Issac Elden 299 (24) férfi sárkány - jégtörő Bűnügyi helyszínelő és Drogszakértő heteroszexuális
	Shadows // -

Külső tulajdonságok

Issac valamivel magasabb az átlagnál. Testalkata nem von maga után semmi kivetnivalót, teljesen arányos. Igaz, nem a teljesen kigyúrt srácok csoportját népesíti, de azért van rajta izom, ami finoman erősíti felsőteste V alakját. Ezt olykor kihangsúlyozza egy testresimuló pólóval, ám arra mindig figyel, nehogy túl szűk legyen az említett darab. Azért kötözött sonka mégsem akar lenni! Ruházata nem túl bonyolult, szívesen kiegyezik egy egyszerű nadrág-pólóval, bár az utóbbit ritkán lehet látni, ugyanis gyakran hord pulcsit, amelynek kapucniját szereti mélyen a szemébe húzni. Arca egy kicsit talán kisfiús, ám ez nem sokaknak tűnik fel, ugyanis ritkán látni rajta mosolyt, amely előhozná eme vonásokat. Haja a barna szín egy árnyalatát tudhatja magáénak. Általában borzasan meredezik felfelé, mivel tulajdonosa ritkán nyúl hozzá. Szemei színére az elsőre beléjük tekintő váltig állítaná, hogy szürke, s csak később jutna eszébe, hogy fellelhetett benne néhány kékes pontot is. Sárkányalakban teste szürke, egy cseppnyi kék árnyalattal, amíg szárnya már messze különlegesebb ennél. Különleges mintázattal rendelkezik, amely olyan hatást kelt, mintha tollak borítanák. Színösszeállítása is rendkívül változatos, ugyanis “evezőtollai” világoskékek, teste felé haladva pedig fokozatosan besötétednek. Amíg felsőrésze fehér, világoskék csíkokkal. Szemei sárkányként rikítóan citromsárgák.

Belső tulajdonságok

Issac nem tartozik az akaratos, s még kevésbé a harcias élőlények közé. Sztoikus nyugalom jellemző rá, elviseli az élet fájdalmait. Rendkívül türelmes, szinte esélytelen feldühíteni. Önzetlen, bármijét szívesen megosztja másokkal. Barátságos, bár eléggé magába forduló, szóval nem gyakran kezdeményez ő. Nehezen épít ki mély barátságokat, lassan kezd el csak megbízni másokban. Egy kívülálló számára kicsit merevnek tűnhet, ami visszafogottságából adódik, ám a családi körében egészen jól fel tud oldódni. Egészen jó viszonyban van a viccekkel, igaz ninkább csak nevet rajtuk, ritkán ereszt meg egyet. Nagyjából kiheverte már az őt ért megpróbáltatásokat, ám néhány dolog még most is kísérti. Retteg a bezártságtól, márcsak a gondolatától is remegni kezd. Ehhez szervesen kapcsolódni látszik a sötétségtől való félelme. Ez is régi sérelmeire vezethető vissza, máig felkapcsolt kislámpánál alszik.

