|
Témaindító hozzászólás
|
2016.07.10. 17:14 - |
 |
[71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
Totálisan lázben égtem, mivel ma estére kaptam egy melót. Igaz, ezúttal nem kellett másik városba mennem meg semmi, egyszerűen annyi volt a dolgom, hogy az egyik megrendelőnek leadjam az egy hete megléptetett fekete kis camarot.
Ha minden igaz szépen fog perkálni a kocsiért, pedig nem egy húha darab, hogy őszinte legyek, de ez kellett neki, hát ezt kapja, viszont mindenek előtt, kellett nekem egy lazítós pár órácska. Hajnalra beszéltük meg a találkozót, szóval volt időm bőven.
Nem spiláztam túl, felkaptam az első gönceimet, ami a kezem ügyébe akadtak. Jelen helyzetben, ez egy fekete farmergatyát és egy testhezálló szürke trikót jelentett. Persze hűvős volt már, szóval a bőrkabátomat se felejtettem el.
Gondosan leakasztottam akulcstartóról a volvom kulcsát, majd lementem a garázyba és beszáltam a szívem csücskébe.
Eléggé messze voltam a bevárosi résztől, de viszonylag hamar odaértem, az idő nagy része inkább azzal telt, hogy olyan parkolóhelyet kerítsek,a hol garantáltan nem húzza meg az én drágámat egy idióta se.
Miután ezt megtaláltam, vidáman pattantam ki a kocsiból és mentem be a kocsmába.
Kellemes hely volt, eddig még csak egyszer volt alkalmam idejönni, de akkor is csak rövid időre.
Mindenesetre most oda mentem a pulthoz és kértem magamnak whiskyt. Nem éppen ilyesmivel szoktam indítani, de ehhez volt hangulatom. |
- Oké, bevallom... - emeltem fel megadóan kezeimet, amikor mondta, hogy fontos lettem a számára valóban. - Megzavarodtam emellett, hogy közelembe férkőztél... Nem akartam kötelékeket! Úgy éreztem, hogy nekem a múlt maradt, míg neked.. Az élőknek a jövő! Ilyen saját filó. Egyszerűen agyfasz voltam.. Tudom jól! - sóhajtottam fel bosszúsan. - Aztán rájöttem, hogy akármennyire nem akartam a köteléket már kurvára elbasztam - legyintettem. - Nem is érdekel... Tényleg csak melletted akarok lenni! - mosolyodtam el halványan.
Hatalmas kő esett le a szívemről, ahogy kinyögte nem haragszik rám. Istenem, köszönöm, de komolyan! Végre egy őszinte, élettel teli mosoly terült el arcomon. Annyira örültem! Ha kutya lettem volna tuti, hogy a farkam járt volna ezerrel. Mondjuk poénos, ha azt vesszük egy kutyaszabású van az is Slade. GOD WHY?! Miért égetem ki magam? Perverz fantázia ON!
- Megértem - sandítottam hátra vigyorogva. - Kissé undi lenne, és nem hiszem, hogy bármelyik takarító bevállalná az ondó takarítását - hátnah, kérem szépen, kinézem, hogy elővennék az anakondát... Blöe...
Oké, nincs bajom maga a dologgal csak ne nyilvánosan! Azért egy részeg csoffatt kobrája nem vonz! Ez érthető... Egyelőre egy valaki vonz, de ott nemcsak a fasz érdekel! Mondtam már, hogy nálam romantikusabb nő a földön nem él? Jah, hogy halott vagyok? Hupsz...
- Szerintem akkor menjünk... - fogtam meg a kezét, amit a pult kitakarta kíváncsi szemek elől. - Ha neked is jó és megoldható... Mindenféléről beszélni akarok veled. Elsősorban, hogy milyen terved van az ügyemmel kapcsolatban - ingattam fejem. - Na meg legszívesebben lesmárolnálak szenvedélyesen - húztam féloldalas mosolyt arcomra.
Miután Slade beleegyezett, és lebeszélte egyik munkatársával az ügyet már le is léptünk. Természetesen nála kötöttünk ki.
Amint beléptünk a lakásba én már be is támadtam egy csókkal. Egyik kezemmel átkaroltam a nyakát, és úgy loptam tőle vadul egy csókot. Lehet alig egy hete nem találkoztam vele... Lehet aig két hete nem érintettem és csókoltam őt... Ám ez idő alatt totálisan a megbolondulás szélén voltam, amit legfőképp a konfliktusunkból fakadt.
- Ez borzasztóan jól esett - simítottam végig tarkóján, és szólaltam meg miután elszakadtam ajkaitól.
[SLADE & SHIEMI A FÉRFINÉL] |
Megenyhűlt egy kicsit a szúrós tekintetem mikor mondta, hogy a bűntudata miatt csinálta ezt, illetve fontossá is váltam a számára. Nos ez kölcsönös, bár tényleg nem gondoltam volna, hogy nálam valaha ilyen elő fog fordulni, de mégis megtörtént. Bár a körülmények rohadtul bizarrak - ahogy most is - de ezen nem igazán tudok változtatni. Végül csak mondtam neki úgy, hogy ketten hallhassuk:
- Legközelebb ne csinálj ilyen színjátékot. Tudtam jól, hogy mire vállalkoztam, mikor bevállaltam az ügyedet, nem kell emiatt féltened. Ráadásul te is fontos vagy a számomra...
