Rhea Skarl 835 (32) nő angyal hegedűs heteroszexuális
	Hayle // -

Külső tulajdonságok

178 centiméteres magasságával mondhatjuk nem szükségszerű felvennie a magassarkúkat. Nem is teszi ezt meg. Sokkal jobban szereti a lazább de mégis nőiesebb stílust. Ha kötelező vagy az alkalom úgy adja akkor mindenképp megadja a módját ez nem is kérdés! Nem egy trehány fruska. Kevés sminket visel, elvégre tökéletes bőre van és a tengerkék szemei bőven elegek. Viszont a nagyon muszáj használ kis szemceruzát-festéket és szájfényt, de nem viszi túlzásba. Hosszú hajával sem szokott sokat bibelődni, vagy copfba köti esetleg szoros, laza konytba mikor milyen kedve van. De előfordul, hogy kiengedi, ekkor a végeit be szokta hullámosítani, mivel alapból szögegyenes a haja. Viszont ha erre sincs ideje akkor hagyja ahogy van és kész. Mindenképp jól néz ki. Sokszor kérdezik tőle, hogy természetes-e a hajszíne mire a válasz perszehogy az! Ez nem is kérdéses, sosem szorult rá, hogy festesse, szóval határozottan ki lehet jelenteni, hogy ő a fodrászok rémálma. Vékony alkattal áldotta meg a sors és rájött időközben, hogy ő akármennyit zabálhat sosem fog meghízni, aminek kifejezetten örül, hiszen mi tagadás, szereti a hasát jó ételekkel tömni. Kick-boxolni is azért jár mert jó buli és önvédelmet is gyakorol ezzel. A pasik meg csorgathatják a nyálukat, ha nagyon szerencsések elveri őket és utána kapják meg a kacsintást. Persze ahhoz jól kell szerepelniük.

Belső tulajdonságok

Szeret ismerkedni és egész laza jellem ahhoz képest, hogy milyen karótnyelt volt régebben. Mondhatjuk teljesen kifordult az akkori önmagából, de ez előnyére történt, így nagy gond nincs. Közvetlenebb ráadásul imádja ha az újdonság ereje elkapja és felfedez eddig számára ismeretlen dolgot. Sokszor nyersen már-már alpárian fogalmaz és nem veti meg a szarkazmust sem. A görbe tükröt pedig imádja használni másokon úgy, hogy azoknak le sem esik ő pedig jót nevet rajtuk. Bukásával kicsit gonoszkásabb lett, nem az az ártatlan és mindenkihez kedves nőszemély. Természetesen ez emberfüggő, hiszen ha valaki vele normális akkor ő nem szivatja, maximum csak finoman csipkelődően. Ha valaki közel kerül hozzá még jobban esélye van megismerni sok hibájával és hülyeségével együtt. Mint például a furcsa ízlése. Imádja a fekete kávét...cukor nélkül, jó erősen, illetve a zöld teát ugyanígy. Sokan már ezért hülyén néznek rá, de őt ezt természetesen letojja magasról. Nem szereti ha átcseszik a fejét és eléggé heves természetű lett az évek folyamán, így simán rácsap az asztalra ha valami nem tetszik neki. Nem érdemes vele szarakodni, hiszen visszanyal a fagyi. Viszont kétségtelen, hogy a kék szemeivel tud vérfagyasztóan nézni, ha nagyon ideges és ilyenkor talán még rosszabb mintha csak tombolna. Képes levegőnek tekinteni bárkit és a csendkirályt profi szintre emelte, a lekezelő beszéd szinte már csak hab a finom tortán. A kandírozott meggy a tetején pedig az, hogy még tud is olyanokat mondani, hogy mások pityeregve vonulnak el egy sarokba begubózva magzatpózba. Természetesen ez volt a feketeleves, hiszen tud ő ilyen is lenni, de nem mindig. Mindezek ellenére hajlamos minimális segítőkészségre, de csak akkor ha valaki ezt kiérdemli...esetleg jó kedve van. Mondhatjuk gondoskodó jellem is, de nem kifejezetten anyatípus és babusgatós. Apró dolgokkal fejezi ki ezeket. Kifejezetten művészlélek, így picit érzékeny is de semmiképp sem mindenen bőgös típus. Ha ő sír akkor nagy gond van, vagy tényleg eszméletlenül meghatódott. Nem adja meg senkinek sem azt az örömöt, hogy ilyet lássanak tőle. A szerelem eddig elkerülte, vagy nem is hagyta, hogy az legyen, így ez számára ismeretlen egyelőre, de úgy véli, ha az állatok és a zene a szívéhez nőttek akkor talán egyszer egy ember – vagy lény – képes nála ugyanezt elérni.

