredtünk ugyanúgy mosolyogtam, mint valami idióta, és közben nézelődtem szórakozottan. Miután megjött a csaj, és még helyeselt is velem Seth még ezek ellenére se állt le róla. Ejej, kitartó!
Ezt követően jött a hirtelen felindulásból kezdeményezett csók. Belemosolyogtam, amikor lepettségét szenvedély váltotta fel, és hevesen viszonozta az ostromot. Hiába nem volt nyelvezés, de ettül függetlenül észveszejtően jó volt ez a csók... Főleg akkor, amikor megéreztem, hogy ő is belevezeti ujjait tincseim közé. Kissé kipirult az arcom, és felnyögtem ennek hatására halkan.
Sajnos ez a pillanat megszakadt ugye a levegőhiány miatt, és fejemet rohadt nehéznek éreztem, ezért is "fejeltem le" kissé az asztalt. Az aggódó kérdésre felpillantottam rá vigyorogva.
- Pompásan vagyok! - válaszoltam vidáman, még mindig pihegve. - Amúgy nem is válazsoltam a kérdésedre. - kisnyelvbotlás pls. - Igazából a boszim pikkel rám, és volt egy-két veszekedésünk. - mormogtam. - Nem bírja elfogadni, hogy vámpírra gerjedek, de ez poén, mert én se, de hja.... - legyintettem egyet. - Annyira borzasztó, pedig jól csókol meg minden. - néztem fel Seth szemeibe. - Hu baszki, te nem is Sadie vagy már! - pillogtam zavartan, és emeltem fel a fejemet.
Ekkor láttam meg Tejfelkét a pasijával, amire felpattantam, és integetni kezdtem nekik. Uhh, tényleg jó pasija van!
- Sadie, kajak jó a pasid! Már értem, hogy miért ölelgetted a felsőjét! Hajrá! - vigyorodtam el.
Ezután inkább vissza leültem a seggemre. Felkönyököltem az asztalra, és úgy bambultam ki a fejemből. Aztarohadt! Kajak fullon vagyok.
- Mikor fogsz kárpótolni? Kedvet kaptam a likőrhöz... Hívj meg rá! - dünnyögtem szórakozottan. - Vagy mással szeretnéd vagy mi szösz? - tettem fel kérdésem színpadiasan.
- Szerintem tuti, hogy nem és csoda, ha nem kapsz alkoholmérgezést! - ingattam meg fejemet, és öntöttem közben magamnak még egy kört. - Majd személyidet következő alkalomkor veszem el, ha melózom is. - vigyorogtam. - Végén nehogy bevigyelek az őrsre! - cukkoltam.
Elgondolkozva hallgattam végig Sadiet, amikor még jobban kiégtem a barátosnőjén. Te jó ég! Ezek ketten egyszerre inkább ne támadjanak be. Végén fejbe lőnném magam, mint kurvaélet! Azon viszont elég rendesen meglepődtem, amikor mondta, hogy jó pasi vagyok, és nem csoda, hogy magához akar láncolni.
- Őőő, erre nem számítottam. - böktem ki zavartan. - Hát, én nem értek ehhez, de rohadt szánalmas. - fintorogtam.
Végén félreértem, és a végén egy numera lesz az egészből. Nem mintha én bánnám! Amúgyis így terveztem az estémet... Viszont Sadie normális, szóval hja. Mindegyis, inkább lehúztam a piámat, és közben vigyorogva hallgattam, hogy szedte össze ezt a különc dark csajt.
- Nos, valóban, kezdem én is ezt megállapítani. Szegény pasija! Nagyon fullon. - kuncogtam. - Lehet jó lenne, ha helyre tennék. Kicsit kiégetős volt a legelső megmozdulása, amit láttam barátnődből. - vigyorogtam.
Végül észre sem vettem, hogy lehúztam közben a harmadik körömet is. Meghallva a kérdését épp valami kiégetőset akartam volna benyögni, amikor a vöröske überellte a dolgokat. Ahh, bakker! Ezek engem beszéltek ki vagy mi a franc?! De ácsi! Ölelgeti a felsőjét? Mi a fasz?!