Viszont azzal számolnom kell, hogyha megöli a csávót aki őt megölte, akkor lehet tovább tud lépni, így akkor már nincs mi a földön tartsa őt. Elvégre a szellemeket valami itt tartja és ha azt megoldák akkor ér véget az itteni szenvedésük. Nem fogok örülni neki, hogy csak úgy el fog tűnni, de öröm az ürömben, hogy tudtam neki segíteni és nekem köszönheti a boldogságát nemde? Na mindegy, egyenlőre nem akarok ilyen fájó gondolatokkal foglalkozni.
Amint szóba került a másik farkas kicsit felvontam a szemöldökömet a morgására, pláne mikor az a gyökér szivecskét rajzolt a levegőbe. Legszívesebben én is rajzoltam volna, mondjuk a középső ujjamat, de inkább tartottam magamat. Ennyi energiát nem ér egy hülye korcs sem. Simán legyűrném az izom pofáját basszus, csak jöjjön nekem.
Nem sokkal később át is lendült az én oldalamra bocsánatért esedezve, így ingattam a fejemet majd később kiégtem az újabb mondatán is. Szent szar, még abba is belemenne, ha csak köcsög módon ágymelegítőnek használnám. Nem, nem tehetem meg vele. Eleve szellem és valószínűleg örül, hogy bárki nőként kezeli őt hosszú év után. Ennyire köcsög nem vagyok, bár aláírom sok többéjszakás kalandom is volt, de egyik menet se volt olyan bensőséges egyikkel sem mint a múltkori két alkalmam vele. Szóval részemről ez teljesen kilőve.
- Ennyire azért ne alacsonyítsd le magad - reagáltam az ágyas szövegére - ...de én is megkedveltelek, szóval ne aggódj nincs harag, viszont ne haragudj, de most nem foglak lekapni, mert a részeg banda szerintem elélvezne a látványtól - súgtam a végére vigyorogva. |
Kicsit furán néztem a mellettem ülő pasira.Mégis ,hogy tud ebből egyszerre kettőt meginni?Velem viszont más volt a helyzet.A hányinger kerülgetett a sok piától és borzasztóan fájni kezdett a fejem.A látásomról nem is beszélve....Előttem volt még két pohár,tele azzal a piával amiből ittunk.Nem tudom mi jött rám de azt tettem amit ő.Éreztem ahogy elvesztem a fejem.A fiúra nézek de csak homályosan láttam.Ahogy beszélt hozzám megfájdult tőle csak jobban a fejem.
-Igen persze.De csühhhh... teszem mutató ujjam a szájára nevetve és oldalra dőlök, a pultra.Nem volt egyensúlyérzékem.
Mégis mit csináltam?Végül mindennek vége lett.
.......
Olyan szép ez a pult.Mintha egy igazgyöngyön feküdnék.Sellő vagyok egy kagyló belsejében.Vigyorgok és simogatni kezdem a pultot.A lámpa fénye bántotta a szememet.Megevett ez a gonosz kagyló és most a mennybe tartok.Igen.Biztosan így van.Látom a fényt az alagút végén.Résnyire kinyitom az egyik szemem de csalódottan veszem észre ,hogy nem azt láttam.Áh, ez csak a lámpa.
-Fáj a fejem... nyöszörgök mint egy kiskutya hajamat összetúrva. |
Ami azt illette, én nem kívántam veszekedni vele. A veszekedést mindig is bolond dolognak tartottam. Két ember dobálózik a véleményével, aminek olykor mégcsak alapja sincs. Mégis mi abban a jó? Hiszen nem érdekli őket a másik problémája, avagy véleménye. Akkor meg minek csinálják? Időpazarlás… habár nekem éppenséggel időm még volt bőven. Na abban sosem szenvedtem hiányt, csak a tennivalókban.
A visszautasításra csupán megvontam a vállam. Elvégre nem erőszak a disznótoros káposzta. Tudok én egyedül is inni, ezen ne múljon. Lehajtottam hát mindkét pohár piát, amit a pultos elém pakolt. Egy pillanatra mintha gyomorszájon vágtak volna. No igen, ez a pia eléggé erős volt, én meg két pohárral is bevágtam belőle, ráadásul egyszerre. Nagy okosság volt, mondhatom. Ja tényleg, ami még izgibbé teszi az egészet, hogy kevertem is az italokat. Ugyan a szervezetem is veszettül dolgozott az alkohol hatásának eloszlatásában, inkább kértem még néhány pohár vizet hidratálás céljából. Elvégre hétszáz év alatt az angyal megtanulja, hogyan ússzam meg a kellemetlen helyzeteket. Úgy tűnt azonban ivócimborám, márha nevezhetem így, már koránt sincs ilyen jól.
