Tran Thuy Chi 328 (23) nő sárkány - éjfúria bűnöző pánszexuális
	Annabella // annechannel29@gmail.com

Külső tulajdonságok

162 centiméter magas és látványilag törékeny testalkata van, de igazából van rajta izom. Haja változatos hosszúságú és színű, ami vietnámi származásának köszönhetően eredetileg fekete volt, csak hát divatból festeti. De a fekete haj tökéletesen kiemelte volna a hófehér bőrét. Ezt általában kiengedve hordja, de van amikor befonja vagy kontyba tűzi. Mandulavágású barna szemeiben mindig láthatunk valamilyen csillogást, legyen az kislányos, huncut vagy egyenesen szélhámos. Általában sminket nem használ, de ha bulizni megy vagy egyszerűen különleges eseményen vesz részt, akkor a szemeire és az ajkaira fektet nagyobb hangsúlyt. Domborulatai nem túl nagyok, főleg a melle, de nem panaszkodik. Legalább nem akadályozzák a testmozgásban vagy az esetlegleges sorra kerülő bunyóban. Sőt még elégedett is a saját emberi testalkatával, méghogy a sárkány alakban lévő alakjával. Ha pedig a stílusát kell leírni, akkor valami olyan lenne a válasz, hogy elegáns kislányos beütéssel. Előszeretettel fonja be a haját és rak bele egy masnit, leggyakrabban a színjáték részeként. Ékszereket tekintve elég visszafogott: olykor láthatunk a fülében kisebb fülbevalót, olykor az egyik karján egy karkötőt, vagy egyik ujján egy gyűrűt. Esetleg egy nyakláncot, de sohasem hord túl sokat. Van a bal csuklóján és a derekán egy tetoválása, amik együtt alkotják egy sárkány alakját. Illetve önvédelemből mindig nála van a néhai férje kardjának a kicsit mágiával átalakított változata, amit vagy övnek használ vagy pedig a tárkájában van összehajtva. Igen, összehajtva! Sárkány alakjában pedig a bőre felszínének a legtöbbjét fekete pikkelyek fedik, de van a gerince mentén és a farkán van egy vékony kis sáv, ami valahol kékes, de valahol ezüst.

Belső tulajdonságok

A külseje alapján azt hihetné az ember, hogy a egy igazi földre szállt őrangyal. Viszont senki se higgyen vele kapcsolatban a szemének, mert a személyisége inkább hasonlít egy szirénéhez, ha valamihez mindenképp lehetne hasonlítani. Hiszen 1715 óta már nem képes az emberekhez kötődni és akármit is érezni, mindenkire tárgyként tekint, még a saját emberei is tárgyak a szemében. Csupán a saját érdekei számítanak neki. A kedves, barátságos, cuki, jólelkű elveszett lányka csupán a színjáték része, amibe legtöbbször bedőlnek az emberek. A valódi énje egyáltalán nem cuki és kedves, legalábbis amióta megváltozott. Érzett dolgokat és volt is szerelmes, de az egyszer volt az idő végtelenségében, amit csak a legvégsőkig elmenő személy lenne képes visszahozni. Fogalmazzunk úgy, hogy még ő is szeretné elhinni, hogy a benne lévő Hamupipőke még létezik. Minden cselekedetét amihez kellett volna valamilyen érzelem azt az emlékeiben élő dolgok alapján oldotta meg. Például ha meghalt valaki, akkor részvétét csak úgy tudta megjátszani, hogy visszaemlékezett, hogy mi az a gyász. Ha kedves akar veled lenni, akkor egy cuki kislány lesz, de ha ki akar belezni, akkor valahogy eléri azt. Ha le akar vadászni, akkor egy idő után úgy is megtalál valamikor, főleg ha az áldozata az erdőbe menekül. Ha felidegesíted, akkor Isten kíméljen a haragjától, mert amúgy könnyen fel lehet bosszantani őt, csak gyakran leplezi azt. Viszont az a különleges teremtés, aki fel tudja olvasztani a befagyott szívét, annak a cipőjét is megcsókolná, nem szó szerint. El is felejtettem mondani, hogy aki nem ismeri, az heteronak, aki meg igen, az aszexuálisnak hihetné, de valójában pán. Ha tényleg képes lesz újra szerelemre, akkor tök mindegy neki, hogy milyen nemű, fajú vagy életkorú. A lényeg, hogy éljen, mozogjon, és lélegezzen. Szóval mindegy lesz neki, hogy ha egy 60 évesnek kinéző pasinak női nemi szerve van a lába között és ki van sminkelve. Mármint az arca lenne kisminkelve.  Mint mindenkinek neki is van gyenge pontja, amit ő jobban szeret szabálynak hívni. A lényege az az, hogy soha nem bántana leginkább fiatal gyerekeket vagy olyan egyedülálló szülőket, akik nélkül a gyerek árva lenne. Ennek meg a legkézenfekvőbb magyarázata az az, hogy elvesztette a saját gyerekét más által, és senkinek sem kívánja az ahhoz hasonló fájdalmat, mert annyira azért nem elvetemült vadállat. Szóval gyerekekkel való kedvessége az őszinte tud lenni. A tompa érzésvilágához képest a legerősebb érzés a sérült gyerekek iránt való törődés zserűség, legyen az a sérülés fizikai vagy mentális. Gyakorlatilag ez a megmaradt gyengéd része a gyerekek felé az egyetlen reménye, hogy valaha visszatérjen az 1715. esztendő előtti énjéhez.