- Őőő, szerintem valamiről rohadtul lemaradtam! - fogtam a fejemet mosolyogva, és kiült arcomra a kiégés is. |
Elvigyorodtam a megszólalására magamat mondva:
- Ah, sejtettem, hogy el akarod kérni! Amúgy persze ittam. Egyedül nem tudnám az asztalon sorakozó mennyiséget meginni. Vagyis képes lennék rá, de akkor már nem biztos, hogy tudnék állni a talpamon - sóhajtottam fel egy picit.
Bólintottam amint kijelentette, hogy tud az ékszeres dologról. Ejj. Lehet jobb is, hogy akkor nem találkoztunk? Ki tudja, lehet a múltkori csaj megint betalált volna. Blöeh! Még csak az hiányzik.
- Jah én se gondoltam volna, hogy jól jövök ki belőle, de egy lelkes törzsvásárlóm hamar megvette az átalakított típust úgy, hogy még hasznom is legyen rajta - vontam vállat lazán a végére. Hát kérem.
Láttam, hogy elgondolkozik a kérdésemre amit nem tudtam hova tenni. Most vagy titkol valamit, vagy megütötte a pia. Az utolsót valahogy nem tudtam elképzelni, az előbbi meg nem nagyon érdekelt. Ha elmondja akkor úgyis megteszi. Ha nem akkor ő tudja.
Mikor feljött a csajos téma kicsit felsóhajtottam:
- Csodálkozol? Jó pasi vagy, biztos maga mellett akar tartani... - jesszusom! Mit is mondtam?! Még jó, hogy ittam a piámból. Vagyis nem, határozottan nem jó. A piától rohadtul hiányos tudok lenni. Miért kell ilyenkor itt lennie? Ez totális kínzás!
Felnevettem kicsit a meglepett arcán és kipréseltem magamból:
- Mondtam, nem óhajtom talajrészegre innom magamat. Amúgy nem láttam a csaj mókusidomár technikáit, de biztosan tudja a csillag formát! - jelentettem ki büszkén. Kérdően ránéztem érdeklődve:
- Na és te hogy haladsz a leckékkel?
A nyafogására kicsit meglepődtem. Egy pasinak hívnia kell a nőjét? De hát nem is a nőm könyörgöm! Pislogtam nagyokat végül csak megszólaltam:
- Én konkrétan a te hívásodra vártam, elvégre nem akartalak megzavarni alkotás közben... - sóhajtottam végü. Ez végülis igaz. A pirulására csak zavartan álltam a tekintetét és hozzátettem:
- Sajnálom... - rohadtul aranyos még mindig így pironkodva. Basszus és még mindig hívogatóak az ajkai. Szerencse, hogy nemrég ettem.
Álltam az édes mosolyú tekintetét kicsit játszadozva majd pont megszólaltam volna, hogy látszik, hogy érzi magát, erre nem jött az ágyékburogatós?! Felvettem a kicsit hideg maszkomat mondva:
- Egy whiskeyt kérek tisztán jéggel... - pont leszartam volna, de erre námnézett csábosan mire elfintorogtam. Szent szar! Annyira de annyira nem érdekel mi lesz vele.
Erre jött a dünnyögése amivel a pincércsajt konkrétan felcseszte. Jó engem ez a hülye kis tanló basz fej. Kiégek rajta folyamatosan.
Azt hittem kurvára fel fog képelni amiért helyeseltem Nickre, ám ekkor olyanra számítottam amire végképp nem. Konkrétan lekapott Nick! Eleinte rohadtul meglepődtem de viszonoztam a csókot kissé hevesen is talán. Élveztem ahogy a forró ajkai a számhoz tapadnak és még a nyelveink nem jártak táncot de már most majdnem beestem az asztal alá. Szent szar! Beletúrtam én is finoman a hajába, ráadásul ahogy ő is ezt tette, kicsit beleremegtem az érzésbe. Jó érzés ahogy az ujjaival végigszántja finoman a fejbőrömet. Az agyam eldobom basszus! Ilyet még nem éltem át.
Kicsit pihegve szakadtam el tőle majd aggódva tekintettem le mikor az asztalba verte a fejét:
- Hé, minden oké? - kérdeztem óvatosan.
Elhessegettem közben a pincércsajt egy csúnya nézéssel és vártam. Remélem ad életjelet azért. |
Nos, Sadie szexi-time-os megjegyzését nem firtattam. Jó magam sem tudom, de még azt sem, hogy lesz-e olyan egyáltalán! Azt viszont sajnáltam, hogy ennyire pesszimistán látja a saját helyzetét. Pedig lehet nem ártana valahogy kideríteni, esetleg valamit tenni, hogy mégis magához láncolja, ha már a szextől tart a kihasználás miatt.