- Minden oké? - érdeklődtem meg, még enyhén kótyagosan. |
Mit adok én föl?Meglepődtem ahogy ezt mondta.Mégis mit várt tőlem?Hihetetlenek ezek a pasik.Forgatom a szemem.Az ilyeneket utálom a legjobban.Azt várja el a másiktól ,hogy visszaszóljon és veszekedésbe keveredjen vele.De kedves volt ahogy felajánlotta ,hogy fizet nekem egy italt.Bár egyre inkább azt éreztem e mögött is van valami.Inkább vissza kéne utasítanom?
-Nem kell köszönöm. Mondom mosolyogva,kimutatva ,hogy hálás vagyok az ajánlatáért.Bár nem volt könnyű.Kicsit már ígyis szédültem az italomtól aminek mellesleg elég magas az alkoholtartalma.Nem akartam bunkó lenni de szerintem ez teljesen természetes ,hogy egy idegentől nem fogadok el italt.Utána meg az lesz a vége ,hogy vissza kéri a pénzt vagy mást kér cserébe miután megittam.Na nem ebbe én nem megyek bele.Ilyet én nem játszok.Kicsit félve ittam meg az utolsó cseppet is a poharamból amiért így visszautasítottam. |
Igen, igen, köcsög vagyok, tudom. De én így szeretem magam, más véleménye pedig pont nem érdekel. Minek akarjak megfelelni másoknak, amikor ők sem törik magukat, hogy megfeleljenek nekem? Nem, sosem éreztem ilyen kényszert.
- Ej-ej, de könnyen feladod… - igazából meglepődtem, hogy nem szólt vissza, illetve, hogy nem kezdett el nekem magyarázni.
A pultos hozott nekem még egy pohárral az eddig általam fogyasztott lötyből, amit, mint az előző három testvérét, ugyanúgy legurítottam a torkomon. De végülis miért iszom én ezt? Hiszen az istennek se rúgok be tőle. Tiszta pénzkidobás! Az alkoholt, főleg ezt a kis mennyiséget, túl hamar lekapcsolta a szervezetem. Hót részeg meg azért nem akartam lenni… ellenben a hölgyeményt megpróbálhatnám leitatni… kíváncsi voltam hogyan bírja a piát.
- No - fordultam felé. - a következő kört én fizetem! - na jó, annyira mégsem leszek vele bunkó, becsülje meg magát. Intettem a csaposnak, hogy hozzon még két olyat, amit a hölgy iszogatott. Hátha annak magasabb az alkohol tartalma... |
Ettől zavarba ejtőbb a helyzetem nem is lehetne! Ám ahogy kinyögte a részeg bagázsnak, hogy kapnak ingyen piát egyből elhallgattak. Sóhajtottam egyet, és amikor rákérdezett kerekperec Slade a kihasználós dologra csak megcsóváltam a fejem. Azért mertem remélni, hogy szúrós tekintete megváltozik idővel... Talán képes lesz rám még ugyanúgy nézni. Ebben reménykedek!
- Úgy tűntem annál a két együttlétnél, hogy semmit sem látok benned, mint egy két lábon járó faszt? Esetleg egy idiótát, aki néhány infót kinyögött? - vakargattam meg a tarkómat. - A köcsögülésem meg... Őőő, a bűntudatomhoz és aggódásomhoz volt köthető. Nem bírtam elviselni, hogy miattam kerültél olyan helyzetbe. Aztán rá kellett jönnöm, hogy amit mondtam azzal még nagyobb fájdalmat okoztam! Nem hittem, hogy ennyire... Ennyire fontos lettem számodra! - csuklott el a hangom a végére. - Azt sem hittem, hogy nekem ennyire fontos lettél! - vörösödtem el.
Gyökérarc hallattán abba az irányba fordítottam fejem, és erre szivatásból rajzolt egy szívecskét ujjaival a levegőbe, amibe benne voltunk.
- Tudom, nagyon jól elbeszélgettem azzal a faszkalappal - morogtam. - Ne foglalkozz vele! - legyintettem.
Végül lazán átmásztam.. Pontosabban átugrottam a pulton, hogy annak másikfelén legyek. Ott ahol Slade van.
- Megtudsz nekem bocsájtani? - fordítottam magam felé arcát, és néztem bele szemeibe félve. - Ha nem... Én... Én azt is megértem... Érthető lenne az is, ha megint elküldenél a picsába - emeltem fel kezeimet. - Sajnos ettől többet nem tudok tenni.. Megkedveltelek. Megváltoztattad nézeteimet közeledésed miatt. Vonzódom hozzád. Igazából az sem érdekelne, ha te használnál ki ezek után... Megérdemelném, hogy kibasz velem! - itt gondoltam arra, hogy ágyasként kezel. Amilyen hülye vagyok bele is mennék! - Veled akarok lenni! - jelentettem ki határozottan. |
Jó ideje nem hallottam Shiemi felől, bár akartam volna, de talán így jobb is. Másodjára is át kellett változnom, szóval rohadtul pipa voltam eleinte, de később csak lenyugodtam nagyjából. Persze ez nem jelenti azt, hogy belülről ne fortyogtam volna. Még mindig nem tudtam a konfliktust leszarni és rohadtul szarul esett, hogy ez kiderült. Végül csak arra jutottam, hogy jobban jártam hiszen előbb kiderült. Bár semmit se értem vele, hiszen még így is megszerettem elég hamar, de még teljesen nem estem belé. Mármint...lelkileg. Basszus. Már megint itt lyukadok ki magamban, ráadásul hiába próbálkoztam másoknál, még mindig nem működött. Hosszútávon így ki fogok égni.
