Felix Moon
|
|
|
|
Celia // celiatherpg@indamail.hu
|
Külső tulajdonságok |
169 centiméter magasságú fiatalember, vagy az ő esetében vérmacska, kicsit nem mindennapi figura. Mint külsőleg és belsőleg. Észrevehető már a megjelenésében, hogy nem mindennapi személyiséggel fogunk találkozni, az ő külseje igen is, picit tükrözi a belsőt. Persze itt is vannak olyan tulajdonság, amikről azt hinnéd, hogy teljesen más személy, mint valójában. Bár nem épp ő az, aki nagy meglepetéseket okoz az embernek vagy épp más lényeknek. Mindig is nyúlánk fiú volt kiskorában, kicsit túl hosszú karokkal és lábakkal. Mára ez eltűnt, ugyanis Xil mostanra ezeket kinőtte vagy is inkább a teste nőtt a többi részéhez, ha mondhatjuk igazából ezt a dolgot.
Szemei sötétbarnák, amikről az írható le, hogy a fiú állandóan fáradt. Ez pedig nem igaz. Egész jókat szokott aludni és még ő sem ért miért látszódik ilyen álmosnak, pedig tényleg ritkán szokott ez lenni. A jéghegy csúcsa pedig az, hogy néha a szeme alatt még sötét karikák is megjelennek. Ezt még tetőzve - nagyon rosszul lát. Igazából csak az orráig lát el minden segítség nélkül, emberi alakjában. Meg is műttethetné a szemét, hiszen a pénz nála tényleg nem akadály, de soha se érdekelte az, hogy ezzel foglalkozzon el van magának a szemüvegével és a kontaktlencsékkel. Mert igen mindkettőt használja, mikor milyen kedve van. Szintén barna haját néha hagyja megnőni, addig, amíg nem ér a szemébe, ha megunja, egy kicsit megrövidíti azt. Az arcáról lehet elmondani igazából sok mindent. Először - jobban szereti meghagyni a borostát az arcán, de ha éppenséggel olyan kedve van még azt is eltünteti. Nála sok minden kedv függő. Ritka az, amikor nem vág unott pofát, bár nem sokszor szokta ezt csinálni valamikor viszont egy huszonnégy órát végig nyom ilyen arc kifejezéssel. Akármi történik vele. Ha viszont őszintén látod nevetni vagy mosolyogni, akkor igazán becsüld meg, mert nem mindenki látja így őt. Igaz, hogy igényli társaságot, de csak nagyon, nagyon ritkán oldódik fel így. |
Belső tulajdonságok |
Hogyan is kéne mondanom, hogy Xil nem épp az az ártatlan kis fiú, akinek sokszor látszik? Az is biztos, hogy nem olyan átlagos, mint a többi személy, ezt lehet érteni arra, hogy vérmacska, de arra is, hogy nem tud igazán beleolvadni a tömegbe a viselkedésével. De őt ez tényleg nem zavarja. Udvarias és elég beszédes, így tény nem olyan vészes egyén, mert ha problémákat akarsz benne keresni, eléggé oda kell figyelned, hogy mi is a baj vele, de nem vészes, ugyan is másokat nem tudna már bántani, ha tinédzser Xilről beszélnénk az más lenne. De a mostani férfifiú vissza tudja magát fogni, szerencsére.