Mindenesetre pillanatokon belül lett nekem is más problémám. Amint letaperoltam Sethyt észrevettem, hogy felnyögött megmozdulásomra. Basszus, végén félreértem vagy nem is tudom.
- Miért nem hívtál?! - néztem rá rosszallóan. - A pasinak kell hívni a nőjét... Nem fordítva! - mormogtam közelebb bújva hozzá. - Szégyelld el magad! - motyogam elpirulva.
Igazából több dolog is közrejátszott, hogy nem hívtam. Az egyik az, hogy teljesen össze vagyok zavarodva magamon, és ugye a boszimmal való veszekedés. Minden nagyon összejött!
Közben hagytam, hogy Sethy talpra állítson, hogy vezessen minket egy boxhoz. Le is tottyant, majd felkönyököltem az asztalra és édesen mosolyogtam rá. A kérdésére csak kuncogtam kislányosan.
- Igeeeeen, valóban fenomenálisan érzem magam! - mondtam elégedetten, és közben észrevettem, hogy a tanonckám megöl tekintetével, és pont ő akar rendelést felvenni. Haha. - Szia Elise... - intettem neki egyet, amikor idejött hozzánk. - Megzavartad a beszélgetésünket. - morogtam.
- Ahha, mivel szolgálhatok? - nézett rá csábosan Sethre.
- Már megint próbálkozol, de gáz. - dünnyögtem, miközben olyan szinten voltam, hogy lefejelem az asztalt. - Nem is jössz be neki! - sóhajtottam fel.
- Fogd be! - forgatta meg a szemeit.
Végül lazán vállat vontam, és Sethnek megfogtam a felsőjének a nyakát, majd magamhoz húztam egy csók erejéig. Egyik kezemmel végig felsőjét fogtam, míg másikkal hajába túrtam. Basszus, még a csókja is hideg, de annyira jó. Lázba hoz! Levegőhiány miatt, viszont eltávolodtam tőle, és vissza leültem rendesen, majd lefejeltem az asztalt. A csaj meg csak nézett.
- Na így kell, csesszem meg! - morogtam.
Csak fejemet fogtam, amikor mondta, hogy nem részeg. Aha, valóban nem ivott egy kortyot se, de ahogy elnézem a társát... Nos, ő róla korántsem mondható ez el. Jó, hogy nem menten itt digidugiznak a bár kellősközepén. Ingyé pornót a népnek!
- Pedig majdnem elgondolkoztam, hogy elkérem a személyid, viszont ettől függetlenül van a fejedbe, ne tagadd! - sóhajtottam fel.
Hallottam ezt-azt Sadievel és az ékszerével kapcs, szóval tudtam azon a téren mi a helyzet... Szerencsére az agyfasz ellenére is, ami közben kialakult körülöttem.
- Na az jó! Azt tudtam, hogy az ékszert visszakaptad, de örülök, hogy végül jól jöttél ki a dologból. - ingattam meg fejem.
Arra viszont halvány dúsztom sem volt, hogy mit válaszoljak következő klisés kérdésére. Minden oké, csak elméletileg felcsináltam valakit? Ez elég hülyén hangzik, nem igaz?
- Nos, ugyanúgy rám van állva a csaj, de semmi különös. - vontam vállat. Nem fogom megosztani ettől jobban dolgaimat. - Gondoltam jövök felejteni, viszont nem sejtettem, hogy te is itt leszel. - mosolyodtam el.
Pislogtam párat hirtelen lepettségembe, amikor komoly pofát vágott be. Őőő, nem épp olyannak ismertem meg a tündérkét, aki éppenséggel egyedül el tud lenni. Kegyetlenül közvetlen... Mondhatni kínzóan. Legalábbis eleinte nekem olyan volt, majd megkedveltem azért a társaságát. Ezt letagadni sem tudnám. Ám nemsokára csak kinyögte, hogy vele van, amire elnevettem magam.