Mégis terelnem kell a gondolataimat, így mit csináltam? Perszehogy a munkába temetkeztem. Ma is ott voltam a kis megszokott cigiszünetemen és totálisan kibambulva a fejemből pöfékeltem. Persze egy kis zenét is hallgattam telómon, szinte üvöltött a fülemben. Alig fogtam fel, hogy Nick lépett be és tátogott valamit. Jah, húpsz kicsit nagy a hangerő...kirántottam a fülemből a fülest és visszakérdeztem, hogy mégis mi a fasz van, elvégre nem járt még le a szünetem. Erre megszólalt, hogy egy csaj keres. Lazán vállat vonva mondtam, hogy nem érdekel. Tököm, hát ezer csaj kereshet, szünetem van cseszem! Erre benyögte, hogy rózsaszín haja van, így felmordultam ami lehet, hogy kicsit állatiasra és mérgesre sikeredett. Na ne már! Csak merem remélni, hogy nem az akire gondolok.
Visszalépve az alkeszok közé némán konstatáltam, hogy sajnos Shiemi hívott. Ah, faszom. Szúrós szemekkel néztem, de egyenlőre nem szólaltam meg. Végig is hallgattam volna őt, de közben az idióta részegek csak még jobban baszták fel az agyamat amit egyenlőre nem mutattam. Viszont mikor mondta vörösödve, hogy egyiket se bánná, akkor csak pislogtam nagyokat. Köpni-nyelni nem tudtam, de erre már meg is szólalt az egyik piás mire csak lemondóan sóhajtottam:
- Ha kussoltok akkor fizetek nektek egy kör piát - ezt most kurvára komolyan mondtam basszus. Legszívesebben a falhoz vágtam volna őket, de akkor csak még hülyébbek lennének. Viszont ilyen bocsánatkérést se hallottam még cseszem. Hülyeségeket beszélt, sztriptízelne nekem és le is szopna. Baszki! Sóhajtottam egyet lemondóan a végére mondva:
- Szóval akkor mégse használtál ki? - ha már ennyire köti az ebet a karóhoz akkor most már rákérdezek. Körbenéztem és megforgattam a szemeimet - ...amúgy itt a gyökérarc - utaltam a múltkori faszfejre akinél be akarta magát nyalni luxuskurvázásért. |
Ahogy elváltam a férfitől kifejezetten fájt, és hallottam még üvöltését. Pláne mert elküldött konkrétan melegebb éghajlatra. Úgy voltam sokáig, hogy a fájdalom enyhül… Sikerül túllépnem rajta, ám idővel rájöttem, hogy ez ámítás. Már nem tudok ugyanolyan rosszindulatú, troll szellem lenni.
Emellett faszán kiválasztottam egy olyan kérót, ahol egy párocska van… Napi szinten hallgathattam dugást. Minden kínom volt! Szlapáltam, mint a gödény, de mindhiába… Füvet is loptam és semmi. Fasza, hogy szellem vagyok! Kész szenvedés!
Végül arra jutottam, hogy inkább bosszúmmal foglalkozom. Sikertelenül. Felkerestem egy bérgyilkost, hogy ölje meg azt a boszorkányt, de rosszabb voltam, mint egy alkoholista. Hogy itt mire gondolok? Kurvára remegett a kezem. Mintha féltem volna megtenni ezt a lépést! Mégis csak egy életről volt szó! Erre kaptam egy homlokpöckölést a melák férfitől, és annyit mondott, hogy gondoljam át. Az élet az élet… És értéke van… Még ha neki rohadtul nem számít már! Ezzel leléptem, és nem hittem volna, hogy egy bérgyilkosnak szavain fogok csámcsogni fejben.
Ebből kifolyólag elhatároztam, hogy beszélek a pultoskámmal. Nem bírom tovább! Kell nekem… Fáj, hogy ezt léptem, de így megőrülök!
Kissé kinyalva magam elindultam a kocsmába. Reméltem elkapom meló közben! Lebaszhat nyugodtan. Megérdemlem, amiért egy geci voltam vele. Számoltam mindennel fejben… Egy valamivel mégsem!
Ahogy beléptem a helyre kiszúrt a kutyuli, akinek anno tetszelegtem, és hozzám jött. Mi a fasz?! Erre vigyorogva belesimított hajamba.
