Sheryl Cole
|
|
|
|
|
Külső tulajdonságok |
Ryl finom, elegáns megjelenéssel rendelkezik. Alakja tökéletes, a sok edzéstől izmos, és formás, ráadásul domborulataira sem lehet senkinek panasza. Öltözködését tekintve jobban szereti az egyszerűbb dolgokat, amik kényelmesek és praktikusak. Elvégre vadászként és nyomozóként is az élete múlhat rajta, hogy normálisan tud-e mozogni a ruhájában… mindezek mellett persze előnyben részesíti a divatos darabokat. Színek tekintetében a sötétebbek kerülnek előtérbe, habár néha élénkebb színekben pompázó öltözéket is hord. Gyakran látni csizmában, vagy minimum zárt cipőben, a magassarkúakat nem kedveli, és nincs is rá szüksége, hogy magasabbnak látsszon, mivel valamennyivel 170 cm felett van. Hegek tekintetében sajnos van mivel büszkélkednie, valamivel a szíve fölött van egy nem túl hosszú, ám kis híján halálos forradásnyom. Emellett még a jobb combján is van egy hosszú heg, aminek külön érdekessége, hogy egy vadász társával való gyakorláskor szerezte...
Arca szép, vonásaiban pedig enyhe kislányosság bujkál, amely gyakran elő is tör, ha mosolyog. Szemei sötét barnák, és beléjük tekintve az embernek az az érzése, hogy tulajdonosuk valami huncutságra készül. Haja is sötét barna, bár nyáron egészen világosra kiszívja a nap. |
Belső tulajdonságok |
Ryl személyiségét mindenképp kétfelé kell osztani. Egyrészről az “otthoni” személyisége, amelyet csak a nevelőapja miatt kénytelen viselni. S bár igyekszik a őt elkerülni, olykor-olykor mégis kénytelen találkozni a férfivel. Ez a személyisége voltaképp egy védelmező mechanizmus részéről, hiszen így védekezik maximalista, és enyhén kegyetlen nevelőapja ellen. Ilyenkor érzéketlennek és végtelenül bunkónak mutatja magát. Apja ugyanis azt várja el tőle, hogy érzelemmentesen gyilkolja a nem ember lényeket. Mindezek mellett pedig megjegyzendő, hogy anyja halála után igyekszik minden kapcsolatot megszakítani vele, már saját lakást is vett.
Ha azonban az előbb említett személy nincs jelen, akkor önmaga lehet. Ilyentájt egy életvidám lányka szerepében tetszeleg. Boldog mosolyától megszabadítani szinte lehetetlen, jókedve sosem hagyja el. Állandóan viccelődik, igyekszik mosolyt csalni mások arcára. Türelmes, szívesen magyaráz el bármit többször is. Épp ezért nehezen viseli, ha siettetik, igyekszik mindenen addig dolgozni, amíg az tökéletes nem lesz.
Könnyen barátkozik, de a bizalmának elnyeréséhez több kell, mint néhány kedves szó. Rendkívül érzelmes és megértő, tökéletes lelki szemetes, bárkit, bárhol, bármikor meghallgat, ha az illető kiöntené neki a bújait, bajait. Nagyon mély érzésű, könnyű megbántani, s ilyenkor gyakran fakad sírva.
Sosem ítél elsőre, a kezdetekben mindenkihez barátságosan viszonyul. Igyekszik megvédeni az átlagos embereken kívül az ártatlan lényeket is, a többi vadásztól.
Nem állt le a vadászattal, ha olyan lény akad az útjába, aki szemrebbenés nélkül gyilkol, az számíthat rá, hogy eltörli a föld színéről. |
Történet |
Az életének elmesélét hamarabb kell kezdenem a születésénél. Anyjáról sosem lehetett elmondani, hogy a minta feleségek, vagy szülők példája lett volna. Párját szemrebbenés nélkül csalta meg, pedig szerette a férfit. A sluszpoén mégis az volt, hogy úgy gondolta, ez teljesen normális, s nem értette, hogy a férje miért problémázik. Biztosra vette, hogy a gyermek az övé, ezt pedig arra alapozta, hogy vele feküdt le a legtöbbször… igen, határozottan nem ezt kell mondani egy megcsalt férjnek.