Történet

1688. február 29-én születt a Ha Long-öbölben lévő egyik barlangban, a sárkány évében. Legalábbis azon a napon bújt ki a tojásából. Az egész élete talán benne lehetne egy vaskos mesekönyvben, de ez mégsem lenne tündérmese, amikor a főszereplőt megtalálja mindig a happy end. Hiszen amikor kibújt a tojásból, akkor látták meg, hogy a bébisárkány - vagyis Ő - egy éjfúria. Ez azért volt gond, mert azon a napon derült ki, hogy édesanyja félrelépett, hiszen a sárkány szülők mind a ketten jégtörők voltak, és a két féltestvére is az volt. Így nevelőapja haragja miatt szinte úgy nőtt fel, mint Hamupipőke a mesében és szinte mindig kakukktojásként érezte magát és mindig a szökést tervezgette az édesanyjával. Hiszen jobb életre vágyott és többnek akarta érezni magát, mint egy ház cselédje. Édesanyját pedig ki akarta menteni abból a megalázó helyzetből, hogy a nevelőapja mindig csak Szajhaként szólította. Aztán egy nap az édesapjának volt képe feltűnni, és a kis Chi látta, hogy az édesanyjával csókolóznak a házuk közelében lévő erdő egyik fája mögött. A pillanat nem tartott sokáig, mert a nővére meglátta őket és jelentette is a nevelőapjának. A többszörösen felszarvazott és dühös férfi pedig hidegvérrel megölte az édesszüleit, őt pedig elüldözte az otthonából. Sokáig bolyongott az erdőben egyedül és végtelenül szomorúan, de amikor betöltötte a huszadik életévét, akkor találkozott egy tűzokádó sárkánnyal, akibe szenvedélyesen beleszeretett. Végül  1712-ben meg is házasodtak, de a nászéjszakájukat nem tudták elhálni, mert rájuk találtak a vadászok, és tovább kellett állniuk. Egy teljes évig menekültek, míg végül le nem tudták rázni őket. 1714-ben viszont Chinek lehetett gyermeke, és már a tojását őrizte. Lassan várta is, hogy a bébisárkány megrepessze a tojást. De ahelyett, hogy a világ legboldogabb anyukája lehetett volna, akkor kezdődött el élete legrosszabb időszaka. Ugyanis, a gyermek sohasem született meg igazán. A vadászok, nevelőapja és a féltestvérei egyszerre tűntek fel, és elkezdődött a mészárlás. A vadászok a férjét támadták le, míg a testvérei végignézették Chi-vel a gyermeke halálát. Ugyanis a nevelőapja kívül belül kőkeménnyé megfagyasztotta azt a bizonyost toját, aztán apró darabokra tördelte. A követketkező kép, amit látott az hitvese halála, amitől teljesen kiborult és hirtelen bosszúvágy csillant fel a szemében. A lány átváltozott és az árnyéban osonva felkapta a férje kardját és átszúrta a nevelőapján és a még életben lévő vadászokon. De a féltestvérei elmenekültek. Amint Chi képes volt visszaváltozni emberi alakba, és eltemette a férjét és a soha meg nem született gyermeke maradványát. A többieket pedig jelöletlen tömegsírba helyezte. Az ez utáni időszakot a különböző erdőkben töltötte, miközben kőszívűvé vált. Soha többé nem volt képes őszintén törődni és akkor vált olyanná, mint amilyen most. Csupán két fegyverrel élte túl annyi éven át; a néhai férje kardjával és a saját maga által készített íjjal. Minden ottani sárkány éveken át csak a Sötétség Íjászaként ismerte, illetve senkinek se árulta el a valódi nevét. Az évek leforgása alatt viszont szerzett bizalmasokat és egy jó kis banditákből álló csoportot hozott létre, ahol mindenkinek volt fedőneve és álneve is. Az alapító hat tag mind sárkányok, viszont az idők alatt másféle fajokat is befogadtak maguk közé, így szinte elkerülhetetlenné vált, hogy az élet összes területén legyen egy embere. 1975-ben, amikor vége lett a vietnámi háborúnak, akkor költözött az egész bagázs lassanként és szakaszokra osztva Magnoliába. Azaz  nem egyszerre jöttek, mert az túlságosan feltánő lett volna, hanem különböző csoportokra lettek osztva. Miután ez megtörtént, és mindenki beilleszkedett Magnolia életébe, akkor Chi is megnyugodhatott. Azóta az alapító tagokon kívül mindenkinek van rendes alibiként szolgáló munkája. De mindegyikőjük csinált már olyat, amiért már régen a börtönben kéne rohadniuk. Az alapítóknak viszont a bűnözés, gyilkolás, tolvajlást, stb. az egyetlen munkájuk, mert ők tudnak vigyázni magukra és egymásra. Senki nem tudhat róluk, hogy valójában micsodák, maximum a meg nem ölt áldozataik. Magnolia sárkányai pedig csupán hallhattak róluk. Chi rohadt jól tudja magát leplezni, amiért a legnagyobb köszönetet a külsőjének köszönheti. Illetve azért, mert a bűnözőtársaival sosem mutatkozik nyilvánosan és feltűnően. Kiraként mutatkozik be mindig, hogy nehogy kellemetlen szituációba kerüljön. Például, hogy az egyik Genesisként a másik személy meg Gemmának ismeri, miközben az a két személy ismeri egymást. A bűnözői bandán belül mindenki a fedőnevén szólítja egymást, hátha lehallgatják őket. Az ővé az Íjász. A legfőbb feladata, amit még meg kell csinálnia még életében, hogy megtalálja a féltestvéreit és lassú halállal ajándékozza meg őket. Mert ha egyszer megtalálja őket, akkor kicsinálja, hogy érezzék törődést, vagyis a fájdalmát, amit érzett anno.