- Mi van?! Már itt sem vagyok szívesen látott vendég?! – jegyeztem meg ironikusan.
- Meglepődtem azért… – válaszolta. – Mármint az elszántságodon. Franc se gondolta, hogy kúrni fogsz azzal a fasszal – vigyorgott gúnyosan, amire pofán vágtam. – Ojj, harapunk? Merész, hogy tudod van boszink is – fonta össze mellkasa előtt karjait.
- Nem az embered miatt jöttem. Szarok rá most! – fintorogtam.
- Váó, kíváncsivá tettél! – még mindig ott volt az az undormány vigyor.
- Nincs semmi kö… - szájaltam volna vissza, de közbe vágott.
- Ó, hallottam, hogy összevesztél a pultossal… Csak nem?! – végül beintettem neki, és elvonultam. – De édeeeees! – tapsikolt, mint egy hülye. – Így szívni fogsz drága! Túlságosan érzékeny vagy! – cukkolt.
Végül lazán rácsaptam a pultra, és egyik munkatárásnak szóltam, hogy ráncigálja ki Sladet… Most! Ebben a szent pillanatban!
Ám ahogy kijött kislányosan álldogáltam a pult előtt, és alsó ajkamba haraptam. Nem tudtam, hogy miként kezdhetnék bele.
- Nézd, marhaságokat beszéltem! – böktem ki félve reszketegen, de erre…
- Én egy streapteas után megbocsájtanék neked! Akár itt is csinálhatnád! – szólalt meg az egyik részeg, amire szúrós tekintettel kezdtem méregetni.
- Nono, szerintem a szopás a legjobb… Egy kis békepipázás a csaj részéről! – szólalt meg a másik.
- Ne is mondd! Egy kiadós szopás nagyon… - végül közbe vágtam.
- KUSS! – morogtam orrom alatt. – Oké, egyiket sem bánnám, de nah… - vörösödtem el, és vontam vállat.
- Csóri csaj, rád niagarázik! Bocsáss meg már neki, és rakd helyre! – sóhajtott fel az egyik részeg.
Azt hittem menten felrobban a fejem a vörösségtől. Istenem, nem épp így terveztem! Fejemet fogva ennyit nyögtem ki:
- Ez lenne a lényeg... Vagyis a bocsánatkérés! – zártam le ennyivel. – A többi rajtad áll! – sóhajtottam. |
Önimádó bunkó.Ezt gondoltam róla.Hogy lehet egy ember,ha az,ilyen egoista?De az ő dolga.Nem szólhatok bele.Ha így született az is az ő baja.
-Ok akkor bocs. nem törődve ezzel az egy mondattal amit előbb mondtam bele ittam az italomba.
Most viselkedjek én is így vele vagy inkább hagyjam a francba,Nem szeretek igazából kötekedni másokkal.Főleg nem féfiakkal. |
Sosem népesítettem a vérmes lények táborát. Az, hogy gyilkoljak még akkor se merült fel bennem, ha valaki nagyon kihozott a sodromból. No igen, erre nem is volt nagyon példa… de azért én is voltam már mérges, néha pedig alkottam az öklömmel is, na de hogy öljek? Nem, az nem én voltam. Bosszút állni és kellemetlenséget okozni nem resteltem, de a gyilkosság sosem volt az én asztalom. Kinézetre sem volt rajtam semmi extra, nem lógtam ki a tömegből, ruházatra semmiképpen, s az arcom sem volt annyira hódító, hogy mindenki rögvest engem pécézzen ki. Hiába voltam nagyképű, hiába engedtem el fellengzős megnyilvánulásokat, általában -még a vadászok is, ami azért nagy szó- csupán egy gyökér, nagyképű embernek lőttek be, aki tök ártalmatlan, mindössze istennek képzeli magát. Mert ki lenne olyan hülye, hogy mindenki előtt hirdesse a másságát?! No igen, ez volt az én erős oldalam. Kétséget ébreszteni másokban, majd az általam kívánt irányba terelgetni őket. Roppant kényelmes módja volt ez az ügyvédi pályának… Elhitetni a másikkal és a bíróval, hogy csupán egy szerencsétlen balekkal van dolga, majd innen fordítani.
- Miért veszed magadra? Én csak megeresztettem egy röpke mondatot. Senki sem mondta, hogy neked szólt… - húztam egoista vigyorra a számat. Nagyon elégedett voltam magammal… szeretek fölbaszni más embereket! |
A hang irányába fordultam.Egy pasi ült ott mellettem.Fogalmam sincs ,hogy nem vettem eddig észre.De ahogy jobban szemügyre vettem valami nem e világi teremtmény lehetett.Vagy csak már képzelődök egy pohár pálinkától?Nem hiszem...