- Tudtam. Megérzés volt. Ahogy elnéztem tényleg ő is agysorvasztó kategória, mint te. Gondolom az a csaj már tudja a mókusok fejét csillag alakúra formálni. - vigyorogtam, majd meghúztam a whiskeym. |
Miután közösen meglepődtünk egymáson, hogy váó tündék vagyunk kicsit helyreráztam magamat:
- Ah, tudtam, hogy valami nem oké! De én se gondoltam volna, hogy tényleg ennyire hasonlítunk - mosolyodtam el halványan. Az eltűnődésére elgondolkoztam végül motyogtam:
- Jah valószínűleg egy éjszaka... - nem pesszimista vagyok, csak reális basszus. Egy éjszakástól mást ne is várjak nemde?!
Ezek után jött is az ecsetelése. Jesszusom. Mármint biztosan én is lazán elflesselnék Anthony illatán. Pontosítok, már flesseltem elvégre a pólója nálam van. Basszus! Erre frankón most sikerült alkoholtól kicsit ittas aggyal rájönnöm. Hát ez egyszerűen fenomenális! A kézfogásra pislogtam nagyokat végül csak kiböktem:
- Szent szar! Ha már megfogta a kezedet és te majdnem elalélsz itt nekem, akkor mi lesz ha lekap. Esetleg szexi time lesz?! - jó ez fullosan kijött belőlem, remélem nem veszi sértésnek. Picit elszomorodtam mikor mondta, hogy vadászok ölték meg a családját. Szegény...
Meglepődtem mikor kijelentette, hogy büszke arra, hogy ölelgette a vámpír csávóját aki ugye nem a faszija és egy laza pia lehúzás után ki is merészkedett énekelni. Felnevettem a mikrofonba a megszólalásától és nem sokáig tartott a szám mert frankón észrevette a nemrég nagyon emlegetett palit. Mintha Seth-et mondott volna. Gondolom a Sethy azzal egy és ugyanaz. Kicsit a számhoz kaptam mikor elesett a kábelben, de szerencsére feltápászkodott...rohadt durván letapogatva a faszit. Te jó ég! Asszem most kiégtem. De szerintem a csávó is a hirtelen kolbásztapogatástól.
Erre következő pillanatban egy Anthony tévedett ide. Okés, ez valami rossz vicc?! Mármint az ő faszija is idekeveredik meg az én crushom is. Nemrég meg ő is téma volt. Ez csodás! Mit ne mondjak rohadtul meglepődtem.
- Szia Anthony! Jah elég rég... - tűnődtem el kicsit. Az ittas megszólalására csak durcás fejet vágtam be mondva:
- Nem is vagyok az! Meg amúgyis, nem vagyok fiatalkorú még mielőtt a nyilvánvalóan hamis személyimet kérnéd - vigyorogtam rá.
A mi a helyzet kérdésére kicsit el kellett gondolkoznom, elvégre mégse mondhatom azt, hogy kibeszélőshowt tartottam Nickel.
- Amúgy semmi extra, voltam a napokban az örsön, visszakaptam a nyakéket majd újracsináltam és elég hamar el is tudtam adni. Szóval nagyjából megérte, hogy el akarták lopni. Ma meg voltam kondiban is. Na és feléd mi a helyzet? - érdeklődtem mosolyogva.
Nem sokkal később már meg is kérdezte a vöröst mire komoly pofát bevágtam:
- Talán nem iszogathatok egyedül? - persze nem bírtam tartani a színjátékot, így elkuncogtam magamat - ...amúgy őhm, ma találkoztam vele és közösen püföltünk egy boxzsákot. Végül itt kötöttünk ki... - emeltem fel megadóan a kezeimet.
Mai napom egész gyorsan eltelt igazából. Csodálkoztam, hogy a múltkori után nem igazán keresett Nick, de úgy voltam vele, hogy biztosan van jobb dolga is. Nekem igazából mindegy. Úgy halad az anyaggal a maga tempójában ahogy akar. Viszont úgy döntöttem ideje kis kaja után nézelődnöm, mert már kezdett rámtörni az éhség. Este hat fele már ki is merészkedtem és egy idő múlva már az utcán lazán fel is szedtem egy megfelelő áldozatot. Sikátorba vezettem magunkat ahol megcsapoltam egy kicsit, de annyira, hogy ne haljon bele. Talán a megszokottnál picit többet is ettem, de ez van. Mostanában össze-vissza cikáznak a gondolataim, főleg Nick körül. Mekkora egy idióta fasz vagyok cseszem!