Történet

Issac nem büszkélkedhet túlságosan szép gyerekkorral. Anyja, Vanessa gyönyörű asszony volt, akin sok férfi szeme megakadt. Ő azonban fiatalon hozzáment éjfúriához, Gomorhoz, aki egy végtelenül kedves férfinek mutatta magát. Vanessa elköltözött a férfivel annak vidéki birtokára, messze a szüleitől és a nővére családjától. Pár évig boldogan éltek, ám utána problémák ütötték fel a fejüket. Gomor bátyja, Dylan, odaköltözésükkor jegyben járt egy hölggyel, Mayával, akivel egy időután eltávolodtak egymástól, mivel Dylan beleszeretett Vanessába. Sokszor megkörnyékezte a nőt, ám az nem akart tőle semmit, hűséges maradt a férjéhez. A bátyj azonban nem fogadta el a visszautasítást, új tervet eszelt ki. Egyik reggel álnok dolgot suttogott az öccse fülébe, azt mondta neki, asszonya megzsarolta őt: vagy lefekszik vele, vagy azt mondja a férjének, Dylan erőszakoskodott vele. Gomor éktelen haragra gerjedt, s rögtön kérdőre is vonta Vanessát. Meghallgatva a történetét azonban nem tudta kinek higgyen, így gyanakodva figyelte mindkettejüket. Nem történt semmi, lévén, hogy Dylan nem próbálkozott, ám ahelyett, hogy ez megnyugtatta volna Gomort, ő egyre gyanakvóbb és gyanakvóbb lett. Egyre többet leskelődött utánuk, a mániájává vált, ráadásul éjfúria lévén könnyedén el tudott rejtőzni az árnyakban, s feltűnés nélkül tudta követni a testvérét. Egyszer Gomornak halaszthatatlan dolga akadt a közeli városban. Dylan kapva-kapott az alkalmon, újra meglátogatta Vanessát, aki megint visszautasította. Ez azonban csöppet sem érdekelte a férfit, megerőszakolta a nőt. Vanessa nem mert szólni a férjének, így az eset titokban maradt, egészen addig, amíg Gomornak újabb dolga nem akadt. Dylan újfent lecsapott a kínálkozó lehetőségre. Ám ezúttal nem úgy végződött a kaland, ahogy várta. Senki sem tudta miért, de az éjfúria visszafordult, s dolgavégezetlen hazatért. Gomor annyira feldühödött a látottaktól, hogy végzett a bátyjával. Ezekután Vanessa nyekkenni sem mert, igyekezett meghúzni magát immáron őrült férje mellett. A férfi biztos volt benne, felesége mindennel, szó szerint fűvel-fával csalja, holott szegény asszony ki se lépett lakhelyük kapuján. A rettegő asszony egyetlen támasza Maya volt, aki szülei halála után visszaköltözött hozzájuk. Nem sokkal később született meg Issac. Érdekes módon Gomor számára nem volt furcsa, hogy “fia” jégtörő lett, nem pedig éjfúria vagy tűzokádó. Vanessa megpróbált írni a nővérének, mivel nem akarta, hogy fia az őrült férje mellett nőjön fel. Sajnos a levél azonban nem jutott el Wanderához, ugyanis férje valamilyen úton-módon megszerezte. Égtelen düh gyúlt elkorcsosult lelkében. Hiába próbálkozott Vanessa, semmi nem hatott a férjére. Gyermekét azonban mindenképp meg akarta óvni, így megkísérelt megszökni. A kísérlet gyászosan sikerült, Gomor ugyanis számított erre a lehetőségre, s az utját állta. Vanessa nem tágított elhatározása mellől, így összeverekedtek. A küzdelem rosszul sikerült: Vanessa belehalt a sérüléseibe, Gomor pedig elvesztette az egyik szárnyát, ezért soha többet nem tudott repülni. Nem tudni hogyan, de arra lyukadt ki hosszas dühöngés után, hogy mindez Issac hibája. Gondolom ezekután mondanom sem kell: nem alakult túl jól a kis jégsárkány élete. Apja minden dühét -márpedig sokszor volt mérges- rajta vezette le. A legváltozatosabb borzalmakat találta ki neki, ám a kedvence mégis az volt, hogy “fiát” egy ládába zárta a pincéjébe -pontosan jól tudta, hogy Issac retteg a sötéttől- s élvezettel hallgatta a srác szenvedését. A jégsárkány egyetlen biztos pontja Maya volt, aki igyekezett segíteni rajta. Hiába mehetett volna el, ő mégis maradt a fiú kedvéért. Sok-sok évig volt kénytelen Issac elviselni őrült “apját”. A borzalmak végül Wandera vetett véget, aki a húgát akarta meglátogatni, ám egyáltalán nem azt találta, amire számított. Gomor át akarta ejteni, s mindenféle mesét talált ki, hogy hol van Vanessa, ám a másik sárkány átlátott rajta. Hiába erőlködött az éjfúria, Wandera rájött az igazságra. Iszonyatosan dühös lett, és gyilkos szándékkal nekiugrott Gomornak. Küzdelmük -márha egy dühös tűzokádó heves támadása és egy röpképtelen éjfúria esetlen védekezése annak minősül- nem tartott soká, s kegyetlen módon ért véget. Wandera kivégezte Gomort, Issacat pedig magával vitte. Azóta egészen jó élete van, bár a régi traumákat még mindig nem heverte ki. Múltja miatt szeretett volna segíteni másokon. Nehezen lehetne megmondani, miért éppen a rendőrségnél lyukadt ki, talán az övéhez hasonló helyzetűeken kívánt segíteni. A fegyverekkel és a lövöldözéssel sosem volt kibékülve, így inkább valami kevésbé erőszakos dologgal óhajtott segíteni a rendőrségnek.