-Miért szólsz bele?! fintorgok.De most komolyan.Rohadtul nincs jó kedvem. |
A mai nap is unatkoztam… dehát ki nem unná meg az embereket hétszáz év múlva? Mondjuk tény és való, remek büntetés ez. A nagyságos fater kb ezer évnyi unalomra kárhoztat minket. Mert nem, öngyilkos az nem leszek. Le merem fogadni, hogy fentről figyel minket, és röhög a markába. Időnként azért a nyakunkba küld egy-egy vadászt, csakhogy érezzük a törődést… mondjuk az utóbbi évtizedekben terjed az a nézet, hogy nem hisznek benne. Szopacs fater, szar van a levesben! Má ezek sem tisztelnek téged… csak nehogy az összes gyermeked összesúgjon a hátad mögött! Bár mit érdekel az téged? Kivágod őket is a Mennyből meg lesz itt Özönvíz, oszt teremtesz másokat… Na igen, megint istenkáromló hangulatomban voltam. És hogy mivel kívántam teljessé tenni a képet? Elsétáltam a kocsmába, a Földi élet mocskának gyűjtőhelyére. Ugyan még sosem sikerült berúgnom -nem is vágytam rá igazán- de azért próbálkozni mindig lehet. Sajnálatos módon a testem sokkal gyorsabban teszi helyre magát, minthogy igazán részeg lehetnék. Már túl voltam három pohár… valamin -mivel azt a borzadványt italnak nem nevezném-, és még mindig semmi. Egyszercsak egy nőci vágódott le mellém. Egy pillanatra ránéztem, de egyáltalán nem érdekelt.
- Ne törd ketté a pultot a fejeddel… kár lenne ezért mocskos szarért. - böktem rá arra a… cuccra, aminél ültünk. |
Ahogy befejeztem a munkám kimerülten vonultam be az öltözőmbe.Lihegve vettem át egy szakadt farmert és egy mély dekoltázsú fekete pólót.Mindenki azt hiszi a rúdtánc csak abból áll ,hogy pergünk,forgunk egy rúdon és kelletjük magunkat némi pénzért.De ez egyáltalán nem így van.Ez is egy kemény sport és ehhez is kell gyakorlat.A csaphoz léptem és megmostam az arcom jéghideg vízzel ,hogy legalább az hűtsön egy kicsit.Végül arra jutottam ,hogy benézek a kocsmába és megiszok egy pár felest.Az isten tudja honnan jött ez nekem.Felkaptam a bőrdzsekim és felhúztam a fekete magassarkúmat.Majd elindultam a kocsma felé.Kurvára fáradt vagyok.Végül csak oda tipegtem és bementem.Leültem a pultnál lévő egyik székre és rádőltem.Lassan oda jött hozzám a pultos és felvette a rendelésemet. |
- Általában hullákkal foglalkozom. Nem a betegebbik fajtából származom, aki elkapja élve a prédáját, és kibelezi meg a többi - vontam vállat. - Sőt, van, hogy a kórházba egyik ismerősömmel beszélek, aki boncmester és ad ő nekem szerveket. Ilyen ez az alvilági kereskedelem - sóhajtottam.
Én nem rizsáztam magamról ezzel kapcs. Csak nézzen végig rajtam, és rájönm hogy én beleszülettem ebbe. Amikor mondta, hogy elmegy csak bólintottam egyet, és poharam felé fordultam. Az sem izgatott, hogy majdnem eltanyázik. Én nem leitatni akartam, és amúgyis annyira menőzött, hogy nem picsás italt akar... Hát akkor tessék!
Már komolyan unalmamban a pultos csajt kezdtem fűzőgetni. Legalább vevő volt rám. Erre Dylan beront, és pofázott minden összevissza. Összeráncoltam a szemöldökömet, majd végignéztem őt.
- Mi a faszomat csináltál, te idióta? - akadtam ki, majd nem is tellett sokba, hogy pár ember totál kiakadva jöjjön ki a mosdóból.
Végül fizettem, és átkaroltam a lány vállát. Közel hajoltam füléhez, majd morgolódva ennyit súgtam.
- Majd elmondod szépen, hogy mibe keveredtél! - sziszegtem idegesen.
Bepattantunk a kocsimba, majd a franc se tudja, hogy hová keveredtünk. Összevissza vezettem a járgányt. Egyik utcáról a másikra. Haza azért nem akartam vinni, mert lehet faterom ott vár, és kiég egy vérkutya láttán. Egyből kiszúrná, hogy mégis hova tartozik a vöröske. Szerintem az sincs kizárva, hogy ott menten megölné...
[DYLAN & JOSH EL VHOVA] |
Komolyan ennél rosszabb emberrel még nem találkoztam, ami kurvákat hurcol és még szervkereskedő is. Pont, hogy nem erre számítottam, de mindegy, amíg az én szerveimhez nem nyúl, addig azt csinál, amit akar. Remélhetőleg nem random szedegeti ki az emberekből a dolgokat, mert akkor felállok és itt hagyom. Még szükségem van néhány szervemre az életben maradáshoz.
- Aha, azért nem lennék szegény csóri ember helyében, akiből csak úgy kiszeded a dolgokat – ingattam meg a fejemet, majd a poharam tartalmába bele kortyoltam. – Amúgy én egész életemben az alvilághoz tartoztam, de most már asszem ideje lenne visszavonulni. Izgalmas élet, de… - sóhajtottam fel, majd az üres poharamat néztem, majd elhallgattam pár pillanatra.
