Pierce Scriven
|
|
|
|
Colrin // demonwase@gmail.hu
|
Külső tulajdonságok |
Tartalom Késő húszas éveiben járó, magas, jó kiállású férfi. Sötétbarna, bizonyos megvilágításban már-már fekete fürtjei göndören, csigákban borulnak a fejére, mindig kócosan. Arca borostás, nem kedveli a borotválkozás - úgy gondolja, hogy a szakáll méltóságot kölcsönöz megjelenésének. Fürtjei alatt, arcában kékeszöld szempár ül, ami mimikájával együtt csak ritkán árulkodik érzéseiről. Arckifejezése közömbös, semmitmondó, a mosoly az arcán ritka és nem sokáig időző vendég; "Megkeseredett" - mondják is sokan az átlagosnál komolyabb fiatal férfira. Hangneme könnyed, de mégis pontosan kimért, viselkedése ehhez idomuló. Öltözködésével sem próbál kilógni a sorból: ing, póló, farmer, pulóver, melegítő... éppen mi kezébe akad, ritka alkalom az olyan, ahova kiöltözik.
|
Belső tulajdonságok |
Szívtelen, kegyetlen, önző: Szavak melyek egy idegen számára legjobban jellemzik Pierce-t. Rideg természete és nyers modora burokként öleli körbe és szigeteli el a világtól, annak minden szörnyét elijesztve. Mindig is szókimondó volt, aki nem félt magában tartani őszinte véleményét, lehetett az bármilyen kegyetlen. Ritkán nyitja szóra száját, ha mégis akkor mondandójának súlya van amit érdemes meghallgatni, hisz sokkal több szorult a fiatal férfiba, mint bárki gondolná. Sokan hiszik azt, hogy mindent magáért tesz, hogy mindent amit cselekszik csak önmagáért és nem a nagyobb jóért... és Pierce meg sem próbálja megcáfolni a hamis állítások áradatát, hisz jól tudja a külső szemlélő soha nem fogja látni a részleteket csak azt, hogy a férfi talpraesettsége minden helyzetből előnyösen vágja ki magát. Közel sem olyan szívtelen, mint ahogy azt állítják: az évek alatt gondosan és tudatosan elrejtett érzései könnyen megtévesztenek bárkit és bár igaz, hogy jelen vannak érzelmei és mint mindent embert, őt is befolyásolják, nagyon hosszú időbe telik a felszínre ásni őket, ha egyáltalán megpróbálja az ember.
|
Történet |
Pierce nem Magnolia Valley szülötte, csak később költözött a városba. New Yorkban született bátyja David és nővére Mona mellé. A Scriven név egy hosszú múltra visszatekintő angol nemesi családot illeti, melynek tagjai idővel minden kiváltásukat és rangjukat elvesztették; csak nevük és annak emléke maradt meg. Még Pierce szülei és fivére is az Egyesült Királyság szülötte, ő és nővére született már csak az Újvilágban, ahova szülei a jobb élet reményében költöztek.
Cserfes kisfiú volt, aki szeretett bajba keveredni. Hiába volt meg mindenük és még több is, lopkodott a kisboltokból, a szomszéd fiúkkal verekedett, kimaradt az iskolából... minden rosszat csinált csak hogy felhívja magára a figyelmet. Szülei ritkán voltak otthon, folyton úton voltak valahol a nagyvilágba, ahogy azt egy jól menő nagyvállalat vezetőitől elvárható volt. Pierce-nek a tíz évvel idősebb David volt apja helyett is apja: ő rángatta haza fülénél fogva minden balhéja után, ő erőltette rá a tanulást bármennyire is tiltakozott ellene öccse. Közel álltak egymáshoz, Pierce tisztelte és szerette fivérét, próbált neki megfelelni, úgy ahogy szüleinek soha nem tudott. Nem volt meglepő hát, hogy Pierce serdülve összetűzésekbe került szüleivel szeszélyes természete miatt, veszekedésük sokszor fajult addig, hogy a kamasz fiú napokig haza sem ment.
Megoldást a problémára csak az nyújtott, mikor David felkarolta öccsét, mikor az betöltötte a tizenhatot. Vele együtt költözött Magnolia Valley-ba, ahol a Pierce-szel szembeni szülői és az addigi elvárások megszűntek és élete gyökeres meg tudott változni. Rendőrnek készült - ami előéletével együtt ironikusnak tűnt -, bátyja legnagyobb meglepettségére pedig zökkenőmentesen végezte el az iskoláit és helyezkedett el a pályán. Furcsamód jól alakult élete: húszas éveinek elején megismerkedett Joanna Barrettel, akivel két év ismertség után házasságot is kötött. Nem volt Piercenél boldogabb ember a földön, amikor kiderült felesége váradóssága.
De valami mindig elromlik az ember életében, nála is csak az volt a kérdés, hogy mennyire. Egyik éjjel bátyja kiáltásaira ébredt, ajtót nyitva neki David vérben ázva, vállán egy nem kevésbé véres testtel zuhant be a házba. Pierce egészen addig nem tudott semmit sem a város másik arcáról, úgy vélte szomszédságában épp olyan átlagos emberek élnek mint ő maga, hogy Magnolia Valley egy békés városka; nagyobbat nem is tévedhetett volna. Bátyja rossz társaságba keveredett, adósságot halmozott fel amit akiknek tartozott, csak egyféleképp engedhettek el: vámpírrá változtatták. David azon az éjszakán ölte meg az első emberét, rendőrtiszt öccsének segítségét kérte a holtest eltüntetésében - úgy vélte, így nem kerülhet majd gyanúba. Pierce egy szó nélkül segített is volna, hisz Davidről volt szó, a férfiről aki őt is egész életében segítette... bármennyire is volt ijedt, minden ellenérzését félre tudta volna rakni bátyjáért; Felesége azonban nem volt ilyen megértő, csak a veszélyforrást látta Davidben nem véletlenül. Pierce nem is gondolkozott, mert nem hagyhatta, hogy bátyjának baja essen: Csak ki akarta csavarni felesége kezéből a kést amivel fivérét fenyegette és megnyugtatni az asszonyt, David volt az aki felfordulásban meglökte a fiatal férfit, így az éles penge rossz ember húsába mélyedt bele... Joanna, Pierce kezei között vérzett el; mentőt nem hívhatott, nem tudta volna mivel magyarázni a haldokló feleségét és az előszoba padlóján lévő holtestet, se fivérét, csak tehetetlenül nézhette ahogy élete szerelme egy másik világba lép át. Egy életre megváltozott, soha nem bocsájtott meg magának - hisz hogy is tehette volna? Fivérével tartott, segített neki megölni azokat, akik ezt tették vele: azok után amit tett, amiknek szemtanúja volt pedig már nem mehetett vissza rendőrnek. Kiírta magát a társadalomból; fivérével együtt az eltűnt emberek listáját gyarapítja.
|
|