Kezdjük ott, hogy talán túl illedelmes és udvarias egy vérmacska, viszont ő tényleg az akar lenni, nem álca az egész. Talán még egy picit meg akar másoknak felelni, de ne keressünk mögöttes tartalmat az egészben. Igazán figyelmes egy személy, minden kis részletre odafigyel, már csak megszokásból is, meg az apró részletek voltak és lesznek a kedvencei. Ugyan sokszor nem szólalhatott meg, nagybátyja miatt, ezért is sokszor el szokott hallgatni és inkább a másikat szokta át tanulmányozna és az eszébe vési, vagyis próbálja, az egyénnek az arcát. Ki tudja mikor jöhet neki jókor, hogy ismeri, azt a személyt, általában ezt gondolja. Ha megengedheti, beszél, mintha szófosása van, de ha észreveszi, hogy zavarja a másikat, befogja a pofáját. De egyébként, teljes mindegy neki, hogy a gyógyszerekről, a főnökségről vagy akár intim témákról akarsz csevegni, csak beszéljetek, mert igényli a mások társaságát. Ezért is található meg általában a nightclubban vagy a meleg bárba. Mindkét helyszínén törzsvendég, így nem kell aggódni, ha esetleg valaki lekési, vagy azt hiszi, hogy rossz információt adtak meg neki. Viszont nem csak egy igen jó kedélyű fiatal emberről beszélünk, mert vannak olykor durvább kirohanásai, de azokban a pillanatokban csak is magának árt, nem másoknak. Nem tudna még egyszer valakit megtámadni. De nem kell félni tőle, mert ez igazán csak ritkán történik meg, nem mindennapos. Olyan ritka az ilyen nála, mint a fehér holló. Olykor nem is tapasztalja meg egy személy, mert nincs is olyan sokáig vele. De igen, megtörténik az ilyesmi. De ha valaki esetleg látta ilyen állapotban, igazán el tudja magát szégyenleni, mert ő nem ilyen. Nem az a kis gyerek, hanem egy összeszedett vezető. Ami nem is olyan nagy hazugság, egyébként. Ha tud, rendbe vágja magát és el tud ülni a megbeszéléseken, ha nagyon kell. Jó, néha szokott rajzolni a noteszába, ha éppenséggel nem szól semmiről az összejövetel. Furcsaságát viszont még nem említettem, ami talán az egyik legérdekesebb dolog az egész lényében, meglepően tisztában van ezzel és úgy gondolja, hogy inkább előnyök, mint hátrányok. Nem is húzom tovább, inkább kijelenteném, hogy őt egyáltalán nem lehet felidegesíteni vagy kiakasztani. Nem tudja, hogy mikor alakul ki ez nála, de azt igen, hogy miért. Egyszerűen elfogadott mindenkit, ahogy van és nem próbálja őket megváltoztatni. Inkább az fogja felkelteni az érdeklődést, ha egy bunkóparaszt vagy, mint az, ha olyan kis kedveske vagy. Fordítva működik talán, hiszen nem az a szokása az embereknek, hogy egy rosszabb személyt kedveljenek, vagy is szerinte így van, de nem bánja. |
Történet |
Talán kezdhetnék a szülőkkel, hiszen ha ők nem léteznének, Xil sem lenne. Ha úgy nézzük, az ő történetük tündérien mesés, hiszen baba koruk óta ismerték egymást és udvaroltak is egymásnak. Mindenhova együtt jártak, alapiskola, gimnázium, de még fősulijuk is egy volt. Szinte ők voltak az igazi álom pár és példa mindenkinek. De vajon mi volt az egész mögött az igazság? Valójában minden olyan tökéletes volt, mint az kívülről látni lehetett? Nem nagyon, ugyanis mindkettőjüknek voltak saját gondjaik, amit nem voltak hajlandóan a másikkal megbeszélni. De ezt senki nem tudta csak ők. Egy napon, viszont Heleen és Jules összeházasodtak és ezután csak folytak a problémák.
Heleen és Jules első gyereke Sascha, aki egy igazi megváltásnak számított a kapcsolatukban, mert jobban összehozta őket. Igazán úgy tűnt, hogy végre jó irányba került az életük, de sajnos nem sokáig volt így. Hiszen a kislány se volt mindig olyan aranyos, hiszen rengetegszer csinált olyat, ami nem tetszett a szüleink. Ez viszont nem tudták hogyan kezelni, azt hitték, hogy egy gyerek felnevelési könnyen hangzik. Sajnos, nem volt igazuk. Kissé meggondolatlanok voltak ezzel egész dologgal kapcsolatban. De már nem tudták visszafordítani az egészet és nem akarták árvaházba dugni a lányukat. Így megpróbáltak a legjobbat tenni, de néha nem sikerült.
Aztán véletlen becsúszott Felix Moon, vagyis Xil a legfiatalabb családtag. Nos, ez sok veszekedést alakított ki a szülők között, mert a fiú egyáltalán nem volt tervezve. De valahogy csak megoldották és duplán annyit dolgoztak, hogy mindkét gyereknek jó legyen,ezt sajnos nem bírták sokáig a felnőttek, ugyanis, mire a kisebbik két éves lett egyre jobban csak a munkájukra összpontosítottak, nem pedig a gyerekekre, de a nővére, Sascha kezdte magát feltalálni, bár ő is pici volt még akkor. Bár bébiszitterük volt, de így is hiányzottak nekik az anyjuk és apjuk. De ők inkább nem is néztek feléjük, nem tudtak.