Ez a szerencsétlen akinek a vérét szívom már lassan el is élvez. Jah, vámpírharapás előnye, hogy rohadtul bódító tud lenni és kifejezetten szexuális dolog a másik fél számára. Basszus! El is távolodtam tőle, majd a memóriáját megbabrálva és a sebét begyógyítva végül elengedtem a picsába. Le kell nyugodnom mert most kiégtem egy kicsit. Letöröltem a picit véres képemet tisztára és ekkor hívott Shane. Pont időben...hülye barom. Felvettem nyűgösen a telót és dumáltam vele pár percet. Legalább terelte az idióta gondolataimat ez a szőrös állat. Most hálás vagyok neki ezért. Biztosítottam róla, hogy minden oké ne aggódjon miattam. Persze egyből nő felől érdeklődött de kitérő válasszal hárítottam. Persze tudom jól, hogy nem úszom meg ennyivel. Ez a barom simán kifaggat. Vagy csak rámnéz és tudni fogja. Pszichómókus sültbolond! Pont ilyennel kell jóban lennem faszom.
Miután letettem a telefont már mentem is a bárba, hogy magamhoz vegyek egy kis töményt, mert fullosan kiégtem. Erre mikor beléptem pont Nick volt ott és Selena Gomez számot énekelt. Te jó ég, most már tényleg kell a pia erre. Nem sokkal később a Miss picsát is észrevettem. Nane! Már pont gondoltam volna, hogy lépnem kéne íves hátraarccal, de ekkor a vörös kiszúrt egy Sethyyy megszólalással. Jajjj! Erre simán ledöntött a picsába elég rendesen letaperolva. Szent szar! Kicsit felnyögtem és megszólaltam:
- Ennek örülök és neked is szia! - mármint tényleg örülök neki, de basszus! Persze rohadtul jól esett a taperolás meg az ölelgetés is és simán folytatnám tovább, de könyörgöm még mindig egy cseszett vámpír vagyok, illetve nyilvános helyen is vagyunk. Nagy nehezen feltápászkodtam és segítettem a láthatóan ittas tündérkének talpraállni. Egy boxba vezettem magunkat, hogy végre egy biztos pont legyen neki.
- Mi a helyzet veled? Azon kívül, hogy láthatóan jól érzed magad... - ez enyhén virágnyelven volt kifejezve. Mondhatni a te totál be vagy kúrva szinonímája. |
Nem hittem volna, hogy Sadie is tünde. Ó, váó, nem hittem volna, hogy ennyire hasonlóak vagyunk. Hasonló szituáció és még ugyanaz a faj is. Komolyan ennyi véletlen nem létezhet bakker!
- Ó, ezt nem gondoltam volna. - pislogtam lepetten. - Én is tündér vagyok, habár lehet a külsőm miatt nem lehet kinézni belőlem. - kuncogtam játékosan. - Nem gondoltam volna, hogy ennyire hasonlóak vagyunk. - ingattam fejem.
Azt viszont nem kommentáltam, amikor utalgatni kezdett. Közben én is elég jól fogyasztottam a töményt és közben éreztem, hogy egyre inkább fejembe száll a pia.
- Valóban, viszont ha a keksz eljut valaki, akkor minimális vontalom van az tuti, illetve ti ismeritek is azért egymást. Ez lehetne több is akár. - tűnődtem el.
Az azonosulást inkább hagytam a fenébe. Nem akarom megérteni őket, viszont szerintem jobb is. Agyam lesorvadna a helyéről úgy gondolom. Inkább csak figyeltem, ahogy Tejfelke elkalandozott. Végén még benedvesedik nekem itthelyben! Mondjuk ez rólam is elmondható lassan. Ez borzasztóan röhejes.
A strandos dologra fejemet csóváltam meg mosolyogva. Nemrossz ötlet, viszont Sethy mégis csak vámpír. Úgy vélem nem a legjobb ötlet, viszont valóban vonzó gondolat... Már-már csábító, hogy úgy lássam.
Ezután jött az én mesém, és lepettségét teljesmértékben megértettem.