Az asszony nem tudott mit kezdeni a helyzettel, leánya pedig a férje vezetéknevét kapta. Sehogy sem találta a helyét, mániákusan, titokban követte volt párját, ugyanis csináltatott egy DNS tesztet, amiből egyértelműen kiderült, hogy Shane a kislány apja. Azonban még mielőtt elmondhatta volna neki, ráeszmélt annak vámpír létére. Nagyon megrémült, s egy ideig erőteljesen paranoiás lett. Ekkortájt talált rá egy vadász, aki persze néhány kérdés után rájött, hogy mit látott a nő. Azt azonban, hogy ki is volt a látott vérszívó, a vadász sosem tudta meg. A zavart asszony lelkét egy ideig ápolgatta a vadász, ám hamar több lett köztük… a nő a vadász mellé szegődött, ő így állt bosszút, ám szerelmét nem volt képes kiadni.
Teltek múltak az évek, s Ryl anyja egyre jobban beleszokott a vadász életbe, így amint lánya elérte a megfelelő kort, őt is elkezdték tanítani és edzeni. Bár Ryl szépen haladt előre mindkét téren, s a hiányzások ellenére is jól teljesített a suliban, nevelőapja nem volt vele teljesen megelégedve. Ő ugyanis azt szerette volna, ha a lányból ugyanolyan kegyetlen gyilkos lesz, mint amilyen ő is volt. Gyakran veszekedtek is Ryl anyjával, aki, akárcsak lánya, úgy tartotta, csak az emberekre tényleg veszélyes lényeket kell kiírtani.
Számtalan vadászat után Ryl egyre kevésbé állhatta a vadászok életét, s amikor csak alkalma volt rá, futni hagyta a levadászandó lényt. Sajnos azonban nem minden lény hálálta meg a gesztust azzal, hogy eltűnt a francba, aztán nem okozott több nagy port kavaró dolgot. Egyszer egy vérfarkas Rylnak ugrott a menekülés helyett, s hiába próbálta a lány lebeszélni, meg akarta ölni őt. Nem tehetett hát mást, kénytelen volt végezni a farkassal, mivel különben az végzett volna vele. Még néhány ehhez hasonló eset után a fiatal leány kénytelen volt belátni, hogy nem minden lényt lehet futnihagyni, pár ellen bizony fel kell lépni.
Bár Ryl mindig is tudta, hogy nem az igazi apjával él együtt, azt sosem tudta kiszedni anyjából, ki is a másik, vérszerinti szülője. A leány viszont szabadulni szeretett volna nevelőapjától, aki állandóan vadászatokra rángatta el őket anyjával, s szentül meg volt róla győződve, hogy az igazi apja mellett sokkal jobb volna nekik. Ezért is választotta a nyomozói pályát, hátha az ott tanultak segítenek apja felkutatásában. Hiába erőlködött azonban, anyja segítsége nélkül az istennek sem boldogult.
Anyja utolsó vadászatának alkalmával, pont amikor nevelőapja távol került tőlük, s a két nő együtt volt kénytelen szembenézni az egyik üldözött vámpírral. Megkísérelték őt is futni hagyni, ám a vámpír ölni akart… rávetette magát Rylra, az anya azonban kettejük közé vetette magát. Ryl a fájdalomtól, s a biztos tudattól, hogy anyja meg fog halni, villámló szemekkel, és gyilkos dühvel vetette magát a vámpírra. Ez a lény volt az első, akit tényleg meg akart ölni. Sikerült végeznie a vérszívóval, majd haldokló anyja mellé kuporodott, aki elmesélt mindent neki, a történet elejétől kezdve. Adott egy képet is a lánynak, s arra kérte őt keresse meg Shanet, és mondja el neki, hogy még mindig szereti, sehogy sem tudta elfelejteni.
Ez után a szomorú eset után költöztek nevelőapjával Magnolia Valleyba, mivel itt különösen sok levadászható lény él. |
|