Aztán bekövetkezett a probléma, a szülők csak úgy elmentek és semmit nem mondtak a gyerekeknek vagy a bébiszitternek, hogy elmennek, igazából csak úgy eltűntek az egyik nap. A gyerekek három napig éheztek, amíg nem jött valaki értük. Az pedig nem más volt, aki mindig is vigyázott rájuk, csak őt érdekelte, hogy igazából mi is van velük. Pár napig nevelő otthonba voltak a nyomózásig. Kiderült, hogy a két szülő öngyilkos lett egy motelban. Senki nem gondolta volna, ezt még is így sikerült. Búcsú levelet is, hagytak, bár nem sokan tudták meg mi is állt benne, ahogy a gyerekeknek sem sikerült.
Mivel egyetlen élő, közeli rokonuk csak a nagybátyjuk volt, hozzá kerültek. De valahogyan a Moon családban senki sem ép személy. A férfi, Aksel, kegyetlen egy egyén volt az már biztos, hiszen az alkalmazottakkal nem bánt soha jól. Többen is beperelték vagy panaszkodtak rá, de soha nem kapta meg a méltó büntetését. Mindig is megúszta ezeket a dolgokat. De nem is ez foglalkoztat minket, hogy milyen volt Jules öccse. De ezt tudni lehet, hogy egyáltalán nem volt jó személy, pedig a gyerekek remélték, hogy legalább ő fog velük törődni, viszont nagyon csalódtak. Hiszen durván, durvábban bánt velük, mint bárki más eddig velük.
Aksel nem engedte, hogy emberi alakjukban legyenek, úgy gondolta, hogy így több haszna lesz nekik, mint kisgyerekként, az ő szempontjából igaza is lett. Meglepő dolog, hogy soha nem éheztette őket vagy hanyagolta őket el. Sőt! Xilnek megengedte néhányszor, hogy átváltozzon, mert meg akarta tanítani, hogyha Aksel, vagyis ő, meghal, hogyan vezesse a cégét és mit kell tudnia a kisgyereknek erről. Xil pedig örült, hogy rendesen tanulhatott. Egy bökkenő volt, hogy nem jártak iskolába, ami feltűnt másoknak. Így, Aksel, magántanárral tanította őket, hiszen nem akarta, hogy mások megtudják mi történik a négy fal között. Ugyanis, a nagybácsi, kísérletezett a saját rokonain. Néha, ha férfinak nem tetszett valamit, a kölykök csináltak, megkorbácsolta őket, mert úgy gondolta, hogy így meg tudja fegyelmezni őket. A kisfiú viszont nagyon rosszul viselte az egész dolgot, rosszabbul, mint a nővére. Bár, ha Sascha csinált valami rosszat bevállalta helyette a dolgot, így csak ő kapott igazából. Akárhányszor történt meg, nem tudta nem elsírni magát amit az idősebb férfi nevetségesnek gondolt. Meg gyengének is tartotta őt. Volt egyszer úgy, hogy Xil nem bírta a bánásmódot tovább, felindulásból rátámadott a nagyobb férfira és megölte őt. De nem érte be ennyivel, a dühe tovább vitte és addig szaggatta a tigris fogaival, amíg szinte semmi nem volt a nagybátyjából. Sascha talált rá és állította le. Valahogyan még is sikerült megoldani, hogy ez az egész soha ne derüljön ki. Csak pár ember tudott az egészről, Aksel helyettese és az ügyvéde. Meglepő módon mindkettő segítette a két testvért, hogy ne kerüljenek bajba.
Egy pár év eltelt és Felix hivatalosan is cégvezető lett. Sok ideig a nővére is vele maradt, de sokáig nem maradt ott. Nem tudott azon a helyen élni, ahol oly sokat szenvedett. Ezt meg is mondta öccsének, aki nagyon kiakadt, mert félt, hogy az egyetlen családtagját is elveszíti. Sascha biztosította, hogy nem lesz így. Megállapodtak, hogy együtt Magnolia Valley költöznek. Ez volt, olyan öt éve. De bekövetkezett a baj, hiszen a lány talált magának férjet és így nem ápolta tovább az öccsével a kapcsolatot, így eltávolodtak egymástól. Xil azóta sem feledkezett meg az egyetlen emberről, aki vele volt mindig is. Néha felhívja és négy hónaponként pénzt is küld a testvére családjának. Reméli, egyszer ő is lesz olyan szerencsés, hogy párt talál magának. |
|