- Hááát, igen, élek. Még ölelgettem is, és cseszett jó illata van meg awh. Igazi Grumpy Vampire. - kuncogtam. - Mellesleg tanít rajzolni, és jaj, megfogta a kezemet meg minden, és fhuu.. Nagyon... Mindegy, nem megy, hogy elmondjam mit éreztem basszus. - vörösödtem el picikét. - De azért a vadász sem semmi. Főleg, hogy az én családomat ők mészárolták le. - sóhajtottam fel. - Ettől függetlenül nekem van egy-két normális ismerősöm. Legalább a palikád is őket gyarapítja. - mosolyodtam el.
Hamarosan én estem áldozatul a cukkolásnak, amire fejemet ingattam, de lehet jobban jártam volna, ha ezt nem teszem. Totál beszédültem basztikuli!
- Igen, és büszke vajok rá! - vigyorogtam, és lehúztam egy kört. - Most pedig megünneplem, hogy mindkettőnk balfasz egy csodás számmal! - másztam ki a boxból és kóvályogtam oda a mikrofonhoz. Néha szokott lenni élő zenekar, karaoke-est meg ilyen szarok.
Intettem is egyet Tommykámnak, hogy kicsit nyekergek, viszont a dalválasztáson kiéget. El is kezdtem énekelni Zselena Gomezstől az Áj láv jú láv szong bébit. Csodás! Természetesen előtte benyögtem, hogy Sadienek küldöm, és hogy balfaszok vagyunk. Jó pár ember tuti hülyének nézett, de lefosom igazából! Most party hard van!
Amint lement a szám kiszúrtam valakit, és nem hittem a szememnek... De full komolyan! Hirtelen Sethyből 2-3-at láttam. Te jó ég, és még le is tepertem, mert elestem a mikrofon kábeljében. Próbáltam felegyenesedni, de mindenhol tapogatóztam... Még az ágyékánál is basszus, de félig bebaszva ezt valahogy nem fogtam fel!
- Seeeeeeethy! - öleltem meg és még mindig a földön feküdtünk. - Jó kislány voltam és készek a rajzaim... Annyira vártam, hogy találkozzunk! - dünnyögtem orrom alatt kislányosan.
Feledtébb borzalmas heteket, és napokat tudhatok a hátam mögött. A főnök lánya fullosan rám volt akadva, és néha jóhogy meg nem erőszakolt, basszus. Elegem volt belőle, főleg akkor telt be a pohár, amikor olyan marhaságot nyögött be, hogy terhes tőlem! Ugyan, persze, pont úgy, hogy zoknit is húztam a farkamra... Hagyjon békén a hülyeségeivel! Körülbelül ezen égtem ki a mai napfolyamán instant, és húztam el a belemet végül a bárba lazulásképp. Ma kivettem egy nyomorult szabit és emiatt az idióta liba miatt kénytelen voltam mindent felfüggeszteni.. Még a vadászkodásomat is, mert tényleg ki voltam borulva. Végén Ms. Harang valaki más gyerekét fogja a nyakamba sózni!
Mai estémre nem is terveztem mást, minthogy bebaszok, mint az albán szamár, majd egy csajt meghúzva haza kóválygok. Jó program, ugye?
Beérve a bárba egy vörös csaj kornyikált egy feledtébb agysorvasztó számot, amire halántékomat kezdtem el masszírozni. Hova kerültem? Mindjárt megyek inkább NightClubba, ami mellesleg tőlem elég távoláll. Erre még a csaj a szám után még le is taperolt valami pasast. Okcs, rájuk hagyom inkább!
Tovább haladva épp boxokat nézegettem, amikor megpillantottam Sadiet. Gondoltam mivel rég láttam boldogítom őt társaságommal.
- Szia, jó rég találkoztunk! - ültem le és mosolyodtam el közben.
Azért feltűnt, hogy valakivel igencsak iszogatott, emellett belenézve a lány tekintetébe csak úgy csillogott az alkoholtól. Kissé becsincsentett. Végül én is kértem Sadie előző partneréhez hasonlóan whikeyt, amit iszogatni kezdtem miután kihozták.
- Hát te? Hogyhogy itt? Nem gondoltam volna, hogy éppen ittasan foglak látni. - néztem végig lepetten rajta. - Mi a helyzet? - könyököltem fel az asztalra és iszogattam nyugisan.
Legalább amíg a tündérkével vagyok agyam kikapcsol és valószínűleg gondolataimat is eltereli. Most egy kis agymenés nem ártana, hogy ne azon a szerencsétlen picsán agyaljak.