Történet

Sokáig szolgált hűségesen a mennyekben és mondhatni élte boldog életét. Egyszer sem ment le a Földre, betartott minden játékszabályt és követte a parancsokat. Mikor pont nem ezeket tette akkor zenélt a hárfáján. Persze nem ő volt az egyedüli tehetség ebben, viszont valamiért sok irigye volt amit igazából sosem értett. Bár elismerte, hogy ügyesebben bánik a húrokkal, de énekügyileg egyáltalán nem volt feltűnő jelenség. Csak a megszokott színvonal ami ott megy fent. Jó ideig Luciferre is felnézett csodálattal és nagyon sajnálta, hogy végül bukott lett belőle. Ekkor sokáig nem is játszott ám végül megtalálta újból a hangját. Sorban végignézte ahogy közelebbi és távolabbi társai sorra tűnnek el, de sosem értette, hogy miért történik mindez. Nem érdekelte őt az emberek és a kicsiny világuk sem, sőt valamilyen szinten le is nézte őket de ezt nem hangoztatta. Szerencsére nem is őrangyal szerepet bíztak rá, így nem kellett szükségszerűen elviselnie ezeket a gyenge lényeket. Közönyösen állt ehhez, hiszen hihetetlennek tűnt számára az, hogy ilyen apró teremtményekkel teli állatkertet csinált Isten és jól eljátszogat velük...esetleg nevet rajtuk. Mi értelme ennek? Sosem kapott rá választ, hiszen kérdezni se merte. Inkább elmerült a zenélésben amit látszólag meg is kapott az állandó feladatának ő pedig nem is bánta. Előbb tépi rongyosra az ujjait a húrokkal mitsem bébiszittert játsszon egy idiótának. Viszont egyszer minden jónak vége szakad. Számított rá, viszont arra nem, ahogyan történt. Sokan megelégelték a játékát és a dallamait (persze a pozíciója sem volt utolsó dolog), így össze is beszéltek a háta mögött. Egy hatalmas árulásnak lett áldozata melyben azzal vádolták, hogy titokban nem egyszer lement a Földre és szexuális kapcsolatot létesített halandóval és meg is gyilkolt egyet brutálisan. Hiába tiltakozott és hajtogatta, hogy ez nem igaz, mégis le lett taszítva. Mikor túlélte a zuhanást sokáig csak sírt, de nem a társai tette miatt, a hárfáját sajnálta. Természetesen azért az összes hazugnak megjegyezte az arcát és a nevét. Ha találkozik velük lent akkor bosszút fog rajtuk állni ebben a földi pokolban, erre mérget vehetnek. Ez történt harminc éve és ezalatt megtanulta a minimális alázatot, hiszen szüksége volt rá, hogy elvegyüljön az emberek közt. Hivatalos egyetemen tanult zeneművészeti szakon, bár nagy szüksége nem volt rá, maximum a kották terén azzal viszont küzdött rendesen de most már megy neki. Amint kilépett a nagybetűs emberi életbe nem sokáig kellett munkahely után néznie, hiszen Magnoliában kapott is egy állást így beállt egy szimfónikus zenekarba ahol hegedűs szerepét tölti most be. Egész nap próbálnak, filmbetét dalokat alkotnak ha van rá felkérés és a többi. Miért nem hárfás lett? Jogos a kérdés. Nem véletlenül, hiszen egy olyan hangszert sem talált amilyen ott fent volt neki a mennyekben. Külsőre és hangzásra sem passzolt. Viszont ha rálel egyszer akkor biztosan megszerzi kerül amibe kerül! Egyértelműen nem csak magolt végig évekig, hiszen amint kibékült az emberekkel és a helyzetével egyből eldöntötte, hogy igenis kipróbál olyan dolgokat amiket eddig nem tehetett meg. Ha már ígyis-úgyis a Pokolra fog kerülni akkor már tökmindegy nemde? Nem kefélt azért fűvel fával és nem gyilkolászott meg a többi, csak élvezi az életét, végre felszabadulhat.