- Mindegy – ráztam meg a fejemet. Asszem teljesen lenyugodtam, a pia is lenyugtatott egy kicsit. Olyan voltam, mint egy benyugtatózott idegbeteg. Valami olyasmi. Kicsit talán arról is megfeledkeztem, hogy Josh még itt van, ami most is fura volt. Vajon, hogy ha az üveg kiürül, akkor lelép? Már alig maradt benne pár pohárkányira valóval, de ő szinte meg se érezte… Én meg. Jajj! Az a hülye 3-4 pohár. Csak ennyi kell és én már bajban vagyok.
- Várj meg itt, mindjárt jövök – néztem rá, majd felálltam, de akkor már tudtam, hogy ezt kurvára nem kellett volna. Egyet léptem, majd mintha csak úgy eltörték volna a cipőm sarkát, a lábam összecsuklott. Josh kajába kapaszkodtam meg hirtelen, hogy megtartsam magamat.
- Az a rohadt cipő… meg ez a borzalmasan szar padló…- morogtam, miközben a férfi vállának támaszkodtam. – Bocs – néztem rá, majd, mint ha mi sem történt volna fogtam magamat és leszarva, hogy ki mit gondol, levettem a cipőimet és mezítláb vonultam végig a kocsmán a mosdóig.
- Cica, ne csak a cipődet vedd le! Van még rajtad több ruha! – ordította oda egy már ki tudja hány napja részeg fasz, mire megálltam és felé fordultam. Járásom már kicsit ingatag volt, de sebhaj. Josh élőben nézheti meg, ahogy kettészedek egy részeg faszt. Bár én se vagyok szebb állapotban most, de mindegy.
- Mond még egyszer és a nyelvedet a helyéről tépem ki, majd megetetem a haverjaiddal, szivi – mosolyogtam rá, majd elkapva grabancát úgy néztem rá. Persze azonnal bepánikolt, mikor valaki bekiabálta, hogy velem jobb, ha nem packázik. Elengedtem, majd folytattam utamat a mosdó felé. A mosdóban azonban nem várt jelenet fogadott. Tudtam, hogy itt sok a verekedés, de ezt miért a női mosdóban kell rendezni. Beléptem és a három férfi, akik egyet épp szarrá késeltek, rám néztek.
- Bocsi, csak nyugodtan folytassátok, én itt se vagyok – rántottam meg a vállamat, majd, mint ha mi sem történt volna, megmostam az arcomat és a kezemet, de persze nekik nem tetszett. Az egyik csávó elkezdett magyarázni, hogy egy szemtanú se lehet és előrántott egy bicskát, ahogy a másik kettő társa is. Miért kell nekem mindig ilyen faszokkal foglalkoznom? Miért? Gyorsan kellett csinálnom, nagyon gyorsan! Az egyiknek pontosan a mellkasába fúródott az öklöm, majd a szívét egy rántással kiszakítottam, de a más kettő gyorsabb volt, így sikerült egy mély vágást ejteni a nyakamon és a karomon, de nem tartott sokáig az életük. Ugyan úgy, vagy legalábbis hasonlóan végezték, mint a társuk. Remegő kézzel, homályos látással léptem a csaphoz, majd megmostam a kezemet, de a seb kissé sokkal mélyebb volt, mint azt gondoltam. Egy két órába beletelik, míg regenerálódik.
Amint végeztem a mosakodással, sietve indultam meg Josh felé, majd közel hajoltam hozzá.
- Menjünk, kérlek, most! – néztem bele barna szemeibe túlságosan közelről, így egy picit megint elvesztem bennük, de ez biztos csak a pia miatt van. – Bajba fogok kerülni, hogy ha meglátják, hogy mi van odabent – biccentettem a zárt mosdó felé. – Eskü, hogy önvédelem volt… - tettem nyakamra a kezemet, hogy senki se lássa meg.
|
Bocsánatkérésére fintorogtam, de nem mondtam semmit sem inkább. Bemutatásom szerintem többet mondott minden szónál. Mindenesetre ha jobban összehaverkodunk valóban nem bánnék a részéről egy jó kis szopást. Hmhm, eléggé vonzó gondolat!
- Ó, azok az én ágyasaim - legyintettem egyet. - Olykor kell, hogy kéznél legyenek - ha nem a faszomnál, de részletkérdés. Ezt nem feltétlen kötöm az orrára, hisz úgyis kilogikázhatta, hogy mire gondolok!
Felemeltem megadóan kezeim, amikor nevetve tolta a pofázást. Volt már példa olyanra is. Beteg emberek vannak! Valaki például kifejezetten csak azért fizetett kurvát, hogy a lábát ölelgesse meg nyalogassa és az a poén, hogy erre el is élvezett. Brr.. Mármint oké, én is szeretem a formás, kecses lábakat, de mégse arra verem ki!