- Öhm, amúgy egy mellékes kérdés: az a vörös csaj a barátnőd? Eléggé pihentagyúnak néz ki. Olyannak, mint te. - vontam fel a szemöldökömet. - Pusztán próbálok következtetni. Nem hiszem, hogy egyedül iszogattál, szóval na... - vakargattam meg a tarkómat zavartan. |
A magyarázkodására ingattam a fejemet:
- Tünde vagyok...és te? - érdeklődtem halkan, de azért izgatottan is. A színpadias sóhajtására elmosolyodtam halványan:
- Ó, határozottan jól néz ki. Büntetni kéne basszus! Ja, hogy ő büntet? Úpsz? - fene a rendőrös utalásba. Időközben már vodka-narancsra váltottam mert valljuk be hamar lecsusszant a likőr az izgalmas csevely közben. Hát kérem. Ilyen a showbiznisz.
Kicsit elgondolkozott így nem zavartam meg. Biztos álmodozik a pasijáról aki nem is a pasija, csak szeretné ha az lenne. Szinte érzem a víz hullámzását miközben egy hajóban evezünk. Nem tudom, hogy ezen igazából sírjak-e vagy nevessek. Mármint kondiban találkoztunk erre ez a téma és hasonló szituációban vagyunk. Csodás!
Kicsit elgondolkoztam a kijelentésére és kicsit szöget ütött a fejemben:
- Végülis ez igaz, de nem csak az a lényeg nem? Persze tény, hogy az is... - de én nem biztos, hogy bírnám idegileg az egyéjszakás dolgot. Mármint nem vagyok olyan típus, hogy jó oké megvolt a lepedőakrobatika, na de én lépek csá!
A hőskarakterekre csak elhúztam fanyaran a számat:
- Gőzöm sincs, hogy tudnak azonosulni velük. Még azoknál is kreténebbek? Mert ha igen, akkor nem akarom őket megismerni... - fintorogtam a végére.
Csak bólintottam a likőrös dologra. Tőlem aztán azt is ihat. Maximum majd együtt támogatjuk haza egymást. Nekem nem gond, elvégre itt lakom a közelben. A cukkolására csak felsóhajtottam, természetesen nem bosszúsan, inkább kicsit álmodozóan:
- Ó, hát igen... - úpsz, lehet nem kéne elkalandoznom?! Ekkor inkább az előző reakciójára reagáltam valamit:
- Hmm...akkor vidd el strandra vagy akármi. Akkor büntetlenül nézheted - vigyorogtam rá. Sajnos a narancs is elfogyott, így inkább rendeltem újabb kört belőle.
Érdeklődve hallgattam a sztoriját, majd a tanonckát is megnéztem magamnak. Nos igen, ő aztán mindenre kapós lenne. Anthony biztosan értékelné. Könnyű numera. Elkuncogtam magamat az ágyéköntésre. Te jó ég, az kissé kínos lehetett szerencsétlen pasasnak. Tovább pislogva hallgattam a sztorit és mikor kiderült, hogy a csávó vámpír, lehet koppant az állam az asztalon:
- Mi a fasz? Egy vámpír és te még élsz?! Az meg, hogy vonzó nos...nem tudok nyilatkozni, de biztosan így lehet. Találkoztam már pár példánnyal akik eléggé húha kategória voltak. Az enyém meg vadász basszus. Szerencsére normális, nem pedig idióta mindenkit megölök kategória - tűnődtem el a végére.
Éreztem, hogy már kezd hatni a pia, de szerencsére nem zavaró módon. Csak túlságosan jó kedvem lesz tőle majd nemsokára. Akkor viszont engem kíméljenek meg a pasiktól. Főleg Anthonytól basszus.
- Amúgy te meg elmondhatod magadról, hogy vele aludtál és még ölelgetted is mint egy plüssmackót - cukkoltam kicsit. Most visszakapta ha-ha! |
- Na és te mi vagy? - kérdeztem tőle kíváncsian. - Tudom, hülyén tettem fel a kérdést, de remélem érted. - magyarázkodtam picit zavartan.