- Sosem tudhatod! - tudtam le ennyivel.
DVD-s görcsölésére szemem forgattam meg. Aki némi agykapacitással van megáldva az már rég a netre rakta volna fel. Legalábbis, ha én köcsögölnék Dylannel fix ezt tettem volna! Feltölteni egy felhőbe, esetleg valami videómegosztó portálon, és szíváááás! Na mindegy...
- Hát, elmegy - legyintettem. - De amúgy szívesebben foglalkozom szervkereskedéssel - válaszoltam. - Esetleg fegyver és drogcsempészet - húztam le következő köröm. - Én annyira nem akarok szabadulni az alvilágból, mint te - folytattam ennyivel válaszom, majd elhallgattam. |
Halkan nevettem, mikor beszólt, hogy nekem semmi sem jó vele kapcsolatban és kapjam be. Persze a nemzetközi jelzésre csak jót mosolyogtam. Istenem, komolyan hihetetlen még mindig, hogy képes vagyok elviselni ezt a faszt ilyen jellemmel és temperamentummal. Mondjuk csoda, hogy ő elvisel engem.
- Bocsánatot kérek, amiért gonosz voltam – ingattam meg a fejemet nevetve, majd miután beléptünk a kocsmába, máris kérdeztem tőle, amire persze válaszolt is.
- Miért nem lepődtem meg ezen? – sóhajtottam fel kissé. – A múltkor is két kis csajodra a frászt hoztam… - forgattam meg a szememet, majd belekortyoltam az italomba. Látva, hogy hozott egy üveget hosszabbra tervezi ezt a beszélgetést, ami kicsit meglepett. Mondjuk nekem teljesen mindegy. Ma már úgy sincs jobb dolgom, mint Joshal beszélgetni. Úr isten! Komolyan azt mondtam, hogy beszélgetni? Szerintem ez nem normális dolog… Nagyon nem.
- Oké, szerintem senki se takarítani vagy ablakot pucolni hív fel magához egy kurvát… - nevettem fel, majd töltöttem magamnak a megmaradt jég mellé még egy pohárral. Asszem még egy-két pohár nem fog megártani még. Bár ritkán iszom, szóval tartanom kell magamat ahhoz, hogy keveset iszom.
- Bocs, szívem szerint átpasszolnám a feladatot, vagy el se vállaltam volna, de kénytelen vagyok… - túrtam bele a hajamba, miközben a tömény italt néztem a poharamban, amit aztán felemeltem és meghúztam. – Ki tudja, hogy hány ember feje hullik még le, míg meg nem szerzem azt a DVD-t és persze a többi másolatot – sóhajtottam. – Mindegy, majd megoldom – zártam le ennyivel a gondolatmenetemet. Nem akartam többet ezzel foglalkozni, mert csak felbaszom magamat idegileg és az senkinek se lenne jó.
- Amúgy nem unod még, hogy kurvákat hurcolássz ide-oda? – pillantottam rá ismét. |
Csak nem hagyta abba a baszogatást, amire prüszköltem egyet. Addig csinálja, hogy itt fogom hagyni a picsába és többet az én faszomat nem látja! Én megoldom, hogy jót dugjak, de vajon ő is? Kötve hiszem!
- Jó sok bajod van! Ha geci vagyok az a baj... Ha nem akkor meg az... - akadtam meg, és beintettem neki a nemzetközi jelet. - Akkor kapd be! - vigyorogtam.
Nem mondtam semmit, amikor jött megint a kurvasággal. Szerintem akkor is hasonlít rá... De mint megállapítottam egy sarkira csak.
Ezután legalább rendesen visszaszúrtam neki. Elvigyorodtam, amikor most ő próbált bekussoltatni. Ha már ő is csesztetett engem, ez a legkevesebb szerintem!
Ahogy beértünk a kocsmába páran megnézték Dylant, amire felszaladt a szemöldököm. Nos, valóban nem épp egy nőknek fenntartott hely. Itt tényleg javarészt kurvák fordulnak meg. Tényleg véletlenül sem félreérthető, haha!
Fejem fogtam, amikor kért egy whiskeyt, amivel semmi baj nem volt, de amikor tovább ragozta a dolgokat... Kiégtem! Komótosan kezdtem iszogatni a piát, majd amikor nekem szegezte a klisés kérdést csak felkönyököltem a pultra és úgy néztem rá.
- Kurvákat vittem egy faszkalapnak - válaszoltam lazán. - Apám egyik szövetségesének kellett. Biztos baszhatnéka van - húztam le teljesen végül a töményt. - Nekem nem ilyen extrém feladat jutott, mint neked - biccentettem fejemmel a táska felé.
Eközben már rendeltem még egy jört, amiből végül egy üveg lett. Faszomat azt, úgyse állok be tőle! Ha meg Dylan bebasz így járt! Ő rá nem vigyázok az tuti! Annyit iszik amennyit akar. Felőlem detoxba is kerülhet. Vinnék neki ajándékba Aspirint és legyen vele boldog! |
[71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