Elvigyorodtam, amikor megjegyezte, hogy kekszi pasi a rendőrkéje. Nos, valóban van még néhány jó példány, és az ember szívesen vállalná be a gumibotját, haha. Mindegyis, ha nekem gumibot kéne az nem épp zsarué lenne, hanem grafikusé, baszki! Okcsá Nicky!
- Meg kell becsülni, az fix! - sóhajtottam fel színpadiasan. - Biztos jól nézhet ki! - gondolkoztam el.
Hát, nem épp erre gondoltam, hogy fogja meg. Őőő, váó, végülis. Van benne valami. Már csak nálam az a kérdés van hátra, hogy Sethy melyik kateg. Kapcsolata nincs, szóval csak futókaland párti. Nem hinném, hogy élete nagyrészét marok marcsival tölteném, ha egyszer ilyen jól néz ki és a nők tapadnak is azért rá. Habár az fura, hogy engem nem fektetett meg, holott kétszer együtt is aludtunk. Talán kajak nem lennék vonzó számára? Én nem tudom. Ez eléggé lelombozó.
- Azért a szex is alapja egy jó kapcsolatnak. Ha jó vagy az ágyban, akkor leragadhat melletted, nemde?! - mosolyodtam el és szólaltam meg kis csend után.
Kuncogtam, amikor az agymenésemet nem hagyta szó nélkül. Hevesen bólogottam, amint felhozta a meghitséget. Az tuti, hogy meghit. Már érzem szemeibe a könnyeket is. El is imitáltam szórakozottan a sírást, majd elvigyorodtam.
Nemsokára vissza is keveredtünk a Szürkére és a fatal facepalmre fejemet fogtam és nevetgéltem halkan orrom alatt.
- Én eleve utálom a női főszereplőket, mert a legtöbbje egy idióta gyökér. - morogtam. - Nem is értem, hogy tudnak vele a nőstények azonosulni. - húztam el a számat.
Az édes szájú hangulatra elmosolyodtam, és én is lehunytam pilláim, hogy elképzeljem az ízüket. Be is indult nálam elég durván a nyálelválasztás kérem! Nem csoda, hisz én is szerettem az édes dolgokat, viszont most ütősre vágytam!
- Ahh, ne is mondd! Miattad leszek kénytelen még likőr mellett is dönteni. - nyitottam ki szemem és néztem rá Sadiere.
Ezután el is kezdődött a traccsparti köztünk a hímekről. Lepetten néztem rá, ahogy kinyögte, hogy félmeztelenül volt meg minden.
- Azta a mocskos, hogy én mit meg nem adnék, hogy úgy lássam Sethyt! - végül magamon toltam egy facepalmet. - Bocs, nekem nem volt ilyen szituációm. - köszörültem meg a torkom.
Erre megjöttek a piák, amit magamhoz is vettem, majd rápillantva Tejfelkére felé tartottam, és a Csinre elkuncogtam magam.
- A kockás felsőtestre, amit stíröltél első nap a palikádon és a kihaló félben lévő kekszi rendőrbácsikra! Csin! - cukkoltam picit, majd lehúztam egyből a töményt.
Azt viszont kifejezetten cukinak találtam, hogy a pasika felsőjét ölelgette alváskor és a többi. Én is csinálnám, habár én realbe toltam ezt Sethyvel, jaj. Nemsokára viszont én nekem kellett mesélni. Na ez érdekes lesz!
- Öhm, az egész azzal kezdődött, hogy bejött a bárba piálni. Mivel itt dolgozom egy tanconckát... - mutattam rá a csajra, akit betanítottam. - ...kellett betanítanom, de szépen ágyékon öntötte a palit, és elkezdtünk végül beszélgetni meg ilyenek. Ekkor elkezdtem füvezni és jött a főnök, viszont vihar volt, és megkértem, hogy vigyen az állomásra, de minden járat törölve lett kb, és a pasi a lakásomon kötött ki, míg végül együtt aludtunk és elkezdtem őt ölelgetni meg minden, de kiderült, hogy vámpír és kiégtem. Majd másnap is vele aludtam és közben megismertük egymást, és rá kellett jönnöm, hogy cseszett vonzó vámpír, és... És... És... - hadartam és kapkodtam picit levegő után. - És hja... - sóhajtottam fel csüggedten, majd inkább kértem egy üveg Jackyt. |
[159-140] [139-120] [119-100] [99-80] [79-60] [59-40] [39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
